Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A kedden kormány elé kerülő, az egészségtelen élelmiszereket megadóztató törvénytervezetről a Világgazdaság, a Népszabadság és a Napi Gazdaság ír a keddi számában. A Népszabadság cikke szerint a szeptemberben már hatályba lépő tervezet nem érintené a hamburgereket, mivel a gyártóknak és a forgalmazóknak kizárólag a túlzott cukor-, só- és koffenintartalmú ételek után kellene megfizetniük az adót. Így például a húsipari termékek nem, de a csipsz, a kóla, jégkrémek, levesporok, energiaitalok, édességek, lekvárok is adókötelesek lennének. Ez nagyrészt olyan multinacionális élelmiszergyártók termékeit érintené, mint a Coca-Cola, a Pepsi, a Nestlé, a Chio.
A lap információja szerint az egészségtelennek talált (100 milliliterenként legalább 5 gramm cukrot tartalmazó) üdítők után a gyártóknak literenként az idén 10, jövőre 15 forintot kell fizetniük, míg a 100 milliliterben legalább 20 mg koffeint tartalmazó energiaitalok adója 300 forint lenne literenként.
A 100 grammonként 1 gramm sót tartalmazó rágcsálnivalók népegészségügyi termékdíja kilogrammonként 400 forint, az étkezési poroké pedig - amennyiben 100 grammban legalább 5 gramm sót tartalmaznak - kilónként 500 forint lenne a törvénytervezet szerint.
A lapok úgy úgy tudják, hogy a jégkrém adóját kilónként - 5 g cukor/100 gramm termék esetén - 100 forintban, a csomagolt édességekét pedig - amennyiben 10 dkg termék 25 g cukrot tartalmaz - kilónként 200 forintban állapítanák majd meg.
