Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosul a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.
Amennyiben felütjük a társadalombiztosításról szóló törvényt /Tbj-t (5. § (1) bekezdését)/ az látjuk, hogy az egyéni és társas vállalkozóra abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. E szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított. Ennek megfelelően az őt megillető ellátások is szerényebbek: baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.
Az egyéni és társas vállalkozót akkor nevezzük kiegészítő tevékenységet folytatónak – és ezt a fogalmat csak rájuk vonatkozóan alkalmazzuk – amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként már a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.
Persze rögtön szembesülünk egy másik problémával: a saját jogú nyugdíj fogalmával.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.