Kevesebb jár a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozóknak

Amennyiben felütjük a társadalombiztosításról szóló törvényt /Tbj-t (5. § (1) bekezdését)/ az látjuk, hogy az egyéni és társas vállalkozóra abban az esetben terjed ki a biztosítás, amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. E szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nem biztosított. Ennek megfelelően az őt megillető ellátások is szerényebbek: baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

Az egyéni és társas vállalkozót akkor nevezzük kiegészítő tevékenységet folytatónak – és ezt a fogalmat csak rájuk vonatkozóan alkalmazzuk – amennyiben saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként már a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Persze rögtön szembesülünk egy másik problémával: a saját jogú nyugdíj fogalmával.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatja el.