Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt katonai tiszteletadás mellett fogadta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Ven Csia-pao kínai kormányfőt az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
"Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával; a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről született megállapodás" – ezt már egyórás tárgyalásuk után mondta Orbán Viktor a kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kínai Hszinhua hírügynökség is kiemelte a két ország kapcsolatainak javulását, és azt, hogy a kínai kormányfő a magyar adósság megvásárlását ígérte, illetve speciális hitelt a kétoldalú programok támogatására.
Kattintson galériánkért!
Bánkuti András
A kínai kormányfő bízik a magyar gazdaság fejlődésében. Bejelentette: Kína hajlandó "bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a célt, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik.
Az érintett kínai és magyar cégek megállapodást kötöttek egymilliárd dollárnyi vegyipari befektetésekről. Orbán elmondta azt is, hogy Kína Magyarországon kívánja létrehozni közép-európai logisztikai-közlekedési platformját.
Magyarország képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról - szögezte le, a kínai kötvényvásárlással kapcsolatban pedig megjegyezte: "ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom". Azt mondta, Magyarországnak ez a biztonság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon menni a gazdaság újjászervezésének útján, "a magyar gazdaság újjászervezésének programja nem akadhat el pénzügyi bizonytalanság miatt".
Milyen szerződések születtek szombaton?
A kínai és a magyar partnerek szombaton egyetértési nyilatkozatot írtak alá a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, tovább a befektetésösztönzésről. A Huawei informatikai óriáscég európai ellátó központ létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást. A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt 1,1 milliárd euró összegű pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával.
Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak. A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást.
Kína és az európai adósságok
Kína őszinte eszmecserét akar folytatni Európával a szuverén adósságválság megoldásáról, és bízik az európai gazdaság fejlődésében - mondta Ven Csia-pao, aki szerint a szuverén adósságválság terjed Európában. Kijelentette, hogy a Kína és Európa közötti kommunikációt és együttműködést ezen a területen erősíteni kell; "Kína és Európa között remélhetőleg új fejezet nyílik".Kifejezte meggyőződését, hogy Európa leküzdi az adósságproblémákat, egyúttal közölte, Kína hosszú távon is jelen kíván maradni befektetőként az európai adósságpiacon. "Következetesen támogatjuk Európát és az eurót" - jelentette ki, és elmondta, hogy országa az utóbbi években jelentős mennyiségű eurókötvényt vásárolt.Úgy vélte, a nemzetközi válság elhárításában sok a bizonytalansági tényező. Leszögezte ugyanakkor, hogy az Európai Unióban megfelelő intézkedéseket kell hozni az egyes tagországok adósságproblémáinak kezelésére, az érintett államoknak pedig reformokat kell végrehajtaniuk.
Megállapodás a HNA és a Demján Csoport között
Stratégiai megállapodást kötött a kínai HNA Group és a Demján Csoport szombaton Budapesten. Utóbbi közleményében azt írta, hogy a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének budapesti látogatásához időzített megállapodás új távlatokat nyújt az egyre erősödő magyar-kínai kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban, a két cégcsoport közti együttműködés pedig lehetővé teszi, hogy Magyarország a kínai gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi kapcsolatok európai kapujává váljon.
A felek nagyszabású fejlesztéseket terveznek a logisztika, a reptérfejlesztés, a légiközlekedés, az ingatlanfejlesztés, a hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a pénzügyi szolgáltatások területén - áll a közleményben. Demján Sándor az aláírást követően a közlemény szerint hangsúlyozta: a beruházások eredményeként több ezer új munkahely jön létre Budapesten és számos más magyarországi városban. Csen Feng, a HNA Group elnöke kiemelte: "A Hainan Airlines Peking-Budapest járata a kínai és magyar nép közötti baráti kapcsolatok ápolásának egyik meghatározó csatornájává vált."
Korábban voltak olyan sajtóhírek, hogy a Hainan légitársasággal együtt nyolc légiközlekedési céget egyesítő és más ágazatokban is érdekelt HNA és magyar partnere tulajdonrészt kíván szerezni a Malévban. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly novemberben tett kínai látogatása idején az MTI-nek beszámolt arról, hogy tárgyalt Csen Fenggel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról. A Hainan már a 2007 tavaszán zárult privatizációs folyamatban érdeklődött a Malév iránt, de végül nem tett ajánlatot a magyar nemzeti légitársaság megvásárlására.
Kínai beruházások Magyarországon
A legnagyobb magyarországi kínai gazdasági ügyletek között van a 2010. augusztus 23-án bejelentett tranzakció. Eszerint a második legnagyobb kínai távközlési berendezéseket gyártó vállalat, a ZTE Corp. szerződést kötött teljes második, harmadik és negyedik (LTE) generációs mobil hálózati berendezések szállítására és hálózat kiépítésére a Telenor Magyarország mobil szolgáltató vállalattal.
Egy hónap múlva, tavaly szeptember 13-án egy kínai-magyar ügyvédi iroda kezdte meg működését Magyarországon a kínai cégek magyarországi, illetve a magyar cégek kínai gazdasági, beruházási tevékenységének elősegítésére. Szintén tavaly szeptemberben kínai befektetők vásárolták meg a szolnoki Tisza Szállót, s októbertől a hotel mellett éttermet és fürdőt is magában foglaló létesítményt üzemeltetnek.
Idén januárban a kínai Wanhua Industrial Group felvásárolta a BorsodChem Zrt.-t, amelynek 96 százalékos tulajdonosa lett. A Wanhua 2010-ben összesen 140 millió euró forrást biztosított a BorsodChemnek, miután megállapodtak a vállalat tőkeszerkezetének átstrukturálásáról.
Kétmilliárd forintos beruházással, kínai befektetéssel napelemeket és napkollektorokat gyártó üzem épül Berettyóújfaluban, ahol idén ősztől háromszázan, 2013-tól pedig várhatóan ezren dolgoznak majd – ez márciusi hír volt. A kínai-magyar Orient Solar Kft. új üzemében összesen 4000 négyzetméteren, három üzemcsarnokban folyik majd a termelés.
A Huawei üzeme
MTI / Kálmándy Ferenc
Szintén márciusban citromsav-gyár létesítéséről írt alá Szolnokon együttműködési szándéknyilatkozatot Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere és Cao Mengchen, a China BBCA Group Corporation alelnöke. A gyárat a nyilatkozat értelmében két éven belül 18 milliárd forintos zöldmezős beruházás során építik meg.
Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója áprilisban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a China Railway Construction Corporation vezetőjével.
A kínai távközlési vállalat, a Huawei április közepén jelentette be, hogy felfuttatja magyarországi termelését és a logisztikai szolgáltatások bővítésének köszönhetően Magyarország lesz a Huawei második legnagyobb ellátóközpontja. (A Huawei Kínán kívül csak Brazíliában működtet ilyen központot.)
Kriza Ákos miskolci polgármestere májusi kínai tárgyalásain egy LED-összeszerelő és -fejlesztő üzem miskolci létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot. A kínai beruházás összege várhatóan meghaladja a 10 millió eurót.
2011. június 4-én Fellegi Tamás fejlesztési miniszter arról nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy kínaiak építhetik meg a reptéri gyorsvasutat, továbbá részt vehetnek a nagyobb pályaudvarok rekonstrukcióiban is.
