Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Románia első embere egy televíziós műsorban fejtette ki ismét álláspontját a romániai aranybányászatról. Elmondta, nem érzelmi, hanem pragmatikus okok miatt támogatja a verespataki aranybánya megnyitását. Megismételte azt az érvet, miszerint az arany és az ezüst nemzetközi ára jelentős mértékben megnőtt az elmúlt években. Hozzátette: a valuták bizonytalansága miatt Romániának minél nagyobb aranytartalékra van szüksége. Rámutatott: a román nemzeti bank 103 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ami 200 tonnára nőhet a következő években.
A régi verespaptaki aranybánya külszíni fejtése. Itt nem hagyják abba
ecomagazin.ro
Basescu ismertette, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) tervezte verespataki aranybánya nyomán a román államot 4 százalékos járadék illeti meg a kanadai vállalattal kötött szerződés értelmében, ami azt jelenti, hogy a kitermelésre váró 300 tonna aranyból Románia 12 tonnát kaphat, a szerződés újratárgyalása esetén pedig ennél valamivel többet.
Korábban ugyanis Basescu kifejtette, hogy támogatja a bánya megnyitását, de csak azzal a feltétellel, ha újratárgyalják a szerződést, és a román állam nagyobb részesedést kap az arany és az ezüst kitermeléséből.
A román államfő szerint azért nőhet a központi bank aranytartaléka, mert a következő időszakban két másik aranybányát is megnyitnak Romániában, az egyik lelőhelyen becslések szerint 50 tonna arany, a másikon pedig 54 tonna arany rejlik a föld mélyén.
Basescu nem közölt részleteket a két tervezett bánya helyszínéről, de az ásványkincsek országos ügynökségének elnöke az Adevarul című napilapnak elmondta: a Hunyad megyei Felsőcsertés (Certej) és Boica (Baita) település mellett van mindkét lelőhely, ahol a Deva Gold Rt. Románia akar bányát nyitni. A Deva Gold Rt. főrészvényese a Kanadában létrehozott és a torontói tőzsdén jegyzett European Goldfields nevű vállalat.
Az ügynökség vezetője szerint ennek a két bányaberuházásnak az engedélyezése ugyanabban a szakaszban tart, mint a verespatakié, vagyis már csak a környezetvédelmi engedélyt kell megkapniuk a beruházóknak a kitermelés elkezdéséhez.
A felsőcsertési bányával kapcsolatosan Magyarország 2009 végén ismertette álláspontját Romániával az ENSZ országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezménye, az úgynevezett Espoo-i Egyezmény értelmében.
