A kormány kétnapos lovasberényi ülése után Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: októberben és novemberben összesen négy százalékponttal, a GDP 77 százalékáról 73-ra csökkenti a kormány az államadósságot. A következő két hónapban két nagyobb összegű hitel jár le, amelyek helyett nem vesznek fel újabbat. A mintegy 4 milliárd eurós adósságcsökkentésből 3 milliárdot a valutatartalékból, 1 milliárdot a nyugdíjrendszer átalakításával az államhoz került külföldi részvényekből fedeznek.

A kormány négy tétellel "foltozná be" azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: növelik az adóbeszedés hatékonyságát, és ebből 40 milliárd forintos többlet áfabevételre számítanak. További 40 milliárd forintos megtakarításra készül a kabinet az idén az államigazgatásra vonatkozó teljes beszerzési stop miatt.

Orbán Viktor

MTI / Soós Lajos

Ezen kívül 50 százalékkal emelik a játékadót, 7 százalékkal a dohánytermékek, 5 százalékkal az alkoholos termékek, 50 százalékkal az aromázott szeszesitalok jövedéki adóját, míg a gázolajét 97 forintról 110 forintra – jelentette be Matolcsy György, hozzáfűzve, hogy ebből összesen 10 milliárdos többletbevételt várnak az év utolsó két hónapjában. A százmilliárdos költségvetési lyuk "befoltozásához" további 10 milliárd forintot a nyugdíjrendszer átalakításával állami kézbe került részvények osztalékából fedezne a kormány. Az idén és jövőre 2 százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány. Az áprilisban aktualizált konvergenciaprogramban még 3,1, illetve 3 százalék szerepelt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt mondta: "a kötelező szükségeset hozta" a kormány a keddi bejelentésével. Jónak nevezte, hogy a kabinet továbbra is ragaszkodik az államadósság csökkentéséhez, valamint az államháztartási hiány tartásához. Pozitívumnak tartotta azt is, hogy csökkentették az idei évre és a jövő évre vonatkozó GDP-prognózist. Az elemző elmondta, ugyanakkor továbbra sem tudni, miből finanszírozzák az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett 260 milliárd forintos áfa-visszatérítési kötelezettséget. Szerinte ez a hiányt fogja növelni. Orbán Viktor a kötelezettséget firtató kérdésre a tájékoztatón azt mondta, erről a vasárnapi kormányülésen tárgyalnak.

Török Zoltán elmondta, a 3 százalékos államháztartási hiány tartásához szerinte nem elég a 100 milliárdos "lyuk" betömése, 250-300 milliárd forintosra lenne szükség. De – mint mondta – ez értelmezés kérdése. Véleménye szerint ha nem is olyan mélyen, de a nyáron történt gazdasági folyamatok a 2008-2009-es válsághoz hasonlóak. "Ha Magyarország exportpiacai összeomlanak, a magyar export is le fog állni" – jegyezte meg. Mint mondta, az idei évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, pesszimista várakozása alapján ez 1 százalék is lehet. Jövőre, az optimista verzió szerint a GDP 1,5 százalékkal gyorsulhat, de nem tartott kizártnak egy visszaesést sem.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint nem okoztak meglepetést az intézkedések, a piacok sem reagáltak különösebben. Az államadósság csökkentését érintő döntéseket már nagyjából lehetett tudni – jegyezte meg. Az elemző kérdésesnek nevezte a 40 milliárd forintos többlet áfabeszedést, a többi, idei évre vonatkozó intézkedést azonban reálisnak tartotta. Felvetette, egyelőre nem tudni, hogy például a jövedéki adók emelése hogyan fogja érinteni az inflációt.

Suppan Gergely is az intézkedések jövő évre gyakorolt hatását tartotta a fő kérdésnek, úgy vélte, a bejelentések között van olyan, amely csak egyszeri tétel. Példaként említette a nyugdíjrendszer átalakítása során állami tulajdonba került külföldi részvények értékesítését. A TakarékBank elemzője az idei évre 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. De – mint mondta – jelentősen megnőtt a bizonytalanság.