A legutóbbi helyzetértékelése óta a gazdaság tovább lassul a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint. Emiatt 2011-re mindössze 1,2 százalékos bővüléssel számol, ami 2012-ben szerinte két százalékig mehet fel. (Az előbbi egy kicsit alacsonyabb, az utóbbi egy kicsit magasabb, mint Matolcsyék ez évi aktualizált és jövő évi prognózisa.)

Az egykori Költségvetési Tanács önkéntes alapon dolgozó szakértői szerint a költségvetésnek az érvényben lévő konvergenciaprogramhoz képest 2012-re 900 milliárdos, a későbbi években 1400 milliárdos kiigazításra lesz szüksége az uniós elszámolás szerint. Ez a Matolcsy György által bejelentett, 2012-es kiigazítási igényhez képest 150 milliárddal több.

Hiányzik 200 milliárd bevétel a jövő évi csomagból

A KFI technikai kivetítésében csak azokkal a tényekkel és adatokkal számol, melyek már megjelentek (Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályok, aktuális KSH-adatok, szeptember 8-i zárónappal), és ezen állapot szerint nézi meg, hogy mi történne a költségvetéssel, ha további intézkedések nem lennének. A KFI azonban ezen túlmenően elvégzett egy modellszámítást arra nézve is, hogy mi történne, ha a már bejelentett, de még jogszabályba nem foglalt, illetve ki nem hirdetett intézkedések megvalósulnának. (Ezek között csak a devizahitelek végtörlesztésének, valamint a minimálbér 2012-től hatályba lépő 18 százalékos megemelésének a hatásait nem vették figyelembe.)

Túry Gergely

Kilenc adóemelési javaslat közvetlen és közvetett hatásait vizsgálták (jövedéki adó, népegészségügyi adó, áfa, cégautóadó, szja, banki különadó, ágazati különadók, egészségügyi járulék-emelés, egyéni vállalkozók minimálbér másfélszerese után fizetendő járulék), ugyanakkor még a szuperbruttó gyorsított (2012-ben teljesen bekövetkező) kivezetésével számoltak. A számítások szerint a bevételnövelő elképzeléseknek az együttes hatása 2012-re 700 milliárd forint, 2013-tól pedig 1200-1400 milliárd forint lehet.

Ez a KFI szerint azt jelenti, hogy 2012-ben sem lehet kivezetni a banki különadót, valamint az ágazati különadókat, amelyek rendszerben maradásáról még szintén nincs elfogadott jogszabály. (Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottság elmeszelte a telekomadót.)  Mint ismeretes, a Költségvetési Tanács átalakításában szerepet játszhatott az is, hogy a Kopits György vezette független testület rámutatott arra, hogy az Orbán-kormány a bankadót nem vezetné ki a jogszabály eredeti hatályán kívül sem.

Az egyesület önkéntes szakértői ellenben kimutatták, hogy ha semmilyen intézkedés nem történne, 2012-ben 5,7, 2013-ban pedig 6,9 százalék lenne a GDP-hez mért költségvetési hiány. A versenyszektor pedig legfeljebb 90 ezer munkahelyet tudna jövőre teremteni, amit az adóváltozások egy kicsit még fékeznének is.

MÁV, BKV, PPP: elhallgatott tételek

A költségvetés átlathatósága és fenntarthatósága fölött őrködő KFI ismételten hiányolta a költségvetési tervezés átláthatóságát. Többek között megjegyezte, míg  a kormány az idén az unió felé készülő maastrichti elszámolású költségvetésben a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételét kénytelen kimutatni, a magyar prezentáció szerinti elszámolásban csak 528 milliárd van benne. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem lehet tudni, mikor jelenik meg bevételként a nyári 1345 milliárdos állampapírvagyon-bevonás, valamint az afölötti, részvényben és egyéb pénzügyi eszközben lévő rész a költségvetésben. Ha csak jövőre, akkor megint tovább nő a különbség a maastrichti és magyar elszámolás szerinti egyenleg között. Tehát romlik a költségvetési tervezés átláthatósága.

Túry Gergely

Egy másik kérdőjel az állam adósságátvállalási terveivel kapcsolatos. Az idei költségvetési egyenleg tervezete úgy jött ki, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével 4 százalék többlet lett volna az idei költségvetésben az uniós elszámolás szerint, amit a konvergenciaprogramban bejelentett konszolidációs program (MÁV, BKV, PPP-szerződések átalakítása) a GDP-hez mérten 2 százalékos többletre vitt volna le.

Csak közben kiderült, az állam az elvesztett áfaper miatti visszafizetéseket még az idén lebonyolítaná. Ám ennek következtében nem lehet tudni, hogy a kormánynak az ezt követően fennmaradó 300-450 milliárddal mi a terve, mennyit költene belőle az állami cégek konszolidációjára, illetve a PPP-szerződések kiváltására. Ezzel kapcsolatban a kormány még nem tett bejelentést, így viszont a költségvetési tervezés sem nyugodhat stabil számokon.

A Költségvetési Tanácsot tavaly év végén alakították át, a szakértői gárda nagy része azonban önkéntes munkában a Költségvetési Felelősség Intézet színeiben folytatja a költségvetési tervezés független ellenőrzését.