Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány úgy nyújtotta be a jövő évi költségvetést, hogy valószínűleg fogalma sem volt, hogyan lehet végrehajtani - olvasható ki egy frissen megjelent kormányhatározatból, melyben a kabinet arra utasítja a tárcák vezetőit, hogy péntekig küldjenek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek részletes ütemterveket arról, hogyan fogják elérni a jövő évi hiánycél tartásához szükséges, már betervezett megtakarításokat. A terveknek tartalmazniuk kell azokat a változásokat, amelyeket a megtakarítások eredményeznek a közfeladatok ellátásában, az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat, valamint az intézményrendszert érintő változásokat.
A nemzetgazdasági miniszternek mindaddig vissza kell küldenie módosításra az intézkedési terveket, amíg nem biztosítják a benyújtott költségvetési sorok teljesítését. Ezt azonban jövő szerdáig le kell meccselniük a minisztériumoknak Matolcsyval, akinek jövő péntekig be kell számolnia a kormánynak a tervekről.
Nem tanult a kormány
„A megjelent kormányhatározat alapján a kormány most gondol bele, az első kötet benyújtása után, hogy egyáltalán meg lehet-e csinálni, amit javasol” – mondta a hvg.hu-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője, a tavaly feloszlatott Költségvetési Tanács tiktárságának volt főigazgatója.
Romhányi szerint egy ilyen intézkedéscsomagnak kellene benne lennie azokban a fejezeti kötetekben is, amelyeket a kormány tervei szerint holnap nyújtanak be a parlamentnek, hogy érdemben dönteni tudjon a jövő évi költségvetésről. A fejezeti kötetek fő funkciója, hogy felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyek a költségvetési tervezetbe beírt számok elérését lehetővé teszik.
Matolcsy György, kezében a jövő évi költségvetés tervezete
MTI / Beliczay László
„Ha holnap benyújtják a fejezeti köteteket, akkor az a baj, hiszen a kormányhatározat alapján még nincs egyeztetett kormányzati álláspont, és nem állítható, hogy a számok megalapozottak lennének. Ha viszont nem nyújtják be, akkor az a baj, mert a költségvetés parlamenti tárgyalását el kellene halasztani” – mondta a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Romhányi Balázs szerint, ha tavaly a kormány komolyan vette volna a középtávú tervezést, most nem került volna ebbe a helyzetbe. „A jelek szerint nem sikerült tanulni a hibából, ami nem jelent jót a jövő évekre vonatkozóan” – tette hozzá.
Kaotikus
A költségvetés szöveges fejezeti indoklásainak elvileg múlt héten kellett elkészülniük, a kormányhatározat alapján azonban nagy kérdés, mit írt beléjük a kormány, ha még csak ezután fogja megtudni a tárcák tervezett intézkedéseit. Az is érdekes kérdés, mi történt a Széll Kálmán-tervvel a nyár folyamán.
A tárcáknak elvileg nem most kellene megtervezniük a jövő évi költségvetési megtakarításhoz szükséges intézkedéseket, ha a megtakarítási tervek döntő része már korábban ismert volt számukra, hiszen a 2012-es büdzsét a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott irányoknak megfelelően kellett eleve megalkotnia a kormánynak.
Kérdés az is, a Nemzetgazdasági Minisztérium - öt naptári nap alatt - minek alapján fogja megítélni, hogy a minisztériumok tervei jók-e, ehhez ugyanis minden egyes intézkedési tervhez el kellene kezdeni gyártani a költségvetési hatástanulmányokat.
Miért nem nyáron?
A kormányhatározat másik érdekessége, hogy gyakorlatilag arra az egyeztetésre utasítja a minisztériumokat, amiket – a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott menetrend szerint – már júliusban és augusztusban le kellett volna folytatniuk a kormánnyal. A minisztérium július 25-én küldte ki a tárcáknak a jövő évi büdzsé tervezési köriratát és a keretszámokat, amiket be kellett tartaniuk a tervezés során.
Ezután a kormány menetrendje szerint elvileg tíz napon át folytak a tárcaegyeztetések, közben az egyeztetések alapján újratervezték a kiküldött keretszámokat, majd újra egyeztettek vezetői szinten. Eközben elvileg részletes indoklással ellátott normaszöveg-javaslatokat is küldtek a tárcák, és többkörös egyeztetések voltak, sőt, még azt is megtervezték a kiadott menetrend szerint, hogy 2013-2015-ben milyen keretszámokra épül majd a költségvetés.
Ezt követően a kormány első olvasatban megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést. Az Origo értesülése szerint azonban Matolcsy György az első ilyen kormányülésre csak néhány papirossal érkezett, amelyen számok még egyáltalán nem voltak.
