A hét, amikor a kormány hátrányba szorult az adóssággal szemben

Azok a repedések, melyek esetleg nem látszottak a költségvetési törvényjavaslat kihirdetése után szinte nyomban, alaposabb elemzői szemügyre vételekor már megmutatták magukat - a hét tulajdonképpen ezeknek a hiányoknak, félreszámolásoknak, a romló környezetből adódó téves prognózisoknak a felfejtésével telt.

Ennek az össznépi játéknak állandó főszereplője a jegybank, amely rámutatott, hogy ha a kormány a 2,5 százalékos hiányt tartani akarja, akkor az összes mozgásterét már előre fel kell számolnia (intézkedés nélkül 3,1 százalékos GDP-arányos hiányt jósolt az MNB). Az államadósságról szóló jelentésében pedig az is kiderült, hogy a kormány vereséget szenvedhet az államadósság elleni háborúban, ha nem költi a el az összes tartalékát és a magánnyugdíj-vagyon maradékát. Miközben Matolcsy tárcája kikérte magának Simorék megállapításait, a jobboldali sajtóban újra csak a jegybankelnök cégügyei kerültek elő.

Simor András

Bánkuti András

Az egészhez a költségvetési bizottság hétfői ülése adta meg az alaphangot, ahol a kormánypárti képviselők a jövő évi költségvetésről szóló bizottsági vitában azt tartották legfontosabbnak, hogy legyen már valami Simor „cégügyeivel”. Az ülésen szinte mindenki megjelent (hívatlan vendégként Járai Zsigmond is), épp csak Matolcsy György nem volt jelen, akinek a valódi kérdések szólhattak volna.

Járai egyébként legutóbb azzal keltett feltűnést, hogy belengette, Magyarországnak adott esetben nem szabad elzárkóznia egy IMF-megállapodástól. Ebből többen már messzemenő következtetést próbáltak levonni, mondván, a Nemzetközi Valutaalap szakértői a héten hazánkban tárgyaltak. Hogy ennek napvilágra kerülése mennyire kínos lehetett a kormányak, azt Kósa Lajos próbálta ellenpontozni, aki megint olyat szólt, hogy attól a forint napi mélypontra zuhant.

A költségvetéssel való bíbelődés a hvg.hu erőit is jelentősen lefoglalta.

Visszacsempészés és megfeledkezés

Kimutattuk például, hogy az Orbán-kormány hogyan csempészi vissza az ingatlanadót a rendszerbe úgy, hogy a legkevésbé tűnjön fel: a jövő évi adótörvények egy aprócska módosításával a helyi önkormányzatok jelentős mértékben emelhetik a már létező telek- és építményadót. Bár az önkormányzati feladatok köréről és a finanszírozásáról még nincs elfogadott koncepció, arra mérget lehet vetni, hogy az önkormányzatoknak komolyan el kell majd gondolkodniuk, hogy éljenek a törvényi felhatalmazással.

Míg a MÁV-val és a BKV-val kapcsolatban a kormány bevallotta, hogy jövőre nem lesz pénz a szanálásukra, a hvg.hu észrevette, hogy a költségvetés mintha megfeledkezett volna a 2010-ben visszavásárolt Malévról: sem annak költségeivel nem számol, ha el fogja adni, sem azzal, ha üzemeltetnie kell. Márpedig a vevőjelölteknek csak egy szanált Malév lehet érdekes, ha pedig az állam marad a tulajdonos, a veszteséget termelő társaság finanszírozásáról is ideje lenne elgondolkodni.

Túry Gergely

Spórolni  a legrászorultabbakon

Megírtuk, hogy másfél milliárdot (a költségvetésük közel húsz százalékát) vonják el azoktól a civil szervezetektől, melyek az idősek, mozgáskorlátozottak, értelmi és testi fogyatékosok személyi szállításában és a jelzőrendszeres riasztószolgáltatás fenntartásában dolgoznak. Ez volt az a szociális ellátás-típus, amit a Fidesz-KDNP ellenzékben olyannyira védett, és aminek az elhanyagolásában nyomort és halottakat vizionált.

A hvg.hu az elsők között szerezte meg a gyógyszerkasszával kapcsolatos jövő évi terveket: úgy tűnik, az idei megszorítása csak kezdet volt, a betegeknek és a gyógyszeripar szereplőinek az igazi húsba vágó intézkedések jövőre lépnek életbe. A Széll Kálmán-tervben előírt 83 miliárdos megtakarítást a kormány részben az egyedi méltányosság szabályainak szigorításával orvosolná, a gyógyszertámogatások kifizetését pedig a kezelés sikerességéhez kötnék: így például az állam akkor fizetne a rákbetegek gyógyszerére, ha az valóban segít. A csomagnak köszönhetően számos patika csődbe mehet, ezért a kormány a gyógyszertárláncokkal fizettetné ki a finanszírozási nehézségekkel küszködő patikák hiányát.

Legalább a bankok ne utasítsák el az öregeket

A kormány szélesítené az árfolyamvédelmi programban részt vevők körét. Legalábbis így értelmezhető az a pénteken megjelent kormányrendelet-módosítás, mely szerint az eddigi szabállyal szemben az adós 75. életévén túl is kitolhatják a bankok az árfolyamfixáláshoz megkötött hitelkeret-szerződés futamidejét, ha van olyan adóstársa, aki nem tölti be ezt az életkort a futamidő végéig. Ez növelheti majd a bankok hajlandóságát arra, hogy befogadják az idősebb ügyfelek kérelmét, eddig ugyanis ezt - a hvg.hu értesülései szerint - ritkán tették.

A bankok időközben megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány másik adósmentő ötletét, a kedvezményes végtörlesztést.

Kész az új Munka törvénykönyve

A kormány elfogadta az új Munka törvénykönyve tervezetét, amiről azt mondta, "egyértelműen javítja a versenyképességet, illetve helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat". Az új változat puhult a július végén kiszivárgott verzióhoz képest, de szemlélete nem sokban változott - mint ahogy arra a Kiss Györggyel, az új Munka törvénykönyvét kidolgozó szakértői csoport tagjával készült interjúnk is rámutatott.

Stiller Ákos

A kormány arról is döntött, hogy 2012. június végéig kell kidolgozni azt az ellátási formát, amely kiváltja a szervezet fokozott igénybevételével járó munkavégzés esetén járó korkedvezményes nyugdíjat. Az új ellátási forma 2013. január 1-jétől járna. A döntés egyelőre azért nem világos, mert a parlament most kezdte el tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amely jövő év január elsejétől megszüntetne minden korhatár alatti nyugdíjat.

A kormánypártok "gondoskodnának" az " öreg komcsik" nyugdíjáról is: a Fidesz-KDNP ugyanis szeretné úgynevezett jóvátételi adóval sújtani az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt helyi vagy országos szintű vezetőit és a volt munkásőröket. A részletekről még tárgyalni szeretnének szakértőkkel, történészekkel, és az egyeztetésbe bevonnák az ellenzéki pártokat is. Az LMP és a Jobbik már jelezte, hogy hajlandó tárgyalni a kérdésről.

Európa kikötő

A hét úgy indult, hogy Orbán Viktor a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján azt mondta, "a magyar gazdaság egy gyorsnaszád", szemben az Európai Unió lassú "tengerjárójával". A kormányfő a hét végére belátta, "talán jó döntés", hogy a vasárnapi nemzeti ünnepen Budapest helyett Brüsszelt választotta, ahol az európai kormányfők - élükön a német Angela Merkellel és a franica Nicolas Sarkozy-vel - az európai adósságválság körmükre égő gondjait próbálják orvosolni. Olyan „kis” témák vannak terítéken, mint az európai bankrendszer feltőkésítése, az euróvédő mechanizmus pénzügyi alapjának megsokszorzása vagy a görög államcsőd forgatókönyvének az eldöntése és a közös európai gazdasági kormányzás jövője.

Budapesten eközben a kormányellenes tüntetésen "1956 elárulójának" nevezték a kormányfőt.