Orbán Viktor a kéthetente jelentkező reggeli interjújában úgy értékelte, hogy a kormány egyik legfontosabb eredménye, hogy „idén meg tudtuk védeni a tavalyi adócsökkentéseket”. Tavaly áttért a kormány a családi adózásra, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be és a társasági nyereségadót is lecsökkentette 19-ről 10 százalékra 500 millió forintos nyereségplafonig.

Orbán arra nem tért ki, hogy ennek mi az ára. Csak azt említette, hogy közben figyelni kell arra, hogy „ne költsünk többet, mint amennyi bejön”. Bár a műsorvezető utalt rá, hogy emiatt több adófajtát is be kellett vezetni, a kormányfő erre úgy reagált, hogy tavaly viszont megszüntettek tízet.

Amit Orbán megvédene

Tavaly nyáron a kormányfő valóban tíz kisadó megszüntetését jelentette be, amik attól kisadók, hogy az adminisztráció költsége majdnem akkora, mint amennyit a költségvetés be tudott szedni belőlük. A kabinet döntése értelmében megszűnt a bérfőzési szeszadó, a tévékészülékek üzemben tartási díja, az épület utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozók kommunális adója, az öröklési illeték egyenes ági öröklés esetén, a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek adója (a Bajnai-kormány vagyonadójából megmaradt luxusadó, a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás, az ajándékozási illeték egyenes ági rokonság esetén.

Ez a költségvetésnek nem jelentett túl nagy bevételkiesést, mindössze 5-10 milliárdot. Ezen lépések közül a magánszemélyek számára az örökösödési illleték eltörlése, a vendéglátósoknak, illetve a szállásadóknak a tévékészülékek üzemben tartási díjának eltörlése okozott igazán könnyítést. Elsősorban az adminisztrációs teher könnyítése miatt mindez jelentős. A társasági adó részleges csökkentése éves szinten nagyjából 120-140 milliárd forint bevételkieséssel jár.

A személyi jövedelemadó kulcsának idén életbe lépett csökkentése és a családi adóalap-kedvezmény idén éves szinten nagyságrendileg 500 milliárd forint bevételt engedett ki a büdzséből. Ezt azonban ellensúlyozta valamelyest az adójóváírás idei szűkítése.

Új sarcok jöttek a kisadók helyett

Az adócsökkentésekkel és az adónemek megszüntetésével szemben számos új adó és jelentős adóemelések állnak (illetve a már meglévők beszedési módjának, adóalapjának vagy -kulcsának, illetve az adózás alá tartozók körének szélesítése).

A kisadók megszüntetésével párhuzamosan tavaly nyáron a kormány bevezette a pénzintézetek különadóját, amit ősszel követtek az energiaszektorra, a távközlési cégekre és a kereskedelmi láncokra kivetett válságadók. Ezekből közel 350 milliárd forint többletbevétele keletkezik éves szinten a költségvetésnek és ennyi többletterhe a gazdaságnak.

Tavaly hatályba lépett a végkielégítések 98 százalékos különadója is, ami nem jelentett nagy bevételt, viszont annál nagyobb port kavart, ugyanis az Alkotmánybíróság ellenállása ürügyet szolgáltatott a kormánypártnak arra, hogy letiltsa a testületet az adózást és a költségvetést érintő törvények alkotmányosságának vizsgálatáról.

Vége az adócsökkentésnek

Az adócsökkentéseket nem fogja megvédeni a kormány, jövőre ugyanis a saját tervei szerint jelentősen nő az adóteher. Ugyanis döntően bevételnövelő lépésekkel tartja egyensúlyban a költségvetést és alacsonyan a hiányt (szemben a Széll Kálmán-tervben bejelentett kiadáscsökkentési tervekkel). A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány több mint 400 milliárd forintos bevételnövekedéssel számol az idei évhez képest, melynek java része az új adócsomagban benyújtott adó- és járulékemelések következménye lesz.

Az áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik, ami 200 milliárd forinttal nagyobb költségvetési bevételt fog jelenteni. Nem folytatódik a személyi jövedelemadó-csökkentés sem, az szja-rendszer átalakítása a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével összességében 110 milliárd forinttal lesz több bevétele a költségvetésnek, mint idén. Az szja-csökkentésnek elvileg jövőre kellett volna folytatódnia, és 2013-ban kellene befejeződnie, azonban a jövő évre tervezett változásokat is már csak részlegesen és meglehetősen kaotikusan vezeti be a kormány. Matolcsy György ráadásul a költségvetés vitájában utalt arra, hogy a kompenzációt egészen 2014-ig kell fenntartani, de már nem az adórendszeren keresztül.

A társaságiadó-csökkentést már tavasszal nem sikerült megvédeni, a kormány ugyanis azt tervezte, hogy 2013-tól minden cégre kiterjeszti azt, erről azonban a Széll Kálmán-tervben lemondott.

Emelkedik a gázolaj, a cigaretta és az alkohol jövedéki adója. Több lesz a cégautóadó és a regisztrációs adó, valamint megemelik a gépjárművek vagyonszerzési illetékét is, így drágább lesz az átíratás. Emelkednek a környezetvédelmi termékdíjak és kibővül az adóalapjuk is, vagyis itt is többet kell majd fizetni. Jövőre megemelkedik a munkavállalói járulék is 1 százalékponttal.

A legújabb ötletek

A kormány folytatja az új adók feltalálását is. Az úgynevezett chipsadó szeptembertől már életbe is lépett, és a kormánypárt újabb ötletekkel szélesítené a megadóztatható „egészségtelen” termékek körét.

Játékadót jövőre már az online szerencsejátékok után is fizetni kell (eközben megemelkedik a pénznyerő automaták eddig is létező adója). Új ötlet a baleseti adó is, ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) 30 százaléka lesz.

Úgy tűnik, visszaszivárog a Bajnai-kabinet idején kiátkozott ingatlanadó is, és a kormány a jelek szerint az önkormányzatokkal végeztetné el a piszkos munkát.

Ezen kívül lehet még pornóadó, mozijegybevételre kivetett adó, közösségi közlekedési adó és jóvátételi adó is. Az eva viszont megszűnhet vagy jelentősen megemelkedhet egy a héten benyújtott kormánypárti módosító javaslat szerint.

Új ötlet a szolidaritási adó is, amit Rogán Antal nyújtott be módosítóként a 2012-es adócsomaghoz. Eszerint a munkáltatók eddigi 27 százalékos tb-járulékát átkeresztelnék szociális hozzájárulási adóvá, így legitimálnák azt a korábbi döntést, mely szerint a magánnyugdíjpénztáraknál maradók idén év végétől nem szereznek jogot az állami nyugdíjra annak ellenére, hogy a munkáltatójuk fizeti utánuk a nyugdíjjárulékot.

Európa éllovasai leszünk?

Orbán Viktor szerint ha az adóváltozásokat végigviszik, Magyarországon lesz Európa legversenyképesebb adórendszere. Eddig azonban több jel is arra mutat, hogy a kormány adópolitikája nem egy sikertörténet.

Az adótörvényekben történt módosítások és a befektetők védelmére kapott osztályzatok miatt Magyarország a Világbank éves Doing Business versenyképességi rangsorán a tavalyihoz képest öt hellyel hátrébb szorult. Oszkó Péter, amellett, hogy erre szintén rámutatott a hvg.hu-nak adott pénteki interjújában, úgy látja, hogy az egykulcsos adó bevezetése, az adójóváírás kivezetése, valamint a tervezett minimálbér-emelés miatt épp azokban a társadalmi szegmensekben nő a munkaerőköltség, ahol foglalkoztatási problémáink vannak.

A volt pénzügyminiszter korábban blogjában azt írta, az elmúlt másfél évben az adóterhelés egy relatíve arányos rendszer irányából egy szélsőségesen aránytalan irányába halad, az egyszerűség helyett egyre inkább a bonyolultság jellegét ölti, az adónemek és a kisadók száma 2010 nyara óta újra növekszik, az adómegállapítás szabályai egyre bonyolultabbak és kiszámíthatatlanabbak, a változások alig tervezhetőek, ráadásul sokszor visszamenőleges hatályúak.