Jövő évtől megszűnik az adójóváírás és megváltozik a szuperbruttósítás rendszere is. A bruttó jövedelem 202 ezer forint alatti részére megszűnik az adóalap 27 százalékos kiegészítése, az afölötti részre viszont megmarad – derül ki a kormány újabb adócsomagjából, amelyet pénteken délután nyújtottak be a parlamentnek. A kormány adócsomagja lényegében megegyezik az Origón csütörtökön megjelent adótervekkel.

A változtatás azt jelenti, hogy a 202 ezer forint alatti bruttó jövedelemrész ezután 16 százalékos mértékkel adózik, az adójóváírás kivezetése azonban jelentős adóteher növekedéssel jár majd az átlagbér alatt keresőknek. A hatályos törvény szerint minden jövedelemre meg kellett volna felezni az adóalap-kiegészítést, ezzel szemben a 202 ezer felett megmaradó szuperbruttó azt jelenti, hogy a 202 ezer forint feletti jövedelemrész a 16 százalékos szja-kulcs helyett – a megmaradó adóalap-kiegészítés miatt – továbbra is 20,3 százalékos effektív kulcs után adózunk jövőre.

Egyelőre nem lesz kávé- és lekváradó

Úgy tűnik, visszavonulót fújt a kormány a chipsadó bővítésének terén: az eredeti tervekkel ellentétben nem kell chipsadót fizetni a kávé és a kevés gyümölcsöt tartalmazó lekvárok után. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy fideszes módosító nyomán ne kerüljön később be. Ettől eltekintve a chipsadóról szóló törvény úgy módosul, mint ahogy azt a hvg.hu elsőként megírta.

Horváth Szabolcs

Az üdítőitalok adója 5-ről 7 forintra nőne literenként, a süteményeké 100 forintról 150-re módosulna kilónként, a snackeké és ételízesítőké 200-ról 250-re kilogrammonként. Kiterjesztenék a termékadót az ízesített sörökre, az alkoholos frissítőkre, azok után literenként 20 forintot kellene fizetni.

Jön a házi sörkészítés aranykora

Jelentősen egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, és lehetővé válik a termelői borkimérésekben a saját szőlőbor hivatalos zárjegy nélküli értékesítése is. A jövőben csupán bejelentési kötelezvény ellenében adómentessé válik a sör, a gyümölcsbor, a pezsgő saját fogyasztásra történő házi előállítása. Az indoklásban az szerepel, hogy a kormány kulturális értékteremtésre hivatkozva segíti bővíteni a „kézműves” sörkészítést. Így a sörfőzdéknek például a termékmérleg párhuzamos vezetése helyett elegendő lesz a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetniük, a jelenleg előírt elektronikus nyilvántartás mellett engedélyezik a papíralapú adatkezelést, és a kisüzemi sörfőzdékben előállított sör 50 százalékos kedvezményes adót kell csak, hogy fizessen.

A szőlőbor házi előállításához hasonlóan, a sört adómentesen, házilag is elő lehet állítani kizárólag saját fogyasztásra, bejelentési kötlezettség mellett ez háztartásonként évi 1000 liter mennyiség lehet legfeljebb. A sörfőzdét üzemeltető vállalkozások mentesülnek a független könyvvizsgáló által hitelesített mérleg készítésének követelménye alól, és nem kell bejelenteniük eztán a vámhatóságnál a sör előállítására alkalmas üstök birtokolását sem.

Jön a baleseti adó

Az Origo információinak megfelelően a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) 30 százaléka lesz a baleseti adó, amelyet a biztosítónak kell beszednie, majd azt átutalni az államkincstárnak. Az autós nem tudja kikerülni az adó megfizetését, mivel ha a csekken szereplő összegnél kevesebbet fizet, akkor az állam szerint a baleseti adót fizette meg teljes egészében, és a kötelezőt csak részben.

A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból befolyt összeg az Egészségbiztosítási Alapba kerül, a jövő évi költségvetés szerint abból fizetnék az orvosok, nővérek bérkompenzációját, hiszen az egészségügyben dolgozók bére az szja-változások miatt több ezer forinttal csökkent.

A gépjárművek regisztrációs adójával kapcsolatosan az uniós elveknek megfelelően módosult a személygépkocsik környezetvédelmi osztályba sorolása. A teljesen elektromos hajtásúak mentesülnek a regadó alól, a hibridek egységesen 380 ezer forintos regadó megfizetésére kötelezettek, az EURO-5-ös motorok megjelenésével párhuzamosan pedig úgy módosítja a díjtételeket, hogy azok elsősorban nagy teljesítményű új autók hazai regisztrálását segítsék, illetve a rosszabb környezetvédelmi tulajdonságú gépkocsik adóját súlyosbítsa.

Emelik a járulékokat

De nemcsak a chipsadó és a baleseti adó növeli majd az egészségügy forrását, hanem az is, hogy kiszélesítik a járulékfizetési kört, illetve megemelik az egyes járulékokat. A rokkantsági ellátások finanszírozása miatt az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 5100 forintról 5400 forintra emelik, illetve a végkielégítés, a jubileumi jutalom, és a szabadságmegváltás után is meg kellene fizetni az egészségbiztosítási járulékot.

Átírják a cafeteria-rendszert

Jövő évtől a kedvezményes közteher (a kifizetőt terhelő 16 százalékos szja) mellett adható béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig (éves keretösszeg) nyújthatók, az összeghatár felett adott juttatás után a kifizetőt 16 százalék szja mellett 27 százalék eho is terheli.

Penovác Károly

Ahogyan azt az Origo megírta, az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Széchenyi Pihenőkártyán adható béren kívüli juttatás is, ugyanakkor csökken, illetve átalakul az étkezési utalványok formájában megvalósuló szabályozás.

Jövő évtől nem minősül béren kívüli juttatásnak az univerzálisan beváltható étkezési utalvány, helyét a meleg-étkeztetésben a Széchenyi-kártya vendéglátás kártyája váltja fel. A melegétel vásárlására jogosító utalvány 5 ezer forintot meg nem haladó értékben minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványokat 2012. október 1-je után kizárólag a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kibocsátó bocsáthatja ki.

Továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a Széchenyi Pihenőkártya-számlára utalt támogatás. A támogatás egyfelől szálláshely-szolgáltatásra lesz felhasználható legfeljebb 225 ezer forintig. A melegkonyhás vendéglátó-helyeken étkezési szolgáltatásra 150 ezer forint támogatás lesz felhasználható. Szabadidőre legfeljebb 75 ezer forint támogatás lesz adható.

Kikerül a béren kívüli juttatások közül az internet-szolgáltatás biztosítása. A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása).

Otthont teremtenének

Az Otthonteremtési Programmal összhangban a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a lakását bérbe adó magánszemély a bérbeadásból származó bevételét csökkentse azzal a bérleti díjjal, amit más településen bérelt lakás után kell fizetnie.

Aki most lakást vásárol, annak mindaddig nem kell megfizetnie a vagyonszerzési illetéket, amíg az adóhatóság nem méri fel vagy fogadja el igaznak az adásvételi szerződésben megállapított értéket és hogy az alapján kiszabja az illetéket. Mindez úgy változna, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követő nyolc napon belül értesíti a földhivatal az adóhatóságot.

Fokozott adóteher az ingatlanspekulációra

Az előzetes információknak megfelelően a kormány az ingatlanügyleteken elért kirívó jövedelmeket fokozottan megadóztatja. A javaslat azzal akadályozná meg, hogy termőföldből átminősített ingatlanok adás-vétele útján a szokásos hasznot lényegesen meghaladó profitra tegyenek szert az adózók, hogy az így szerzett jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalékos mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48 százalékkal adózik majd. Ezek a szabályok azonban nem érvényesek akkor, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte.

Stiller Ákos

Adókötelessé válik az üzleti ajándék

A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik. A kifizetőnek az adót a juttatás hónapjának adókötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon kell megfizetnie. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli.

Jól jár az állam a válással

A tervezet szerint alaposan megemelné az eddigi illetékeket a kormány, emellett pedig újakat is kivetne. Az autóvásárlásnál míg jelenleg a motor hengerűrtartamát veszik alapul, addig a jövőben a teljesítményét és az autó korát. Így egy vadonatúj 120 kilowattos teljesítményű autó után például 144 ezer forintos illetéket kell megfizetni.

A 2200 forintos általános értékű illeték 3000 forintra emelkedhet, válás esetén pedig 30 ezer forintot kell fizetni.

Az állam elvesz, az önkormányzat adóztat

Mivel a kormány az szja-t és más bevételeket elvesz az önkormányzatoktól, ezért hogy azok valahogy pénzhez is jussanak, megengedik számukra bizonyos települési adók kivetését, ilyen az építményadó vagy a telekadó. Ahol eddig bevezették, ott csak az ingatlan után kellett fizetni, a kormány azonban kiterjesztené ezt az olyan olyan földekre is, amelyek nem minősülnek termőföldnek és az utakra is.

A helyi adók mértéke településenként eltérhet, sőt a kormány eltörli az adómaximumot is. Igaz, azt törvényben rögzítené, hogy az első ízben kivetett települési adó nem lehet több évente 10 ezer forintnál, a túladóztatás elkerülése érdekében pedig az adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 százalékánál.

Ugyan eddig mentességet kaptak a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetőleg nevelési-oktatási intézmények, de ezt most eltörölné a kormány arra hivatkozva, hogy ez profitorientáltan működtető szervezetek számára jelentett előnyt. Ugyanakkor az állami intézmények után továbbra sem kell megfizetni a települési adót.