Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az MNV Zrt. nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába részvényeire.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett hétfőn a Rába Nyrt. valamennyi részvényére 815 forintos darabonkénti árfolyamon - közölte a Rába a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn. A magyar állam a összesen 16,15 százaléknyi tulajdonnal rendelkezik a Rábában különböző alapokon, társaságain és szervezetein keresztül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ajánlatot még nem hagyta jóvá.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. a múlt héten szerdán kérte részvényeinek felfüggesztését a pénteki tőzsdenap végéig, a felfüggesztést a hétfői kereskedés végéig meghosszabbította a BÉT. A Rába a múlt héten azzal indokolta kérelmét, hogy várhatóan olyan esemény fog bekövetkezni, amelynek nyilvánosságra hozatalát megelőzően megjelenő esetleges információk a részvény árfolyamának spekulatív célú befolyásolására alkalmasak lehetnek, így nem biztosítható a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelem fenntartása. A Rába részvényeinek legutóbbi záróára a BÉT "A" kategóriájában 621 forint volt.
A kormány hosszú távú stratégiai célok, gazdaságfejlesztési elképzelések mentén erősíteni kívánja az állami szerepvállalást a járműipari ágazatban is. Egyebek mellet ezzel indokolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és az MNV a felvásárlási ajánlatot. A tranzakció célja, hogy a vállalatban a különböző társaságain, alapjain és szervein keresztül jelenleg 16,15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező magyar állam érdemi befolyáshoz jusson a Rábában. A részvények megszerzésével növekszik a mindenkori kormányzat mozgástere a nemzetgazdaságban vezető szerepet betöltő stratégiai ágazatban - áll a közleményben.
A két szervezet közölte: a korábbi évek vagyongazdálkodási gyakorlatát a tisztázatlan felelősségi viszonyok, az ezek nyomán elburjánzó visszaélések, és a közvagyon rövid távú költségvetési szempontokat követő felélése jellemezték. A nemzeti vagyongazdálkodás hosszú távú koncepciója az állami vagyon megőrzésével, növekedésével számol, kezdetektől vállalt célja a hosszú távú értékteremtés elsősorban a stratégiai iparágakban és vállalatoknál - áll a közleményben.
A részvényvásárlási szándék szilárd közpolitikai megfontolásokon alapul, ám egyúttal üzletileg is indokolható - hangsúlyozza a minisztérium és a vagyonkezelő közös közleménye. Azt írják, a járműipar Magyarországon kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatottság bővítésében, és kiterjedt beszállítói körén keresztül a kis- és középvállalkozói szektor megerősítésében. A döntő állami befolyás biztosítékot jelent arra, hogy egy hosszú távú, jövőbemutató vállalatfejlesztési stratégia végrehajtásával érvényesüljenek a nemzetgazdasági, geopolitikai megfontolások a Rába üzemeltetésében.
A Rába több mint száz éve a szektor egyik legjelentősebb magyar vállalata. Zavartalan működése, további fejlődése kiemelkedően fontos a munkahelyteremtés és a külpiaci kapcsolatok élénkítése szempontjából. A társaság jelentős meglévő kapacitásokkal, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, beszállítói hálózattal és versenyképes tudásháttérrel bír - áll a közleményben.
A vállalat egyebek mellett közreműködhet a magyar járműgyártás hagyományos felvevőpiacain az utóbbi évtizedekben fokozatosan elvesztett magyar pozíciók újjáépítésében is - teszik hozzá.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.