Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Első számú közellenség lett Horvátországban a korábban megbízható befektetőként számon tartott Mol Nyrt., az INA horvát olajipari vállalat legnagyobb, 49,1 százalékos tulajdonosa. Zágrábban már az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök elleni bírósági eljárás kezdete előtt szinte készpénznek veszik, hogy a magyar cég és annak elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt a Sanadernek juttatott 10 millió eurós csúszópénzzel vette meg az INA feletti operatív irányítás jogát. A HVG zágrábi értesülései szerint a horvát államügyészség azt fontolgatja, hogy a Mol-vezér őrizetbe vételét kéri. A horvát fővárosban tudni vélik, hogy Hernádit a közelmúltban a zágrábi gazdasági minisztériumba invitálták, ám ő az utolsó pillanatban visszafordult, mert megsúgták neki: őrizetbe vehetik, ha belép a szomszéd ország területére. – Mindebből egy szó sem igaz – közölték viszont a HVG-vel a Molnál.
A rijekai olajfinomítóban
Túry Gergely
Davor Stern, az INA felügyelőbizottságának elnöke – a cég 1997–2001 közötti vezérigazgatója – a minap újságírók előtt hangsúlyozta: az államügyészségi vizsgálat lezárta előtt nem követeli a vállalatirányítási jogok megosztásáról 2009 júniusában kötött egyezmény felmondását. A Damir Polancec akkori horvát miniszterelnök-helyettes, Hernádi, valamint Áldott Zoltán, az INA fb-elnöke által aláírt megállapodás szerint a hatfős INA-igazgatóságban azonos arányban vannak magyarok és horvátok, ám szavazategyenlőség esetén a Mol által delegált elnök szava a döntő, míg a kilencfős fb-ben öt magyarra jut három horvát és egy INA-munkavállaló, aki most történetesen horvát. A vezérigazgatói teendőket átmenetileg éppen Áldott látja el, ez év júniusában ugyanis a horvát Bojan Milkovic távozott, mivel megvádolták, hogy az előző munkahelyén csúszópénzt fogadott el. A Molnak sincs azonban korlátlan döntési joga, stratégiai – például a sisaki finomító fejlesztésére vonatkozó – döntésekben a 44,84 százalék INA-pakettet birtokló horvát államnak vétójoga van.
Stern szerint hamarosan megkezdődnek a menedzsmentmegállapodás felülvizsgálatát célzó tárgyalások. Ezen túl szerinte a horvát kormánydelegáció – amelyben három miniszter is helyet kap – azt fogja követelni, hogy a Mol adja vissza a vállalatirányítási jogokat, és fektessen be több pénzt a horvátországi finomítók fejlesztésébe, illetve a földgáz- és olajkutatási programokba. Pedig a Mol eddig sem volt szűkmarkú. 2003-as tulajdonossá válása óta összesen 20 milliárd kunát (1 kuna = 36 forint) invesztált a horvát olajcégbe – tájékoztatta a HVG-t Pánczél Andrea, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója.
Túry Gergely
A horvát lapok folyamatosan azt bizonygatják, hogy a Mol nem viselkedik jó gazda módjára. A Jutarnji List kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az INA stagnál, amióta átvette a Mol. Pánczél ezzel is vitatkozik. Szerinte az irányítás két évvel ezelőtti átvétele óta az INA sokkal versenyképesebb vállalattá vált, beindultak a fejlesztések. A cég hosszú évek után tavaly először nyereséget produkált és osztalékot is fizetett, az idén pedig az első negyedévet 1 milliárd kunás profittal zárta, szemben az egy évvel korábbi 153 milliós veszteséggel.
Arra is emlékeztetnek a horvát lapok, hogy 12 molos ellen folyik eljárás Horvátországban, azzal vádolva őket, hogy a tőkepiac manipulálásával és a befektetők megtévesztésével, közvetítők és strómanok révén próbáltak abszolút többséget szerezni az INA-ban. Úgy tűnik azonban, a tranzakciók miatt célkeresztben lévő két offshore céghez, a Cerena Holding Ltd.-hez és a Hungary Oil Product Ltd.-hez – az utóbbi elnevezése ellenére – semmi köze a Molnak. Legalábbis a duó nem szerepel a Mol 2010. éves jelentésében felsorolt offshore-érdekeltségek között, ezt a magyarok május közepén külön is a horvát hatóságok tudomására hozták.
A Mol elleni támadások hevessége részben azzal magyarázható, hogy Horvátországban hamarosan kiírják a választásokat, és a pártok Mol-ellenes retorikával próbálnak jó pontokat szerezni a szavazóknál. A megméretés esélyese, az ellenzéki szociáldemokrata párt azt igyekszik demonstrálni, hogy a Mol-ügy újabb bizonyítéka a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) korruptságának, míg a Sanader után hivatalba lépett Jadranka Kosor kormányfő azon fáradozik, hogy megmutassa a világnak: nem a párt, hanem annak néhány vezetője követett el bűncselekményeket. A Mol azért is jó célpont, mert külföldi cég lévén alkalmat teremt a horvát nacionalista érzelmek meglovagolására is. Az eljárás arra is felhasználható, hogy a horvát kormány a menedzsmentegyezmény felülvizsgálatáról kezdődő tárgyalásokon komolyabb engedményekre kényszerítse a magyar céget.
Polancec-Hernádi megállapodás 2009-ben
Túry Gergely
A HDZ-ben a HVG értesülései szerint attól tartanak, hogy Sanader – aki várhatóan néhány napon belül hazatér Ausztriából, ahol eddig kiadatási őrizetben tartották – azt találja vallani a valószínűleg ősszel, éppen a választási kampány csúcspontján kezdődő tárgyaláson, hogy ha el is fogadott pénzt, azt nem saját, hanem a párt érdekében használta fel. A Sanader-per – amelyben legalább hat vesztegetési ügyet vonnak össze – akár két-három évig is eltarthat, így hosszú távon alkalmas lehet az ellenzékbe szoruló HDZ sakkban tartására.
Üzleti érdekek is állhatnak a háttérben. Osztrák lapok szerint Sanader egyik bizalmi emberének, Robert Jezicnek is ártott a Mol megjelenése az INA-ban. Feltehetően tőle származik az a vád, miszerint személyesen Hernádi kente meg Sanadert 10 millió euróval az INA feletti irányítási jog megszerzéséért. Jezic vegyipari gyára, a Dioki volt 2009 közepéig az INA legnagyobb gázvásárlója, így leginkább e céget érintette, hogy az INA-ban döntő szót kapott Mol újratárgyalta a szerződéseket, s az addig alacsony gázárakat piacivá alakította. Ennek révén sikerült az INA addig veszteséges gázüzletágát 2010 végére nullszaldóssá tenni. A Dioki viszont bukott ezen, már több mint 50 millió kunával tartozik az olajcégnek. A horvát kormánynak pedig fontos, hogy az ország egyetlen petrolkémiai üzeme ne dőljön be, ezért úgy tudni, vádalkut kötött a Sanader-ügy vádlottjaként tavaly decemberben rács mögé került Jeziccel. E szerint utóbbi hajlandó volt azt vallani, hogy az állítólagos kenőpénz Hernáditól jutott el Jezic svájci cégén, a Xenoplast Shipping AG-n keresztül Sanaderhez. Akárhogy is, Jezic áprilisban hirtelen szabadlábra került.
Orosz cégeknek sem lenne ellenükre a Mol kiebrudalása, mivel régóta fáj a foguk az INA-pakettre, annak gázüzletága miatt. „Nem látok erre utaló jeleket” – mondta a HVG-nek Mihail Korcsemkin, a pennsylvaniai székhelyű East European tanácsadó cég Gas Analysis orosz igazgatója. A Trojka Gyialog moszkvai befektetési társaság elemzője, Valerij Nyesztyerov pedig úgy vélte, bár az olajtársaságok között éles a verseny, annál már civilizáltabbak az üzleti viszonyok, hogy a topmenedzserek lépéseit bármiféle bosszú vezérelje.
A Szurgutnyeftyegaz által megszerzett Mol-részvények magyar visszavásárlása Nyesztyerov szerint aligha lehet ok bármilyen válaszlépésre, a piac ugyanis higgadtan fogadta az egyezséget, hiszen így pont került az ügy végére. A Szurgut vezérigazgatója, Szergej Bogdanov épp a részvényesek múlt heti közgyűlésén jelentette be, hogy a Mol-pakett eladásából származó bevételeket oroszországi terjeszkedésre, elsősorban a hanti-manysi autonóm körzet területén fekvő lelőhelyek kitermelési jogának megszerzésére fordítják. Bár Bogdanov – konkrétumok említése nélkül – a külföldi tulajdonszerzés lehetőségét sem zárta ki, Nyesztyerov nem vár komoly nemzetközi terjeszkedést e társaságtól. Az elemzők azt sem tartják valószínűnek, hogy az Oroszországon kívül Ukrajnában is érdekelt TNK–BP orosz–brit társaság horvátországi hódításra készülne, noha a Mol ellen a leghangosabban ágáló Stern hosszú éveken át e cég vezetői közé tartozott.
A Mol-ügy egyelőre nem vetett komoly árnyékot a magyar–horvát kapcsolatokra. „Magyarország számára fontosabb Horvátország uniós csatlakozása, mint az, hogy mi történik a Mollal. Azzal, hogy Zágráb az európai közösség tagja lesz, ebben az ügyben is európai szintű megoldásra törekszik” – jelentette ki Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a Miniszterelnökség államtitkára múlt csütörtökön az Inforádióban. A horvát médiumokban is számtalanszor elhangzik, Budapest döntő szerepet játszott abban, hogy Zágrábnak a magyar EU-elnökség utolsó napjaiban lényegében sikerül lezárnia a csatlakozási tárgyalásokat, és ezzel megnyílik az EU kapuja a volt jugoszláv tagköztársaság előtt. Több zágrábi lapban még a horvát függetlenség huszadik évfordulóját is háttérbe szorították az EU-s ügyek. A Vijesti című újságban Orbán Viktor magyar miniszterelnök féloldalas fényképe mellett számoltak be a csatlakozási tárgyalások finiséről.
A legfőbb ügyészség felügyelete alatt működő korrupcióellenes irodában, az USKOK-ban is „előnyt” élveztek a magyarok. „Ha horvát újságíró lenne, be sem engednénk, már az ajtóban azt mondanánk, viszlát” – mondta a HVG munkatársának az USKOK képviselője. Igaz, emellett csak annyit közölt, amit a testület már hivatalosan is bejelentett: Zágráb újabb vizsgálatot indított I. S. (Ivo Sanader) és két másik személy ellen, akiket csúszópénz adásával, illetve elfogadásával vádolnak. Az USKOK nem árulta el a két másik gyanúsított személyazonosságát, ám Zágrábban biztosak abban, hogy Polancecről és Hernádiról van szó. Polancec tavaly ősz óta börtönben van: 15 hónapot kapott, mert törvénytelen eszközökkel próbálta privatizálni a Podravka élelmiszergyár 25 százalékos részvénycsomagját.
CSABAI KÁROLY, NÉMETH ANDRÁS / ZÁGRÁB, POÓR CSABA / MOSZKVA
