Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Már a jegybanktörvény elfogadása előtt kiderült: az Európai Központi Banknak (EKB), valamint az Európai Bizottságnak (EB) is komoly fenntartásai vannak a törvénytervezettel kapcsolatban. Noha számos észrevételt a módosítókon keresztül a kormány beépített a törvény szövegébe, az Európai Bizottság nemcsak azt jelentette ki, hogy vizsgálni fogja, a törvény nem sérti-e az MNB függetlenségét. Azt is megüzente, hogy a jegybanktörvény EU-kompatibilitásához köti az IMF-fel közös hitelmegállapodást is.
Politikai megoldásban érdekeltek
„Egy ilyen ügyet kétféleképpen lehet rendezni: politikai és jogi úton. Meggyőződésem, hogy mindkét félnek az előbbi az érdeke” – mondta a hvg.hu-nak Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója szerint ez abból is látszik, hogy az Európai Bizottság más esetekben sem szívesen indít kötelességszegési eljárást. Az Európai Bíróság ugyan a legtöbbször igazat ad az EB-nek, de bizonyos mértékben mégiscsak kiszámíthatatlan a döntés. Másrészt egy ilyen eljárás a pozíciókat bemerevíti és a tagállamtól is elveszi annak a lehetőségét, hogy a konfliktust követően arcvesztés nélkül távozzon, amit a Bizottság sem szeretne.
Orbán és Barroso összekacsint?
AP
Lattmann szerint ehelyett kőkemény politikai érdekérvényesítés zajlik: a Bizottság mozgástere is szűk, hiszen ha enged, akkor a többi tagállamnak is bármikor hasonlók juthatnak az eszébe. Ezért a jegybankvitát klasszikus political game of chicken-nek látja: kérdés, ki enged először. De ez szerinte még mindig jobb, mint egy kötelességszegési eljárás: a Bizottság így vagy elfogadja a tagállam érveit, vagy a tagállam mondja azt, hogy olyan dolgokat ajánlottak neki cserében, hogy így már megéri megváltoztatni az inkriminált jogszabályt.
Noha volt már olyan eset, például a Simor András jegybankelnök fizetése körüli pengeváltás, amikor az Európai Bizottság kifejezte, nem engednek az álláspontjukból - aztán a kormány mégis csökkentette Simor fizetését, és nem lett az egésznek igazán semmilyen következménye. Az egyetemi oktató szerint azonban a jelenlegi eset teljesen más súlyú, így ő ebben a kormány helyében nem bízna.
Hol tartunk?
A nemzetközi jogász szerint a jegybankügy ott tart, hogy Barrosónak volt egy nem hivatalos levele, amire Orbán válaszolt: az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja a jegybanktörvényt, és ha szükséges, hivatalosan is megfogalmazza az aggályait. Erre reagál a tagállam, melynek fő érveit a Bizottság beépíti az alapmegállapításaiba. És ha ezt követően is összeférhetetlennek tartja a törvényt a közösségi joggal, akkor felszólítja a tagországot, hogy változtasson. Vagyis az eljárás még jóval korábbi szakaszában tart, mint amit sejteni lehet. Lattmann úgy véli, Barroso Orbánnak írt levele azért nem tekinthető hivatalosnak, mert a hivatalos állásfoglalást az Európai Bizottság mint intézmény szokta megtenni.
| Haiderezni nem korrekt |
| A jelenlegi magyar helyzet azért nem hasonlít az Ausztria elleni uniós fellépésre (2000-ben a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt kormányba kerülése miatt alakult ki feszült helyzet Ausztria és az EU között), mert akkor még nem volt lisszaboni szerződés és nem volt 7. cikk. – monta a hvg.hu-nak Balázs Péter. Akkor az EU 15 országból állt, és 14-en abban állapodtak meg, hogy diplomáciai embargó alá veszik Ausztriát; az osztrák diplomatákat, a kormányt és annak képviselőit csak igen alacsony szinten fogadják. Ugyanakkor az ausztriai tapasztalatok vezették az EU-t a lisszaboni szerződéshez. Az a helyzet azonban még közel sem áll fönn, hogy a 7. cikk alapján Magyarország szavazati jogának az elvonása napirendre kerüljön. Igaz, az is benne van a lisszaboni szerződésben, miszerint ha 9 tagállam együttesen áll elő a magyar problémával, akkor azt tárgyalnia kell az uniónak. |
Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint, amennyiben a dolgok nem a megoldás irányába haladnak, akkor az EU minden részkérdésben, egyenként indíthat kötelességszegési eljárást Magyarország ellen. „Minden olyan ponton, ahol a magyar jogszabály vagy joggyakorlat az uniós jogba ütközik, főigazgatói szintű vizsgálat indul, mely végül kimondja, hogy az adott paragrafus hol, miért ütközik az uniós jogba” – magyarázta Balázs Péter. A Bizottság az EU-szerződés 258-as paragrafusa alapján indíthat kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Ahogy a portfolio.hu a Bruxinfo-ra támaszkodva közölte: ez lenne az első eset, hogy Brüsszel eljárást kezdeményez egy tagállammal szemben a jegybank függetlenségére vonatkozó rendelkezések vélt megsértése miatt.
Esetleges szankciók
Első szinten ezekre hivatalos magyarázatot kérnek majd Magyarországtól, a második szinten fölhívással állnak elő, aminek tartalma, hogy a közösségi joggal ütköző gyakorlatot Magyarország azonnal szüntesse meg. A harmadik szintre jutva következnek majd a szankciók. Az exdiplomata szerint az is előfordulhat, miután halmozottan is a kötelességmulasztás gyanújába került tagállam lettünk, hogy a tagországok egymás után vagy többen együtt szólítják föl a kormányt a jogsértő gyakorlat megszüntetésére.
Ezek Balázs szerint diplomáciailag óriási károkat okoznak, amit nem lehet majd egyik napról a másikra meg nem történtté tenni. És ez még akkor is igaz, ha végül a belső szankcionáláshoz nehéz mozgásba hozni a szervezetet. „Az EU válaszcsapása nehezen születik meg, de Orbán szerintem már igen közel áll hozzá” - mondta Balázs Péter, aki szerint Magyarország jelenleg az uniós bűnbak szerepére készül: arra, hogy a politikai akarnokság hivatkozási pontja legyen az unión belül. Balázs úgy látja, a diplomáciában és a politikában az ok és az alkalom a reagálásra nem túl gyakran esnek időben egybe. Viszont esetünkben az indokok már gyűlnek, és egyszer el fogják értük verni a port. A volt külügyminiszter mindezek ellenére sem tartja valószínűnek, hogy Orbán visszakozni fog. "De ami nem hajlik, az törik" - tette hozzá.
Simor: nem is mer odanézni
Túry Gergely
Jöhetnek a konzultációk
A magyar jegybanktörvény Európa-szerte téma: citybeli elemzők keddi helyzetértékelése szerint valószínűleg módosítani kell a jegybanktörvényen, hogy az IMF és az EU hajlandó legyen a hiteltárgyalások folytatására. A jelzéseket mintha a magyar kormány is komolyan venné: Orbán Viktor az óév utolsó előtti napján levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét arról, hogy az Európai Központi Bank javaslatainak döntő többségét a magyar Országgyűlés beépítette az új jegybanktörvénybe. Kedden Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő közölte: a magyar kormány kész a konzultációra az Európai Bizottsággal jegybankügyben, ha a testület - miután megismerte a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény szövegét - ezt kezdeményezi.
