Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) közzétette véleményét az új jegybanktörvény-tervezettel kapcsolatban. Az EKB állásfoglalásában - amely még az MNB és a PSZÁF összevonására vonatkozó szerdai módosító indítvány előtt keletkezett - nehezményezi, hogy a törvényjavaslatnak nem a legfrissebb változatát kapta meg, és hogy a kormány elé került dokumentum „makroprudenciális és a javadalmazási szakpolitikai kérdések terén” jelentősen eltér attól a szövegtől, amit ők ismernek.
„Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét” - áll a szövegben.
Ez nem az első eset, amikor ez előfordul, hiszen már a végtörlesztésről szóló törvényjavaslatnak sem a végső változatát küldte meg a nemzetgazdasági tárca. A jegybankelnök fizetése körüli törvénymódosításból pedig egyszerűen kihagyták volna az EKB-t.
Megint nem egyeztettek a jegybank forrásairól
Az EKB megismétli az MNB-törvény gyakori módosításaival kapcsolatos korábbi észrevételeit. "A Monetáris Tanács tagjainak jelölési eljárása, illetve az MNB döntéshozó testületeinek fizetési rendszere a közelmúltban többször módosult, anélkül, hogy ezekkel a testületekkel konzultáció folyt volna, vagy figyelmet fordítottak volna az MNB működési szükségleteire vagy az éppen uralkodó gazdasági környezetre. Az MNB törvény e gyakori módosításai a jogbiztonság elvével nem egyeztethetőek össze" - áll a szövegben.
Matolcsy György és Patai Mihály, a bankszövetség elnöke
Stiller Ákos
Az EKB azzal számol, hogy miképp az eddigi módosítások is jelentős hatást fejtettek ki az MNB szervezeti és irányítási stabilitására, úgy a döntéshozó testületek tagjai számának tervezett növelésétől is ez lesz várható. Az EKB ennek megfelelően hiányolja a Monetáris Tanács bővítésének megfelelő indoklását, és ez így „aggályokat keltő”, mivel lehetőséget teremthet a döntéshozatal jegybanki függetlenségének befolyásolására.
Beszámolási kötelezettség és a jegybanki fizetések
A jegybank elnöke az Országgyűlésnek vagy a parlament gazdasági bizottságának történő tervezett beszámolási kötelezettségével kapcsolatban az EKB azt írja, hogy az értelmezése szerint ez "tiszteletben tartja a központi banki függetlenség konvergenciajelentésben meghatározott korlátait, és kizárólag az MNB tevékenységére és monetáris politikájára fog vonatkozni". Az EKB ajánlja, hogy a beszámolás hatóköre ebben az értelemben kerüljön pontosításra.
Az EKB szerint nem egyértelmű azon kötelezettség célja, hogy az Igazgatóság üléseinek napirendjét meg kell küldeni a kormánynak, és az sincs kellően aláhúzva, hogy a kormány képviselője a Monetáris Tanács, és nem az Igazgatóság ülésein vesz részt szavazati jog nélkül.
Stiller Ákos
Az állásfoglalás felhívja arra a figyelmet, hogy a magyar hatóságoknak kötelességük az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról az MNB-vel szoros együttműködésben dönteni.
Orbán Viktor csütörtökön délelőtt, a cseh miniszterelnökkel való találkozója után az EKB állásfoglalásával kapcsolatban azt mondta: még nem ismeri, de a kormány kellő komolysággal fogja kezelni. Hozzátette: ez csak egy észrevétel, a végső döntést a magyar parlament fogja meghozni.
