Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A túlzott államháztartási hiány megszüntetésének érdekében hozott intézkedésekről készített jelentést a kormány az EU Tanácsának és a Európai Bizottságnak, amelyben közli, hogy a 2012. évi költségvetési törvényben milyen konszolidációs intézkedéseket épített be a GDP 2,5 százaléknak megfelelő hiánycél elérése érdekében - áll a kormany.hu hivatalos weboldalra pénteken feltett dokumentumban, amelynek dátumozása 2011. december.
A Bruxinfo.hu a héten közölt értesülése szerint Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos is jövő szerdán tehet javaslatot a túlzott mértékű hiányról szóló eljárás keretében azon öt uniós tagállam esetében, amelyeket még novemberben figyelmeztetett a Bizottság teendőikre. A híroldal brüsszeli forrása szerint a Bizottság felszólítására a budapesti kormány ugyan megjelölt új intézkedéseket, de nem mindent. A kérdés most az, hogy Olli Rehn elegendőnek ítéli-e meg az új magyar vállalásokat a 2013-as hiányra vonatkozóan. Mivel hazánk nem tagja az euróövezetnek, közvetlen pénzügyi szankciók egyelőre nem fenyegetik - teszik hozzá.
A magyar kormány által készített dokumentum rögzíti: a tanácsi ajánlás Magyarország számára 2011-re tűzte ki a túlzott hiány megszüntetésének határidejét. Az államháztartás egyenlege 2011-ben többletet mutat, de jelentős mértékű egyszeri tételek is (elsősorban a nyugdíjreform keretében a magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott vagyon átutalása az állami nyugdíjpillérbe) befolyásolták az egyenleg alakulását.
A dokumentum szerint a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a túlzott hiány fenntartható módon szűnjön meg. Ezért a 2011. áprilisi Konvergencia Programban tervezett lépések után a 2012. évi költségvetési törvénybe számos konszolidációs intézkedést épített be a GDP 2,5 százalékának megfelelő hiánycél biztonságos elérése érdekében.
A makrogazdasággal foglalkozó fejezetben a dokumentum már a kormány decemberi előrejelzését tartalmazza, amely szerint a korábbi 1,5 százalék helyett 2012-ben a GDP 0,5 százalékkal nő. Ennek magyarázataként a jelentés rögzíti. A kiújuló nemzetközi adósságválság hatására jelentősen csökkent az üzleti és fogyasztói bizalom, növekedett a bizonytalanság. A bizonytalanság visszaveti a lakossági fogyasztást, a beruházást és Magyarország export teljesítményét is.
A jelentés megállapítja, hogy a korábban számított 268,5 forint/euró árfolyam helyett 299,4 forintos átlagos euró árfolyammal számol a kormány és a gyengébb árfolyam miatt 0,7 százalékos inflációs kockázat jelentkezik a 4,2 százalékra tervezett 2012. évi inflációs előrejelzésben. A jelentés a 2012. évi költségvetési célokkal foglalkozó fejezetének fogalmazása szerint "a Parlamentnek benyújtott költségvetési törvényjavaslat értelmében 2012-ben az államháztartás ESA95 szerinti hiánya a GDP 2,5 százaléka lehet." A javaslat alapján a 2012-ben megvalósuló kiigazítás meghaladja az 1400 milliárd forintot (a GDP 4,8 százalékát), és ennek csaknem 60 százaléka a kiadási oldalt érinti - olvasható a jelentésben.
Az EU Tanácsának és a Európai Bizottságnak küldött jelentés részletezi a Széll Kálmán Terv hatásait a 2012. évi költségvetésben, amelynek egyenlegjavító eredménye összesen 488 milliárd forint. Ehhez foglalkoztatás és munkaerőpiaci fejezet 158 milliárddal, a nyugdíjrendszer 42 milliárddal, a közösségi közlekedés 26 milliárddal, a felsőoktatás 12 milliárddal, az egészségügy 76 milliárddal, az állami és önkormányzati finanszírozás 44 milliárddal, az Államadósságot Csökkentő Alap 90 milliárd forinttal járul hozzá.
A 2012-ben megvalósuló pótlólagos egyenlegjavító intézkedések - például az áfa-kulcs emelése 25 százalékról 27 százalékra 140 milliárdot, illetve a munkavállalói járulék egy százalékos emelése és a járulékalap szélesítése 112 milliárdot - összesen 653 milliárd forintos bevételnövelést hoznak a költségvetés számára.
