Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Fagykárok és szennyezés miatt drasztikusan drágult a narancslé világpiaci ára, adta hírül a BBC.
Az utóbbi napok hullámzása után a narancslé ára rekordmagasságig emelkedett a globális piacokon, írta a BBC honlapja. A narancslé ára év eleje óta 25 százalékkal emelkedett, most több mint 2 dollárba kerül fontonként (kevesebb mint fél kg).
A kereskedők szerint a fő ok az, hogy aggódnak a legnagyobb narancslétermelő országból, Brazíliából származó gyümölcslé tisztasága miatt, Floridában pedig a hideg idő nem kedvez a narancsültetvényeknek.
Az Egyesült Államok élelmiszer-ellenőrzési hivatala karbendazimot, egy bizonyos gombafélét talált a brazil szállítmányokban. A karbendazim Amerikában illegális, de Braziliában engedélyezett penészirtásra. Fogyasztása olyan kis mértékben, mint amennyit a narancslében találtak, nem káros az egészségre.
Az utóbbi egy-két napban Floridában többször is nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet a narancsültetvényeken, fagykárokat találtak a gyümölcsökön és a faleveleken. Ez biztosan károkat fog okozni, mondta a BBC-nek egy szakértő.
2010-2011-ben Brazília a világ narancslémennyiségének több mint felét állította elő, az Egyesült Államok a második a sorban. A narancslépiac viszonylag szűk, legalábbis a kávé- és a kakaópiachoz hasonlítva. Éppen ezért bármikor előfordulhat hirtelen, nagyobb léptékű árváltozás az elemzők szerint, de a keddi drágulás drasztikusnak mondható.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.