A brüsszeli tanácskozáson ugyanis Lengyelország - amelynek energiaellátása még mindig jelentős mértékben a komoly kibocsátásért felelős, széntüzelésű hőerőművek működtetésétől függ - lényegében megvétózta az erre vonatkozó menetrendet. A terv értelmében 2020-ra 20 százalékkal, majd tízévenként további 20-20 százalékkal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A mostani évtized végéig tartó időszakra vonatkozó célkitűzést már Lengyelország is elfogadta. 

Egy tavalyi állam- és kormányfői találkozón az EU-tagországok már megállapodtak abban, hogy megpróbálják elérni a 80-95 százalékos kibocsátás-korlátozást az évszázad közepéig - a mostani lengyel álláspont visszalépésnek tűnik ahhoz a helyzethez képest.  

Brüsszeli közlések szerint az EU többi tagállama el tudta volna fogadni az útitervet. Marcin Korolec lengyel környezetvédelmi miniszter most - a beszámolók szerint - egyebek közt azzal érvelt, hogy különösen a végső célkitűzést túlságosan elméletinek tartják, és egyelőre nem is tudják garantálni, hogy Varsó teljesíteni tudja a jelentős mértékű kibocsátás-csökkentést az egyes tervszakaszokban.  

Azzal minden tagállam egyetértett pénteken, hogy az EU továbbra is vegyen részt a klímavédelmet szolgáló kiotói jegyzőkönyv hatályának lejárta utáni időszakra vonatkozó világméretű tárgyalásokon, amelyek célja elsősorban erre az évtizedre nemzetközi kibocsátás-korlátozási célkitűzéseket kidolgozni.  

Az Európai Bizottság az útiterv tavaly kiadott eredeti változatában még azt is hangoztatta, hogy az EU már 2020-ra túllépheti a 20 százalékos, jelenleg érvényes kibocsátás-csökkentési célt, különösen ha a tagországok teljesítik azt a vállalást is, hogy az évtized végére az energiahatékonyságot is 20 százalékkal javítják. Connie Hedegaard, a káros éghajlatváltozás elleni harcért felelős biztos azzal is érvelt, hogy minél tovább vár az EU, az átállás annál költségesebb lesz. 

A bizottsági javaslatból az is kiderült, hogy az alacsony kibocsátású technológiák elterjesztéséhez a következő 40 évben uniós szinten évi mintegy 270 milliárd eurós beruházásra van szükség. Ennek nagy része azonban várhatóan megtérül a gáz- és olajimport csökkenésével.