szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az árfolyamrögzítéssel az érintettek 90 százaléka élhet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint; az árfolyamgátként ismertté vált törvényjavaslat zárószavazása hétfőn lesz.

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyamingadozási hatását tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye - mutat rá a tárca közleményében. 

A deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig biztosítják. "Így az egyes devizák árfolyam-ingadozása nem lesz hatással a jelentősen csökkentett havi törlesztőrészletekre, így a devizakölcsönnel rendelkezők pénzügyi helyzete kiszámíthatóbb lesz" - írja a tárca közleményében. 

Az a hiteladós élhet az árfolyamrögzítéssel, akinek a hitele a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számítva nem haladta meg a 20 millió forintot. (Az eredeti javaslat azt a feltételt fogalmazta meg, hogy a fedezetül szolgáló lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára a 30 millió forintot.) 

Ezzel a feltétellel kapcsolatban az NGM kifejti, hogy a lakás értékére több, a hiteladós anyagi helyzetét nem tükröző tényező is hat. Az ügyfél anyagi és szociális helyzetére a hitel felvételkori összege sokkal jobban utal, mint az ingatlan értéke, mivel az adós az előbbi alapján tervezte törlesztési kötelezettségeit. 

A módosítás hatására az érintettek túlnyomó része élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével, hiszen a devizaadósok mintegy 90 százalékánál a felvett hitel összege nem haladta meg a 20 milliós korlátot - hangsúlyozza a tárca.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!