Májustól 142 forintot kell fizetnie a Magyar Telekom ügyfeleinek, ha számláikat sárga csekken fizetik be. Csak azok törleszthetnek tranzakciós díj felszámítása nélkül, akik banki átutalással rendezik tartozásukat. A cég környezetvédelmi okokra hivatkozik, és ezzel szeretné rábírni az ügyfeleit, hogy kevesebb sárga csekket igényeljenek, így kevesebb papír fogyjon.

A bejelentést nem mindenki fogadta örömmel. Az MSZOSZ Nyugdíjas Szervezete szerint az intézkedés hátrányosan érinti az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, akiknek nincs bankszámlájuk. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos pedig már eljárást is indított a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is vizsgálatot tervez, mert szerintük az ilyen típusú díjtételek bevezetése, az általános szerződési feltételek módosítása lehet tisztességtelen.

Pedig külföldön nincs hasonló példa a csekkes fizetés ilyen mértékű elterjedtségére - igaz, ezt az állami szerepvállalás is lehetővé tette. Dániában, Észtországban, Spanyolországban az állami szektor számára kötelezővé tették az elektronikus számlázást.

Közel 3000 milliárd

Évente 85 milliárd forintot takaríthatnánk meg össztársadalmi szinten, ha papíralapú átutalások helyett az elektronikust választanánk. Ebbe a megtakarításba már beleszámíthatjuk a nyomtatási, boríték- vagy a postaköltséget, illetve a sárga csekkel dolgozók erőforrás-felhasználását – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2010-es „Semmi sincs ingyen: a főbb magyar fizetési módok” című tanulmányából.

A lakossági csekkes átutalásokat illetően nem kis összegről van szó: csak 2009-ben 2885 milliárd forintot utaltak át, a hazai fogyasztási kiadások között ennél több pénz csak a készpénzes vásárlások során cserélt gazdát (7563,2 milliárd forint). A KSH 2009-es adatai szerint a vállalatok által befizetett sárga csekkek az ilyen jellegű pénzforgalmat 2990 milliárd forintra tornázták fel tavalyelőtt. Egyszóval: óriási pénzek fordulnak meg sárga csekken.

Semmi sincs ingyen

A statisztikákból tisztán látszik, hogy leginkább a háztartások használják ezt az eszközt, főleg a rezsiköltségeik kifizetésére és egyelőre úgy tűnik, hogy maguktól, vagyis ha nem jár plusz költséggel a csekkes módszer, nem fognak áttérni. Ennek oka az is lehet, hogy a szürkegazdaságból származó jövedelmet sokkal könnyebb sárga csekken fűtés-, víz- vagy villanydíjra költeni, mint banki átutalás formájában.

Nem tudunk leszokni róla

Müller Judit

Az MNB-nél megkeresésünkre elmondták: a sárga csekk népszerűségének fő oka a likviditáskezelés - vagyis akkor fizetem be a közüzemi a számlát, amikor én akarom. Emellett fontos szempont a fogyasztó számára mutatkozó „ingyenesség”, hiszen a postai készpénz-átutalási megbízás díját a fizetési mód kedvezményezettjei, elsősorban a szolgáltatók, beszedők fizetik.

De ez az ingyenesség látszólagos, mert az ezzel kapcsolatos költségeiket is átháríthatják a szolgáltatók, így azokat végső soron az összes fogyasztó fizeti meg az alapszolgáltatás (pl. gáz-, víz-, villany- stb.-használat) ellentételezése részeként.

Megbíznak benne

„A lakosság körében a sárga csekkes fizetési mód az egyszerűsége, könnyű elérhetősége és megbízhatósága miatt napjainkban is népszerű” – közölte a hvg.hu kérdésére a Magyar Posta. Egyszerű, mert a sárga csekkek döntő többsége már teljesen megszemélyesítve kerül a fogyasztókhoz, vagyis ki van töltve a név, a cím és a befizetendő összeg. Az ország több mint 2700 postahelyén lehetőség van a befizetésére: olyan helyeken is elérhető, ahol nincs bankfiók és nem kell hozzá folyószámla. A megbízhatósága pedig abban rejlik, hogy a befizetett összeget a posta a jogszabályban előírt határidőben továbbítja a kedvezményezett számlavezető bankja részére. Ez most a felvételt követő második munkanap.

Ennél talán fontosabb, hogy az ügyfelek ellenőrizni tudják a fizetendő összeg nagyságát, jogosságát, szükség esetén a befizetést megelőzően felvehetik a kapcsolatot a bizonylatot kibocsátó szolgáltatóval, és az összeget a szolgáltató nem vonhatja le automatikusan a bankszámláról. Ha pénzügyi zavarba kerül az ügyfél, akkor a bevételeihez tudja ütemezni a befizetések időpontját.

Érdekes jelenség, hogy bár a háztartások jó részében már van internetelérés és mindenkinek van mobiltelefonja, mégis a lakosság jelentős része idegenkedik az elektronikus fizetéstől. Ez nem csak az idősebb korosztályra, hanem a fiatalokra is jellemző: nem bíznak az elektronikus banki ügyintézésben, félnek, hogy a szolgáltató több pénzt vesz le a számláról, mint amennyit kellene vagy adathalászat áldozatává válnak.

Sokan használják

Szakértői becslésekre hivatkozva a Magyar Posta a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a lakosság fizetési kötelezettségek mintegy 55-60 százaléka készpénz-átutalási megbízás. De arra vonatkozóan, hogy a lakosság, illetve a cégek mekkora része használja ezt a fizetési módot, a Posta állítása szerint nem rendelkezik információval.

A Magyar Posta honlapján található éves jelentés szerint 2010-ben „a fizetési számlára történő befizetések esetében a forgalom csökkenése mind mennyiségben, mind értékben folytatódott, s ez összességében mintegy 0,6 százalék bevételcsökkenést eredményezett". Noha a sárga csekk továbbra is népszerű, a csökkenést azzal magyarázták, hogy a postai fizetési szolgáltatásokat igénybe vevőket az átlagosnál jobban sújtotta a gazdasági válság”.

hvg.hu archív

Passzív ellenállás

Noha a szolgáltatók és a kereskedelmi bankok is a készpénzforgalom visszaszorulását, és ezzel a sárga csekkek eltűnését szorgalmaznák, úgy tűnik, egyelőre a postának kedveznek az ügyfelek  És ha nem muszáj, nem térnek át az átutalásra. Erre utal, hogy a Tigáz-ügyfeleknek a 86 százaléka, az Elmű ügyfeleinek pedig a 70 százaléka választja a készpénzes átutalást, míg a maradék már áttért a csoportos beszedési megbízásra. A fővárosi közüzemek díjbeszedését lebonyolító Díjbeszedő Holding Zrt.-nél ez az arány 60 százalék.

A sárga csekk nem csak a rezsiköltségek rendezésénél népszerű: a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyfeleinek a háromnegyede fizeti be így a biztosítási díjat. Pedig a biztosítók kifejezetten bőkezűek azokkal, akik inkább az elektronikus számlaügyintézést és az inkasszós fizetést választják: átlagosan 20 százalékos kedvezménnyel jár ugyanis az átállás a beszedési megbízásra vagy az elektronikus átutalásra. Maguk a biztosítók sem járnak rosszul, ugyanis akár több százmillió forintot is spórolhatnak a papíralapú számlalevél és csekkforgalom visszaszorulásával – nyilatkozta novemberben a hvg.hu-nak Lakatos Lóránt.

Persze a postának sem érdeke a csekkek forgalmának csökkenése: a Magyar Posta Zrt. egyrészt a csekk előállításáért, másrészt a szolgáltatás lebonyolításáért számít fel díjat. Arról pontos információk nincsenek, hogy ez mekkora bevételt jelent, de 2008-ban, amikor majdnem 300 millió sárga csekkes megbízást teljesítettek, egy csekk előállítási költsége 4,8 és 9,6 forint között mozgott. A szolgáltatási díj két elemből tevődik össze: az egyik a befizetési összegek (2008-ban összesen 3500 milliárd forint) 3,6 ezreléke, a másik rész pedig a csekkek előre történő kitöltésétől, az adatátadás tartalmától, módjától függ. A posta éppen idén április 1-jétől emelte a szolgáltatási árat, ez mostantól minimum 112 forint, a Magyar Telekom által kiszabott 142 forint pedig pont annyi, mint a minimális szolgáltatási díj áfával emelt összege.

A téma már évek óta hol kisebb, hol nagyobb intenzitással kerül elő. 2010-ben a posta akkori vezérigazgatója azzal érvelt, hogy nehéz összehasonlítani a tranzakciók árát. Szűts Ildikó a Figyelőnek írt olvasói levelében azt írta, hogy míg a bankok számlatermékeihez összetett díjstruktúra járul, a Magyar Posta, egyetemes szolgáltatóként, csak átlátható, költségalapú árképzéssel dolgozhat.