Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics - amely a közép-kelet-európai országokban e héten nyilvánosságra hozott friss inflációs adatok alapján állította össze befektetők számára elemzését - arra a következtetésre jutott, hogy a célszintekhez képest továbbra is magas infláció hajtóerejének zöme még a tavalyi élelmiszer- és energiaár-sokkok maradványa. Emellett Magyarország és Csehország esetében az idei év eleji áfa-emelések hatása is érződik.

A Capital Economics közgazdászai ugyanakkor közölték: a ház saját, konstans adószintre kiigazított maginflációs mérőszáma - amely az élelmiszerek és az energiahordozók árváltozásai mellett kiszűri a közvetett adók módosításainak hatását is - arra vall, hogy az így számolt alapszintű infláció a térség mindegyik gazdaságában valójában a célszintek alatt jár, és régió legtöbb országában a múlt hónapban még csökkent is.

A ház számításai szerint az általa alkalmazott maginflációs mérce alapján Magyarországon márciusban 1,9 százalék volt az alapszintű inflációs ütem éves összevetésben - ez kisebb gyorsulás, mivel februárban, ugyanígy kalkulálva 1,8 százalékra jött ki a tizenkét havi magyar infláció -, Csehországban és Lengyelországban azonban 1,4 százalékra, illetve 2,2 százalékra lassult a Capital Economics módszerével mért éves márciusi infláció az előző havi 1,7 százalékos, illetve 2,5 százalékos ütemekről.

A cég londoni elemzőinek pénteki következtetése szerint mindez arra vall, hogy a legutóbbi térségi inflációs adatokban "semmi olyasmi nincs", ami feszesebb monetáris politikát indokolna.

A Capital Economics közgazdászai szerint a magyar jegybank elszánhatja ugyan magát kamatemelésre, de ha ez be is következik, annak oka a piaci feszültség lesz, és nem a célszint feletti infláció. A teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció márciusban - a KSH e hét közepi adatismertetése szerint - 5,5 százalékra lassult a februárban mért 5,9 százalékról.

A lassulást londoni felzárkózó piaci elemzők értékelései szerint elsősorban a belépő erőteljes éves bázishatások okozták, de egyes citybeli előrejelzések alapján a magyarországi inflációs pályát meghatározó tényezők - főleg az olaj- és nyersanyagárak, a korábbi adóemelések hatásai, és az esetleges további forintgyengülés - rövid távon az infláció újbóli gyorsulását valószínűsítik.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci közgazdászai a márciusi inflációs adatismertetés utáni kommentárjukban közölték: 2012 végére 6,5 százalékig emelkedő éves inflációt várnak Magyarországon, és azzal számolnak, hogy az ütem 2013 végén is még 5,3 százalék lesz. A ház szerint a magas olajár és a gyenge forint még középtávon is növeli az inflációs kockázatokat.

Mindezek alapján a Goldman Sachs londoni felzárkózó térségi elemzői úgy értékelték, hogy jelenleg nincs lehetőség a jegybanki kamatpolitika enyhítésére, sőt a cég inkább 1,00 százalékpontos további MNB-kamatemelést jósolt, arra a véleményére hivatkozva, hogy az IMF/EU-tárgyalások elhúzódása miatt a magyar jegybank szükségesnek érezheti a forint támogatását és a tőkemenekítés kockázatának csökkentését.

A GS szakértői közölték ugyanakkor, hogy e kamatemelési előrejelzésükre maguk is lefelé ható kockázatokat látnak, tekintettel arra, hogy egyes monetáris tanácsi tagok változatlanul derűlátók az IMF/EU-megállapodás gyors elérhetőségével kapcsolatban.