Jogtalanul töröltetné a cégeket a kamara

"A regisztrációs díjat nem fizető cégek nem szerepelnek a kamara adatbázisában, az ilyen vállalkozások pedig nem léteznek a mi szemünkben, ezért kezdeményezni fogjuk az ilyen vállalkozások törlését" – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke. A kamara azonban hiába fenyegetőzik: a hatályos törvények szerint ilyen felhatalmazása csak a cégbíróságnak van.

Fehérítő célzattal

A kötelező kamarai tagságot 2000 novemberében szüntette meg az első Orbán-kormány, a kötelező regisztrációs díj bevezetése azonban nem azt jelenti, hogy a kötelező kamarai tagságot újra bevezetnék. A mostani díj csak arra szolgál, hogy a gazdasági és politikai döntéshozók számára hozzáférhető információs adatbázist hozzon létre a vállalkozásokról. Ehhez képest a kamarák tagjaik felett többletjogosítvánnyal is rendelkeznek, például fegyelmi jogkörrel.

Parragh László kézrázása Orbán Viktorral

Fülöp Máté

A regisztrációs díjat idén először kellett befizetni március végéig, összege egy évre 5000 forint. Ez ugyan nem tűnik túl nagy összegnek, de ha a kb. 600 ezer működő vállalkozás befizeti, akkor 3 milliárd forint folyik be a kasszába. Ez az összeg elég lenne arra, hogy egy új adatbázis létrehozásával elősegítsék cégek egymás közötti kapcsolattartását, illetve az információáramlást az üzleti élet és az állam egyes szereplői között – ígérte még tavaly ősszel Parragh. Eddig 454 ezer cég fizette be a díjat, további 100 ezren jelentkeztek, a befolyt díj meghaladja a kétmilliárdot. Parragh egyébként már összel is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az, aki nem fizet és nincs benne a nyilvántartásban, az szerinte illegálisan tevékenykedik.

Nincs rá joguk

A cégtörvényben nincs olyan rendelkezés, amelynek alapján törölni lehetne a nem fizető cégeket. Márpedig a cégek csak a cégbíróság által, a törvény szerinti okokból töröltethetőek. A kényszertörlés alapjául szolgáló törvénysértés ugyan végső soron valóban lehet adatközlési kötelezettség elmulasztása is, de ez a cégadatokra értendő. Tehát ha a kamara nem tud a cégről, de a cégbíróság igen, akkor az létezik.

Ráadásul, mint erre Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász, az Így írnánk mi blog egyik szerzője felhívja a figyelmet, a kamara kapott is az Országgyűléstől garanciát a bejelentkezés kikényszerítésére, és az 5000 forintos kamarai hozzájárulás adók módjára behajtható. Persze ehhez a kamarának be kell szereznie a szükséges információkat, de erre képes is, jórészt épp a nyilvános cégnyilvántartásból, ahol minden olyan adat megtalálható, melyeket a kötelező regisztráció során meg kell adniuk a cégeknek. Így a kamara a megszüntetés fenyegetése nélkül is a pénzénél lehetne. Másrészt mindez rámutat arra, hogy nem sok értelme volt meglévő nyilvántartásokkal párhuzamos adatközlést előírni.

Felesleges és jogtalan

Már a regisztrációs díj bevezetésekor kétséges volt, van-e értelme egy új adatbázisnak és hogy valójában mennyi lesz a díj. Az utóbbi ugyan csak 5000 forint, ám ehhez hozzájönnek még egyéb, járulékos költségek: az eljárás nemcsak egyszeri, hanem a változásokat is közölni kell, például székhelyváltozás vagy új tevékenységi körök felvétele esetén is.

Nemcsak ez az egy probléma van az regisztrációs díjjal. Idén februárban a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete közleményben jelezte: mivel a regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti, ezért a közteherré minősítés meglátásuk szerint ütközik a kamara közhatalmi hatáskörének hiányával, és beszedésekor számlát kellene kiállítani. A regisztrációt elrendelő törvény emellett arról sem beszél, hogy az MKIK a kamarai adószámot használhatná, a nyomtatvány szerint a kamara a nyilvántartást mégis eszerint vezeti, jogszabályi felhatalmazás nélkül. A törvény ugyancsak nem említi a kapcsolattartási adatok rögzítését, a nyomtatvány ezt mégis kötelező adatként kéri be.

Tehát számos megválaszolatlan kérdés van, ám az iparkamara vezetője mégsem változtatta meg álláspontját.