Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Egy hétfőn elfogadott módosító javaslat értelmében nem számolhatnak fel pótdíjat a közműszolgáltatók abban az esetben, ha ügyfelük postai átutalással, azaz sárga csekkel kívánja rendezni számláját - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. Ezzel együtt a Széll Kálmán-terv alapján a kormány éppen a pénzforgalmi tranzakciókra vetne ki adót.
Becslések szerint a közszolgáltatási fogyasztások több mint nyolcvan százalékát ma is sárga csekken rendezi a lakosság - ismerteti a lap. A tilalom többek között kiterjed a víziközmű-, a távhő, elektronikus és hírközlési, valamint a villamosenergia- és földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozásokra. Legutóbb a Magyar Telekom tett kísérletet 142 forintos pótdíj kivetésére abban az esetben, ha ügyfele sárga csekkes befizetést választana, de korábban a Telenor is e megoldás mellett döntött, és a Vodafone is fontolóra vette - emlékeztet a lap.
A Telekom azzal magyarázta a pótdíj kivetését, hogy a csekk kiállítása többletköltséget jelent, ráadásul nem környezetkímélő. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor a rendszer használata nem kerül többe, mint a banki vagy internetes átutalás, viszont a posta közbeiktatása miatt komoly hasznot jelent az államnak. A csekkes fizetések visszaszorításának célja mögött ennek mérséklése húzódhat meg - írja a Magyar Nemzet.
Ezzel egy időben azonban az áprilisban bemutatott Széll Kálmán-terv 2.0 tartalmaz egy úgynevezett tranzakciós illetéket, amelyet a postai készpénzfeladásokra, banki utalásokra, készpénzfelvételre vetnének ki.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?