Becslések szerint a közszolgáltatási fogyasztások több mint nyolcvan százalékát ma is sárga csekken rendezi a lakosság - ismerteti a lap. A tilalom többek között kiterjed a víziközmű-, a távhő, elektronikus és hírközlési, valamint a villamosenergia- és földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozásokra. Legutóbb a Magyar Telekom tett kísérletet 142 forintos pótdíj kivetésére abban az esetben, ha ügyfele sárga csekkes befizetést választana, de korábban a Telenor is e megoldás mellett döntött, és a Vodafone is fontolóra vette - emlékeztet a lap.

A Telekom azzal magyarázta a pótdíj kivetését, hogy a csekk kiállítása többletköltséget jelent, ráadásul nem környezetkímélő. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor a rendszer használata nem kerül többe, mint a banki vagy internetes átutalás, viszont a posta közbeiktatása miatt komoly hasznot jelent az államnak. A csekkes fizetések visszaszorításának célja mögött ennek mérséklése húzódhat meg - írja a Magyar Nemzet.

Ezzel egy időben azonban az áprilisban bemutatott Széll Kálmán-terv 2.0 tartalmaz egy úgynevezett tranzakciós illetéket, amelyet a postai készpénzfeladásokra, banki utalásokra, készpénzfelvételre vetnének ki.