Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Szerdán cikksorozat közlésébe kezdett az atlatszo.hu; tegnap a Nyerges-birodalom első milliárdjának történetéhez adott kapaszkodót, a mai részben pedig a Budai Hengermalom és a Közgép történetének furcsaságai is képbe kerültek.
"Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben?" címmel a tegnap megjelent első rész után ma a negyedik és ötödik pontot is levezette az atlatszo.hu. Az első három lépés bemutatta, hogyan lett rövid időn belül milliárdos vállalkozássá egy 1999 novemberében alakult szolnoki cég, aminek fő tevékenysége malomipari termékek gyártásaként volt megjelölve, bár semmilyen kapcsolata nem volt a malomiparral. Az újabb két fejezet pedig arról szól, hogyan lehetett úgy használni az áron alul megszerzett vagyont, hogy rengeteg pénzt préseljenek ki belőle.
A Budai Hengermalom történetének felelevenítése azért is érdekes, mert az írás felidézi: a malom az 1990-es évek óta pártpénztárnokok kedvenc játékszereként funkcionált. És innen már csak egy lépésre van, hogy Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa.

Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?