Az aszály okozta kárt egy hónappal ezelőtt még csak valamivel több mint 200 milliárd forintra becsülték, azóta azonban sokat romlott a helyzet a tovább tartó csapadékhiány és hőség miatt.

A szakember szerint például a kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből - árpából, zabból - pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent.

Tóth István külön megemlítette a repcét, amelynek mintegy 100 ezer hektárral, mintegy 200 ezer tonnával csökkent a termés mennyisége az aszály miatt. Ez mintegy 24 milliárd forinttal növeli az idei aszály okozta károkat. A tejtermelő gazdálkodók - összességében - 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt.

Az állattartók helyzetét tovább rontja a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése, illetve az, hogy az állati termékek árai nem követték a takarmányozási költségek emelkedését.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy - amennyiben a kormány nem lép közbe - tényleges, fizikai takarmányhiány is előállhat. A takarmányt ugyanis viszik ki az országból, a kivitel pedig a magyar állatállomány létét fenyegeti. Ezért Tóth István szerint a kormánynak az állami vállaltokon - Concordián és a TIG-en - keresztül be kellene avatkozni. Ha ez nem történik meg, akkor a tonnánkénti belföldi átlagos 60-65 ezer forint helyett 90-100 ezer forintért kell a takarmányt beszerezni külföldről.