Pénzügyi ombudsman kinevezését javasolta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, mert mint mondta, átláthatatlan a bankrendszer. Az ötletet legutóbb Bajnai Gordon kormányfő vetette fel 2009 júliusában egy bankvezetőkkel tartott tanácskozáson, amelyet a hitelesek helyzetének rendezésére hívtak össze.

A brit példa maradt

A kezdeményezés az akkor még Farkas Ádám vezette Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) indult. Azzal érveltek, hogy a pénzügyi ombudsman megakadályozhatta volna például a bankok indokolatlan egyoldalú szerződésmódosításait, illetve egyéb pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos fogyasztói panaszokat kezelt volna.

A státuszt a PSZÁF-on belül hozták volna létre. A felügyelet azzal érvelt, hogy a fejlett pénzügyi kultúrájú országok jelentős részében van pénzügyi ombudsman, aki elemzi, értékeli az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók kapcsolatában jelentkező problémákat, útmutatást ad a panaszok rendezésének módjáról, ha pedig nem sikerül kielégítően megoldani a problémát, maga intézkedik (Orbán Viktor egyébként hétfői felszólalásában szintén utalt az Egyesült Királyságban működő pénzügyi ombudsmanra).

Emellett három éve még azért is szükségesnek tartották ezt a státuszt, mert szemben a PSZÁF-fal, az ombudsmannak nem kellett volna figyelembe vennie például a pénzügyi intézmények profitszempontjait.

Orbán Viktor a hétfői plenáris ülésen

Túry Gergely

Kell ez most?

Nem világos, miért lenne szükség pénzügyi ombudsmanra most - mondta a hvg.hu-nak Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. A szakember szerint a miniszterelnök kezdeményezése felveti a kérdést, hogy akkor a fogyasztóvédelemre felállított jelenlegi intézményrendszer nem végzi jól a munkáját.

Ez a kérdés azért visszás, mert a jelenlegi kabinet megerősítette a PSZÁF fogyasztóvédelmi jogkörét azzal, hogy az 1999 óta működő Békéltető Testületekről leválasztva, a felügyeleten belül létrehozta a Pénzügyi Békéltető Testületet, amely 2011. július elseje óta működik Budapesten.

Baranovszky György szerint egy pénzügyi ombudsman feladata a külföldi példák alapján lényegében ugyanaz lenne, mint a Pénzügyi Békéltető Testületnek. Az ombudsman is ugyanúgy közvetíteni próbálna a fogyasztó és a pénzügyi szervezet között, és ha ez nem sikerülne, akkor ugyanúgy a bíróságnak vagy a felügyeletnek kellene eldöntenie az ügyet, mint most. Ezért nem világos, miért kellene most létrehozni ezt a státuszt – mondta a FEOSZ ügyvezető elnöke.

Azért sem tűnik megalapozottnak a  kormányfő kezdeményezése, mert a pénzügyi fogyasztói panaszok a jövőben is hasonlók lesznek, mint amilyeneket a testület eddig kezelt. A szakértő szerint egyébként a Pénzügyi Békéltető Testület és a PSZÁF jól kezelte a fogyasztói problémákat. Nagy hátránya viszont a Békéltető Testületeken belüli, korábbi működéshez képest, hogy míg régen minden megyében lehetett pénzügyi panaszt tenni a helyi testületnek, ma már csak a fővárosban lehet.