szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A görög privatizációs ügynökség 40 lakatlan sziget bérleti jogát hirdeti meg, hogy ezzel is igyekezzen betömni a lyukakat a nehéz helyzetben lévő ország költségvetésén. Görögországnak 50 milliárd eurót kellene összeszedni 2020-ig az állami vagyon egy részének eladásából, ám egyelőre ennek csak töredékét sikerült becsatornázni.

Ha rendelkezünk a megfelelő mennyiségű pénzzel, akkor könnyen egy mediterrán sziget hosszú távú bérlőivé válhatunk. A Bloomberg tudósítása szerint a görög privatizációs ügynökség 40, jelenleg lakatlan szigetet adna legalább 50 évre bérbe, hogy ezzel is segítse a gazdasági válságban lévő ország rendkívül gyenge pénzügyi helyzetének megerősítését.

Lakatlan szigetekre szállodákat építsetek!

A szigetek többsége a szárazföldhöz közel helyezkedik el, jó infrastruktúrával rendelkezik. A bérbeadás elsősorban a turisztikai beruházásokat célozza, a befektetőktől az várják, hogy szállodákat építsenek és munkahelyeket  teremtsenek. A privatizációs ügynökség a mintegy 6 ezer görög szigetből 562 helyzetét tekintette át, és ezek után választották ki a 40 bérbeadásra szánt szigetet.

Ha van elég pénzünk, görög szigetet bérelhetünk
AP

A görög kormány, bár szóba került egyes szigetek eladása, inkább a hosszú távú bérbeadás mellett döntött, mivel az eladással nem tudtak volna szignifikánsan több pénzt összeszedni. Emellett pedig az állami földek eladása különösen érzékeny téma a helléneknél, mivel Görögország és Törökország 1998-ban már majdnem háborúba ment egy égei-tengeri kicsiny lakatlan földdarab vitatott hovatartozása miatt, és a görögök nem szívesen engednek át külföldieknek bármilyen földterületet is. Nem beszélve arról, hogy a legutóbbi választásokon komolyan megerősödött radikális baloldal egyáltalán hallani sem akar az állami vagyon bárminemű eladásáról.

Azért nem eszik olyan forrón a kását

A görögországi privatizáció egésze ugyanakkor rendkívül vontatottan halad. A Nemzetközi Valutaalap-Európai Unió-Európai Központi Bank alkotta trojka 240 milliárd eurós pénzügyi lélegeztetőgépén lévő hellén államban egyelőre még csak 1,8 milliárd eurót sikerült beszedni az állami vagyon eladásából. Ez még igencsak messze van a 2020-ig várt 50 milliárd eurótól. A privatizációs ügynökség új vezetője, Takisz Athanapulosz szerint azonban nincs veszve semmi, 2015-ig 19 milliárd euró még befolyhat, de ez csak akkor következhet be, ha a görögországi üzleti környezet "megfelelő" lesz.

A görög államháztartás és költségvetés - a nagyobb mértékű javulás dacára - azonban még továbbra is súlyos gondokkal küszködik. Bár augusztus végéig az idei deficit 12,4 milliárd euróra mérséklődött az egy évvel korábbi 18,7 milliárd euróról, az adóbevételek mindössze 1,6 százalékkal nőttek, 33,1 milliárd eurót tettek ki, és ezzel 2,1 milliárd euróval volt ez az összeg kisebb a tervezettnél. Görögországban az idei év lesz az ötödik olyan év, amikor recesszió van, 2008 óta eltűnt az ország GDP-jének ötödje, és még nem látszik az alagút vége, mivel az ipari termelés továbbra is zuhan.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!