Döcögve halad a görögországi privatizáció. A konzervatív Antonisz Szamarasz vezette új görög kormány, mely júniusban lépett hatalomra, célul tűzte ki az állami cégek eladásának felgyorsítását, hogy ezzel is növelje az állami bevételeket, és teljesítse az EKB-EU-IMF trojka által megkívánt feltételeket az államadósság csökkentésére. Athén eredetileg összesen 50 milliárd eurót szeretett volna bevételként elkönyvelni egyes állami cégek eladásából, ám a célösszeget később 19 milliárdra módosították. Az idei évre 3 milliárd eurós bevétellel számolt a görög privatizációs alap, ám a szervezet nemrég leváltott vezetője, Kosztasz Mitropulosz szerint ennek is csak a tizedével lehet kalkulálni, mivel adminisztratív és bürokratikus akadályok nehezítik a folyamat felgyorsítását. A privatizációs alap eddig összesen 1,8 milliárd eurót tudott begyűjteni, ami elég sovány eredmény.

A görög kormányt ugyanakkor a napokban dicsérte meg a trojka, a három szervezet képviselői abban a meggyőződésben távoztak, hogy "a görög kormányzat elkötelezetten és eltökélten tevékenykedik a következő hónapban" (a mostani látogatáson már szó sem volt a hitel korábban belengetett felfüggesztéséről). Athén nemrég 11,5 milliárd eurós újabb megszorításokat jelentett be, hogy megkapja az IMF-hitel további részleteit. A három szervezet szakértőinek mostani látogatásán főleg a különböző reformokról volt szó, például a privatizáció újraindításáról, az adószedés javításáról, egyes piacok és szakmák céhes rendszerének liberalizálásáról. A befulladni látszó privatizáció ezért is kerülhetett most újfent a kormány fókuszába.

Így gyorsítanának

A görög kormányzó pártok vezetői a privatizáció felgyorsítása érdekében hétfőn döntöttek a 10 legfontosabb állami eszközről, mely kalapács alá kerül majd. A listán szerepel például az állami lottócég, a gázszolgáltató (DEPA), a gázhálózat működtetője (DESFA), korfui és rodoszi földterületek, az állami szerencsejáték vállalat (OPAP) és az Elliniko terület, ahol a korábbi athéni repülőtér is működött és olimpiai komplexumok is találhatóak a görög fővárosnak ezen a részén.

A görög kormány emellett 77 törvény és adminisztratív szabály megváltoztatásáról is döntött, hogy ezzel is fel lehessen pörgetni az állami vagyon eladását. Ezek közé tartozik például annak a törvénynek a megváltoztatása, mely kötelezi a kormányt arra, hogy 51 százalékot tartson meg bármilyen közműcégben, és 20 százaléknál nagyobb részesedést semmilyen cég nem szerezhet ezekben a vállalatokban. Emellett olyan szabályozó hatóságok felállításába is belekezdenek, melyek az autópályák, repülőterek, kikötők és a köztisztasági vállalatok eladását is koordinálnák. A szabályozási környezet megváltoztatásának fontosságát mutatja, hogy ezt a területet a görög kormányfő egyik közeli munkatársa, Takisz Baltakosz államtitkár felügyeli majd.

Nagy és merev a görög állam

A görög privatizáció felgyorsítására nemcsak a trojka által megszabott feltételek miatt, hanem azért is szükség lenne, hogy a görög gazdaság struktúrája "egészségesebbé" váljon. A görög állam jelenleg komoly erőkkel van jelen a gazdaságban, egyes szektorok szinte a szovjetunióbeli struktúrákat idézik. A görög állam és az ortodox egyház birtokolja a földek 70 százalékát, a közműcégek többsége állami tulajdonban van, az autópályák jelentős része, bankok, kikötők, kishajó-kikötők, az államvasutak, védelmi cégek és a telekommunikáció területén is komoly állami pozíciók találhatóak.

Mit adtak el eddig a görögök?

Röviden: nem sok mindent. A legnagyobb falat kétségkívül a pireuszi kikötő privatizációja volt, a kínai Cosco 35 évre 4,2 milliárd dollárért vette bérbe az Athén tengeri kapujának is számító kikötő kettes terminálját. Emellett a görög kormány telekommunikációs licenceket adott el a Vodafone és Wind cégeknek több százmillió euró értékben (ezt a bevételt is privatizációs forrásként számolják el érdekes módon). A listán szerepel még egyes lottó- és sportfogadási licencek értékesítése is. Szó van több kikötő, például a thesszaloniki eladásáról, ám egyelőre a fentieken kívül komolyabb privatizáció nem valósult meg. A privatizációs alap (görög nevén TAIPED) kezelésébe eközben kiszervezték a privatizálni tervezett vagyontárgyakat, így várhatóan értékesítik is azokat. A görög állami cégek eladásából befolyó pénzzel a tervek szerint 20 százalékkal csökkenthetnék a hellének államadósságát, ám ennek a tervnek a realitása jelenleg erősen kétséges.

Emellett a görög állam a szabályozás területén is hihetetlen rugalmatlanságról tesz tanúbizonyságot: a szállítmányozás területén az 1970-es évek óta nem adtak ki új engedélyeket, így a már meglévőket adják-veszik egymás között a vállalkozók, sokszor horribilis, akár 500 ezer eurós áron is. A válság idejére pedig a közszféra már a 4 milliónyi görög munkavállaló több mint 20 százalékát foglalkoztatta, vagyis az állam egyre inkább nagyobb szerepet vállalt a görög munkaerőpiacon, mivel a privát szektor képtelen volt munkahelyeket teremteni. A tervezett állami elbocsátások javíthatnak a költségvetés kiadási oldalán, ám a több tízezer utcára kerülő embernek esélye sem lesz más munkát találnia.

Privatizáció nélkül nem lesz adósságcsökkentés

"A fő probléma az, hogy amíg attól fél mindenki, hogy Görögország kilép az euróövezetből, addig normális befektető nem dönt a görögországi bevásárlás mellett" - mondta a hvg.hu-nak Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő elemzője. Zsiday szerint így csak fillérekért tud majd a görög kormány privatizálni, ha viszont Görögország bennmarad az eurózónában, akkor már komolyabb pénzeket is kaphatnak egyes állami eszközökért. Az állami cégek eladása azonban különösen azért fontos, mivel ez az egyetlen útja annak, hogy a görögök tetemes államadósságukat csökkentsék. "A következő 12-18 hónapban nem látom reális esélyét annak, hogy beinduljon a privatizáció, ám ha ez még 2014-2015-ben sem történik meg, akkor már komoly gondok lehetnek" - tette hozzá Zsiday. Eközben a görög bankrendszert is megerősítik még 30-40 milliárd euróval, így már eleve a bankszektorból is beáramolhatnak források a gazdaságba. Ez a külföldi befektetők bizalmát erősítheti, és ösztönözheti őket a görögországi szerepvállalásra.

A privatizáció a görög válságkezelésnek csak egy kis szelete - fejtette ki Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó szerint ez egyelőre részletkérdés, a fő momentum az, hogy a németek hagyják-e csődbe menni Görögországot, és hogy a görögök az euróövezetben maradnak-e. A privatizáció csak akkor lehet majd téma, ha Görögország tagja marad az eurózónának, hiszen addig, ameddig nem tudni, hogy mi lesz a végkimenetel, nem várható döntés a komolyabb privatizációs kérdésekben. "Nem tartom valószínűnek, hogy a görög kormány megválna a stratégiai cégektől a jelenlegi nyomott áron. Miért is adnák el bizonytalanra a kulcsfontosságú vállalataikat, hacsak majd a későbbiekben nem ezzel akarják zsarolni az eurózónát?" - emelte ki a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Sarkadi-Szabó ezzel arra utalt, hogy egy külföldi érdekeltségű vállalatnak garancia kellene arra, hogy nem lesz csődesemény az országban. Ugyanakkor pont ezen kockázat miatt egyre kevesebbet érnek a görög vállalatok, egyre gyengébb a görög alkupozíció és így kisebb az ebből származó potenciális bevétel is.