A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezett rendeletmódosítása szerint minden lovardának önkéntesen kell regisztrálnia magát a Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál. Ha megfelel a lovarda az előírt szabályoknak - például megfelelő végzettségű szakembereket alkalmaznak, a lótartás körülményei megfelelőek, a lovaknak egyedi azonosító jelük van - akkor már mehet is a lovagoltatás. Ha komolyan vennék az ellenőrzést, valószínűleg még a Nemzeti Lovarda (Tattersall) is megbukna, hiszen a város közepén nincs megfelelő méretű karám a lótartásra.
"Pedig többször, több körben egyeztettek a kormány illetékesei lovas szakemberekkel. A módosítás első pár verziója minden szakmaiságot nélkülözve meredek lett" - mondta a hvg.hu-nak az egyik lovarda vezetője, aki legalább 10 alkalommal ment el a szaktárcához előkészítő beszélgetésre. De egyszer sem az szerepelt a szövegben, amiről megállapodtak. Az első verziókban teljesen keveredtek a képesítések és az, hogy a papírok mire tesznek valakit alkalmassá.
Fazekas István
A legutóbbi véleményezésre elküldött verziót jónak tartja Bozori Gabriella a Magyar Lovasterápia Szövetség szakmai vezetője. „Számunkra az a legfontosabb, hogy most már végre pontosan meghatározzák, hogy kik végezhetnek terápiát. Gyógypedagógiai, gyógytornász, konduktor vagy pszichológiai végzettség az alapkövetelmény. De ez még nem elegendő: az erre ráépülő, államilag elismert lovasterapeuta képesítést is meg kell szerezni. A kettő együtt elegendő ahhoz, hogy valaki önállóan végezhessen lovasterápiát.”
Nehezen mérhető eredmények
Ennek a feltételnek ma kb. 50-60 szakember felelne meg. Ennél azonban jóval több lovardában hirdetnek nem kevés pénzért (5000-10 000 forint/alkalom) terápiás lovagoltatást. Eddig elég volt a gyógypedagógiai végzettség mellett egy lényegesen könnyebb és olcsóbb képzést, a lovas túra vezetői tanfolyamot elvégezni. „Pedig mi beteg, fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozunk, a legkevésbé sem túrázni megyünk velük az erdőbe” - sorolja a szigorítás mellett szóló szakmai érveket Bozori Gabriella. „Senkinek sem mindegy, hogy kire bízza a gyermekét, és a pénzt a sarlatánok is elkérik. Szerencsére egyre több olyan szülő van, aki lovaglás előtt már elkéri a végzettséget igazoló papírokat a terapeutától.”
A lovasterápia eredményei sajnos nehezen vagy egyáltalán nem mérhetőek - mondja Bozori Gabriella. Bár évek óta lobbizik a szervezet, hogy a tb-támogatott terápiák körébe bekerüljön a ló asszisztált terápia, eddig nem jártak sikerrel. Milyen számmal írható az le, ha egy autista gyerek, aki csak sikítással tudja kifejezni érzelmeit, az a terápián a ló nyakába borul, átöleli és megnyugszik?
Fazekas István
A Nemzetközi Lovasterápiás Verseny egyik dobogósa, a 13 éves Tibor anyukája is arról mesélt, hogy a terápia nélkül nem tartanának ott, ahol most. A kisfiúnak agyvérzése volt kétéves korában. Kérdéses volt, hogy egyáltalán képes lesz-e önállóan mozogni. Mindennel próbálkoztak, meséli az édesanya, miközben fia büszkén mutatja érmét a nyakában. „Tibinek gondja volt a mozgáskoordinációval, nem tudott lépcsőn menni, a biciklizés szóba se jöhetett, nem volt egyensúlya. Aztán elkezdtük a lovasterápiát és elég rövid idő alatt megváltozott minden. Sikerült neki váltott lábbal lejönni a lépcsőn, aztán jött a bicikli is, ma pedig már lovas versenyekre járunk. Ez pedig az első érem.” Tibor mellett a csapatban ugyanolyan biztonsággal és ügyességgel lovagoltak nem látó, nem halló, mozgáskorlátozott gyerekek.
| Mire jó a ló? |
A lovasterápia a ló és az ember azonos mozgásmintáját használja fel a fejlesztésre. Lovaglás közben a ló gerincoszlopán a járás mintája végigfut az ember idegrendszerén, stimulálva ezzel az agyban a mozgásközpont működését. De nemcsak a mozgást fejleszti a lovasterápia. Szociális képességeket erősíti, önbizalmat, sikerélményt ad a gyerekeknek, de a különböző beszédhibák logopédiai fejlesztésére is alkalmas. Csakhogy mindez nem számszerűsíthető, mert ahány gyerek, annyi fogyatékosság és annyi különböző eredmény - mondják a versenyen részt vevő szakemberek. A lovasterápia egy olyan gyűjtőfogalom, mely magába foglalja mindazokat a kezelés jellegű, egyéni vagy csoportos fejlesztéseket, melyek a lovaglás, illetve a lóval való foglakozás és tevékenységek hatásait használják fel. Célja: a sérülés/károsodás, a fogyatékosság/zavar, az akadályozottság/korlátozottság ismeretében a ló és a lovaglás hatásainak felhasználása a minél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás, képességfejlődés és rehabilitáció érdekében. |
A lovardák jövője a szakszövetségeken múlhat
Egy kisebb lovarda tulajdonosa szerint a kicsiket ellehetetleníti az új módosítás. A szakemberállomány mellett azt is meghatározzák, hogy minimum 5, négyévesnél idősebb ló kell a szolgáltatás engedélyezéséhez. Ez a korábbi szabályozás szerint is így volt, csakhogy most a terápiás szolgáltatásra is kiterjesztették ezt az előírást. „De mi van akkor, ha nekem csak egy terápiára alkalmas lovam van?”- teszi fel a kérdést a vidéki lótartó, aki szerint 100 kilométeres körzetben csak hozzá járhatnak a gyerekek lovas terápiára. Szerinte az a baj az új módosítással, hogy összemossa a szabadidős lovagoltatást a terápiás lovaglással, és hasonló, szigorú szabályokat ír elő a terápiás lovagoltatásra.
Fazekas István
Két éven belül nemcsak a lovardáknak és a választóknak, hanem várhatóan a lovaknak is lesz egyfajta regisztrációja. Ez a már említett Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hatásköre lesz, de a hivatal három civil szervezet véleménye alapján adja majd meg a minősítéseket. Lényegében a Magyar Lovas Szövetség, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség és a Magyar Lovasterápia Szövetség vizsgáztatja a lovakat és dönt majd arról, hogy melyik ló alkalmas a szakirányhoz tartozó tevékenységre. Egy lovarda vezetője attól tart, hogy a három civil szervezet egyeduralomra tör a saját területén és a lovardák jövője csupán az ő döntéseiken múlik.
Nagy kérdés, ki fogja ellenőrizni, hogy a lovardák betartják-e a szigorú szabályokat. Eddig se volt a szektor jellemzője a szolgáltatás utáni számla kiállítása, és az ott dolgozó munkaerő bejelentése. Egyes lovardatulajdonosok szerint úgy is meg lehet oldani a kérdést, hogy egész egyszerűen a lovarda nem regisztrálja magát a Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál, és akkor minden úgy megy tovább, ahogy eddig.
| Mi van a tervezetben? |
Az NGM-rendelettervezet egy 2008-as, már módosított önkormányzati minisztériumi rendeletet írna felül. A szabályozás kiterjedne a lovagoltatás, a lovas oktatás, a lovasterápia, a fogyatékos személyek lovassportja, a terep- vagy túralovaglás, a fogathajtás, a fogathajtás-oktatás, a fogatoztatás és a lovas bemutató tevékenységekre. A rendelettervezet valamennyi „lovagoltatással járó tevékenység esetében” közli, hogy milyen képzettséggel rendelkező szakember közreműködése szükséges a tevékenység folytatásához. Lovasterápiát csak lovasterapeuta jelenlétében lehet oktatni, aki gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, konduktor vagy orvos alapképzettségű lehet. (Amellett szükség van lovas szakoktatói vagy szakedzői diplomára is.) A jelenlegi szabályok szerint a lovagolni vagy fogatot hajtani akaró vendégnek írásban kell nyilatkozni arról, hogy nem áll olyan szer hatása alatt, amely alkalmatlanná teszi a választott sportra. A tervezet ezt kiegészíti azzal, hogy a 18 év alatti vendég állapotát az oktató vagy az edző ítéli meg. A lovas szolgáltatónak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz be kell nyújtania a szolgáltatásba bevont lovak felsorolását, amelyeket egyedi azonosító jellel kell ellátni. |
