Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és az Econventio Kerekasztal közhasznú egyesület kutatócsoportjának felmérését kedden ismertették Budapesten.
A kutatócsoport második alkalommal vizsgálta a középiskolások pénzügyi kultúráját, idén tavasszal 114 iskolában összesen 10 500 diák válaszolt a kérdésekre, a felmérés része volt egy teszt is, amelyben a tanulók pénzügyi ismereteit vizsgálták. A felmérés főbb megállapításait az Állami Számvevőszék épületében rendezett konferencia keretében ismertették, a kutatásról összefoglalót is készítettek. E szerint az IMF-hitelt csupán a középiskolások 22 százaléka tartja jó dolognak, ám közülük minden második nem tartja szükségesnek e hitel felvételét.
A középiskolások 90 százaléka rossz dolognak tartja azt, ha az ország az államadósság jelentős részét hitelből fizeti. A diákoknak ugyanakkor nincsenek kellő ismereteik az államadósság mértékéről; a helyes választ - az egy lakosra jutó 2,2 millió forintot - a válaszadók 20 százaléka tudta, míg 24 százalékuk ennek az egytizedére (210 ezer forintra) tippelt.
A középiskolások 32 százaléka komoly segítségnek tartja a végtörlesztést, 26 százalékuk gondolja úgy, hogy csak a gazdagok jártak jól vele, 14 százalékuk szerint a végtörlesztés sok kárt okozott az országnak, a diákok 6 százaléka szerint pedig a bankok jártak rosszul. Ugyanakkor azt, hogy mi a végtörlesztés, a középiskolások 61 százaléka tudta.
A fiatalok 27 százalékának teljesen mindegy, csatlakozik-e Magyarország az eurózónához, szerintük az a lényeg, hogy meg tudjanak élni. Az euró bevezetésével a diákok 26 százaléka egyetért, míg 22 százalékuk szerint "jó nekünk a forint", 16 százalékuk szerint pedig addigra, amikor csatlakozna az ország az övezethez, már nem is lesz euró.
A középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fő forrása az otthon látottak (közel 41 százalék), az iskolában tanultak (20 százalék), az internetes információforrások (10 százalék), valamint a saját tapasztalatuk (10 százalék).
A felmérés szerint a középiskolások 64 százaléka tartja fontosnak, hogy az ember félretegyen, amikor megkapja a fizetését, 24 százalékuk szerint pedig akkor, ha a hónap végén is marad pénze.
Továbbtanulásukat a diákok leginkább szülői támogatásból (44 százalék) és diákmunkából (28 százalék) kívánják finanszírozni, a diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná - áll az összefoglaló anyagban.
Az életkor előrehaladtával azonban csökken azok aránya, akik a szülőkre támaszkodnának: míg a 14 évesek 48 százaléka, addig a 18 évesek 39 százaléka támaszkodna a szüleire. Az adatok szerint ezzel párhuzamosan nő azok aránya, akik nem szeretnének továbbtanulni.
A tudásteszt eredményei alapján azt állapították meg, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 45 százalék, "ami nem nevezhető jónak"; ez nagyjából megegyezik az előző évi felmérés eredményével. A diákok jelentős része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, azoknak egy része nem tudja a tárgyi tudást "a hétköznapi élet problémáiban megfelelően kiaknázni".
A kutatás készítői több javaslatot is megfogalmaztak, így például azt, hogy fontos és ajánlott lenne a középiskolákban általánosan bevezetni a pénzügyi ismeretek "gyakorlati tudásátadását", akár kötetlen foglalkozások keretében. Közölték, fontosnak tartják még a pénzügyi ismereteket oktatók képzését is. Erre szerintük azért van szükség, mert a pénzügyi ismeretek oktatása több, mint a matematika órákon a számítások oktatása.
