Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az utóbbi két év sikereket hozó kínálatösztönző munkaerő-piaci politikája után a kormány - elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterven keresztül - a keresletösztönzés felé fordul a foglalkoztatáspolitikában, vagyis a munkaadókat szeretné segíteni a munkahelyek megtartásában és újak létrehozásában - mondta Cséfalvay Zoltán egy keddi budapesti munkaerő-piaci konferencián.
Az Ökumenikus Segélyszervezet Egy irányba megyünk? című rendezvényén Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete megnyitó beszédében kiemelte: gazdasági paradigmaváltás zajlik, "az ma már csak illúzió, hogy egyre jobban fogunk élni".
A fiatal nemzedékek egyre többet fognak dolgozni, eközben vissza kell fogni a fogyasztást, környezetvédelmi és gazdasági okokból egyaránt. A munkára való hajlandóság, a képesség a kemény munkára egyre fontosabb kritériummá válik, ez lesz a feltétele annak, hogy kiegyensúlyozottan élhessünk; a munka pedig egyben a szegénység elleni küzdelemnek is az alfája és ómegája - fejtette ki Lévai Anikó.
Elmondta: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársaival számos országban, településen, katasztrófa sújtotta vagy éppen szegénységgel küzdő területen járva azt tapasztalták, hogy mindig ott sikerült a legeredményesebb munkát végezniük, ahol a helyieknek munkát tudtak adni a katasztrófa elhárításában, az újjáépítésben vagy akár a szervezésben. Hangsúlyozta: szinte kézzel fogható volt az a lélektani pillanat, amikor a szomorúság, a sokk, az ijedtség átváltott a tenni akarásba.
Lévai Anikó felhívta a figyelmet az Ökumenikus Segélyszervezet "Ygen" Humánerőforrás Központjának munkájára, amellyel fiatalok elhelyezkedését segítik. Hangsúlyozta: a segélyszervezet tapasztalatai szerint a legtöbb, eredménytelenül munkát kereső emberben van egy belső gát, amely akadályozza a munka megtalálásában. Az Ygen program keretében az Ökumenikus Segélyszervezet nem elsősorban állásközvetítőként működik, hanem arra törekszik, hogy a velük kapcsolatba kerülő fiatal munkanélkülieket alkalmassá tegyék a munkavállalásra.
Szólt arról is, hogy egy-egy munkanélkülivel körülbelül három hónapig foglalkoznak, az elhelyezkedési ráta pedig 70 százalékos, ami kiemelkedően magas arány, és jó eredmény.
Cséfalvay Zoltán előadásában azt hangsúlyozta, hogy talán a munkaerőpiac az a terület, amelyen az utóbbi két évben a legnagyobb változások történtek. Hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan Európában is nagy változások vannak; most van az a pillanat, amikor a pénzügyi válság kemény foglalkoztatási válsággá alakul át, sok dél-európai országban lassan kezelhetetlenné válik a munkanélküliek nagy száma, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig még ennél is rosszabb képet mutat.
Az államtitkár szerint Magyarországon is oda kell figyelni a fiatalkorúak munkanélküliségére, mert állás nélkül nehéz elindulni és továbblépni, és ez akár elvezethet egy "elveszett nemzedék" kialakulásához is.
Az utóbbi két évben jelentős elmozdulás történt a magyar munkaerő-piacon is: jelenleg több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatott van, ez pedig meghaladja a válság előtti időszak adatait. A 10,7 százalékos magyar munkanélküliségi ráta is csak kissé tér el a 10,4 százalékos európai uniós átlagtól - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
A munkahelyvédelmi akciótervről elmondta, annak célja nemcsak a munkahelyek megóvása, hanem újak létrehozása is. A szociális hozzájárulási adó csökkentése a megcélzott csoportoknál közel 1,2 millió embernek teszi lehetővé a munkahely megtartását - hangsúlyozta az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán szerint most érkezett el az idő arra, hogy a civil szféra még jobban be tudjon kapcsolódni a foglalkoztatásba, már csak azért is, mert ez a szféra az, amely alkalmas a sajátos szociális helyzetű emberek foglalkoztatásának javítására, mivel olyan csoportokat is meg tud szólítani, amelyeket az állam és a piac nem.
