Rendkívüli belső ellentmondások feszítik az új földtörvény-koncepciót, amely most azért került a viták kereszttüzébe, mert utalás található benne egy esetleges földadóra. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint ez nem is a legfontosabb eleme a vitaanyagnak. Sokkal több kérdést vet fel, hogy miért szorgalmazza a kormány a haszonbérlők jogainak a kiterjesztését, hogyan rendezi a földtulajdon nyilvánosságát - és főként miképp kívánja támogatni a birtokszerkezet átalakulását, a versenyképes és egyúttal népességmegtartó földbirtokviszonyok megteremtését.

Mi jön a moratórium után?

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által társadalmi vitára bocsátott új földtörvény koncepciójából kiderül, hogy a tárca progresszív adóval akadályozná a spekulációs földszerzéseket. A minisztériumi anyag megfontolásra ajánlja, hogy a földtőkéből származó jövedelmet épp úgy megadóztassák, mint a földforgalomból származó bevételt. A tervezett különadó “visszaszorítaná a nem kívánt méretű földbirtokok fennmaradását, és ezzel ösztönözné is a birtokpolitikai céloknak megfelelő birtokméreteken belül maradó, termelési célú földszerzéseket” - áll a javaslatban. A kormányzati komunikáción belül ugyanakkor kisebb koherenciazavar mutatkozik, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a koncepció kikerülése után a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy ők nem támogatnak olyan javaslatot, mely vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetésére vonatkozna.

Az már a választási kampányból kiderült, hogy a Fidesz-KDNP a földtörvény módosításával valamit tenni szeretne a 2014. április 30-án lejáró, a külföldiek birtokszerzését korlátozó moratórium feloldása esetére. A kormánypártok azt is deklarálták, hogy a teljesen liberalizált földpiac nem lenne összeegyeztethető az itthoni birtokpolitikai célokkal, és hogy igyekszik erre a kérdésre megfelelő, EU-konform válaszokat adni. (Lásd: dán vagy francia modell körüli viták.) Csakhogy közben egyre több lett a bizonytalanság a "birtokpolitikai célok" körül is, és ma már szinte senki nem tudja megmondani, hogy a kormány mit tekint ideális birtokméretnek. És ha például az úgynevezett kis és közepes birtokméretet, akkor az az ő fogalmai szerint ez mit jelent, és hogyan kívánja ezek kialakulását támogatni. A vitaanyagot eközben már a szakmai szervezetek is elkezdték darabokra szedni, a Mezőgazdasági Szervezetek és Termelők Országos Szövetséges (MOSZ) szerint az agráriumban tevékenykedő társas vállalkozásokat ellehetetleníti a koncepció és ötvenezer új munkanélkülit is teremthet a születendő földtörvény. A szakmai diskurzust ellehetetlenítik a földbérleti pályázatok körüli botrányok, valamint a zsebszerződésekkel szemben újonnan keresztes hadjáratot hirdető kormányzati kommunikáció.

Általános vagyonadó nélkül nem lehet földadó

Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezetője egyetért a spekuláció elleni harccal, de szerinte nem lenne elég hatékony a földadó bevezetése a spekulációs földszerzések ellen. Az Agrár Európa Kft. ügyvezetője szerint a spekuláció elleni legfontosabb lépés a vitaanyagban említett engedélyezetési rendszer bevezetése lenne, mely minden földtranzakcióról tudomással bírna és az új hatóság nélkül nem születhetnének döntések a birtokokkal kapcsolatban. "Már az visszatartó hatással bírna, hogy be kellene menni egy hatósághoz és ott felírnák az ember nevét, így nagyobb reflektorfényt kapnának azok, akik ezt nem szeretnék" - emelte ki Tóth. Az Agrár Európa Kft. ügyvezetője ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a spekulációs céllal földet birtoklók, bérlők az új földtörvény koncepciójának kikerülése után minden bizonnyal azonnal elrohantak újabb földterületeket vásárolni, bérelni, mivel az új törvény csak valamikor 2013-ban lépne életbe és nem lenne visszamenőleges hatályú, vagyis az eddig kialakult anomáliákat nem kezelné.

MTI / Balázs Attila

Németh Imre volt földművelésügyi miniszter szerint a bevezetni tervezett vagyonadó csak akkor lenne elképzelhető, ha más vagyontárgyakat is megadóztatnánk, nem lehet így diszkriminálni, még ha a föld egy speciális vagyontárgy is. A földforgalmi adóra kitérve a volt földművelésügyi miniszter elmondta, hogy ez azokat a kistermelőket és családi gazdaságokat is sújtja, akik bővíteni szeretnék a termőföldjük mennyiségét, de az új adó miatt ez nehezükre esne. Németh úgy véli, hogy a birtokméretek megfelelő arányosításának elérésehez a kormánynak először a meglévő, több mint 10 ezer bérleti szerződést kellene felülvizsgálni és csak azután beszélhetnénk arról, hogy milyen más lépések szükségesek a spekuláció és birtokkoncentráció visszaszorítására.

A középbirtokot preferálnák, de ez a fogalom nehezen értelmezhető

Noha az új földtörvény koncepciója elvben egyértelműen kiáll a családi kisbirtokok és középbirtokok mellett, ugyanakkor a kis- vagy középbirtok fogalma meglehetősen gyenge lábakon áll. "Pár éve voltunk Ausztriában egy tanulmányúton, és ott az egyik helyi gazda azt mesélte, hogy három család összefogva gazdálkodik 170 hektáron, és így ők voltak a legnagyobb farmerek a környéken, vígan meg tudtak élni" - emelte ki Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára, aki szerint Magyarországon nehezen értelmezhető a középbirtok fogalma, mivel EU-mintára itthon is egy család már 50-60 hektárból meg tud élni.

Az új földtörvény koncepciója azonban 300 hektárban limitálná az egy magánszemély által birtokolható földmennyiséget. Ha hozzávesszük, hogy a törvény szerint elvben a többi családtag is kihasználhatja a 300 hektáros tulajdonkeretet, akkor ezek a családi birtokok akár több ezer hektáros nagybirtokká is változhaznak hirtelenjében. Ezáltal kevesebben jutnak megélhetéshez, csökken a föld népességmegtartó ereje.

Tóth Péter szerint az osztrák példa nem ültethető át egy az egyben a magyar viszonyokra, mivel ott magasabb a támogatás, és Ausztriában sok kiegészítő tevékenységet is folytatnak a gazdák, például szobát is kiadnak, igyekeznek több lábon állni. Emellett ugyanakkor, ha a középbirtok lenne a támogatandó forma, akkor azt is el kellene érni, hogy a közös értékesítésben és beszerzésben szövetkezzenek az érintett gazdák, mivel így jobban meg tudnának élni a földből. "A koncentrálódott élelmiszer-kiskereskedelemmel szemben így sokkal nagyobb erőt tudnának képviselni" - tette hozzá Tóth. Az Agrár Európa Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy míg Dániában egy gazda akár 2-3 szövetkezetnek is a tagja, addig ez nálunk korántsincs így. Itthon nem is alulról történik a szerveződés - a nyugati államokban ez már a 19. század óta zajlik, míg Magyarországon történelmi okokból bizalmatlanok a gazdák. Szükséges lenne az állam beavatkozása, a koncepció említi is az integrációt. "Emellett folyamatban van egy nemzedékváltás is a parasztgazdaságokban, ma már sok fiatal gazda van, akik szakértelemmel és lelkesen fordulnak a földhöz" - emelte ki Tóth. Az ügyvezető szerint az önállóan gazdálkodó egységek 300 hektár körüli földterület megműveléséből már jól meg tudnának élni. A tíz hektár körüli terület Nyugat-Európában valójában csak kiegészítő gazdálkodásra alkalmas birtokméretet jelent: azok művelnek ennyi földet, akiknek emellett valamilyen más jövedelmük, munkahelyük is van. "Magyarországon ez a kategória is hiányzik, alapvetően amiatt, mert vidéken sok helyen eltűnt az ipar."

A hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő földpiaci szakértő úgy nyilatkozott, hogy amíg a középbirtokok támogatása szerepel célként a koncepcióban, addig ez a többiek kárára fog megvalósulni. Mivel jelenleg 2 millió olyan tulajdonos van Magyarországon, akik nem gazdálkodnak földjükön, így őnekik valamit kezdeni kellene a tulajdonukkal, ennek megoldását a koncepció nem kezeli. "Legalább 1500 milliárd forint kellene ahhoz, hogy az őstermelők vagy családi gazdaságok meg tudják venni ezt a földmennyiséget, de ők már korábban is vehettek volna, nekik viszont nem volt pénzük" - tette hozzá a névtelenséget kérő földpiaci szakértő. Emellett a cégeket kizárják a földforgalomból, magánszemélyek pedig maximálisan 10 millió forint hitelt kaphatnak földvásárlásra, ami alig elég pár hektárra.

Gumifogalom a földműves kategória

A neve elhallgatását kérő földpiaci szakértő szerint egyáltalán nem jó ötlet, hogy a "földműves" fogalom alá rejti a koncepció azt a kérdést, hogy csak azok vehessenek vagy bérelhessenek földet, akik gazdálkodnak is rajta. "Elég sokfajta gazdálkodói forma van, a földműves kategóriát sokféleképpen lehet értelmezni" - hangsúlyozta. Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora is azt emelte ki, hogy jogi blöff a földműves fogalmának beágyazása a koncepcióba, mivel ehhez elég, ha egy nagyüzemi gazdálkodást folytató agrárvállalatnál van egy szakképzett magánszemély, és már ki is pipálhatjuk, hogy "megvan a földművesünk". Az ötlet azonban alapvetően jó, hogy csak az foglalkozhasson a földdel és részesedjen onnan jövedelemmel, aki műveli is. Ugyanakkor a földműves gumifogalma szélesre tárja a kaput, hogy kit tekinthetünk majd földművelőnek, és mivel a törvény csak a jövőre vonatkozik, így a mai rendszert - amelyben sokszor strómanok, csakis a föld bérletére létrehozott cégek képében néhány, a földdel egyáltalán nem foglalkozó személy kezében koncentrálódik a termőföld - egyáltalán nem érintené.

MTI / Oláh Tibor

Haszonbérlés után jöhetne a vételi opció?

Tanka Endre szerint a legkomolyabb probléma nem is a sokak által a koncepcióból kiemelt földadóval van, az csak egy kis szelete a tárgykörnek. A Károli Gáspár Református Egyetem professzora úgy véli, hogy az új koncepció nem tervez hozzányúlni a meglévő birtokszerkezethez, a megváltoztatását nem vállalja. Így a rendkívüli mértékben koncentrálódott birtoktestek ugyanazokban a kezekben maradnának, mint eddig. "Az egész koncepció arról szól, hogy jogtechnikai eszközökkel megkerülik a kormány birtokpolitikáját, a nagybirtokrendszer monopóliumát továbbra is szavatolja a törvény" - emelte ki Tanka. A professzor elmondta, hogy a vállalkozói haszonbérlettel kapcsolatos pontokkal súlyos gondok vannak, mivel egy 15 éves haszonbérlet után, egyoldalú nyilatkozattal tulajdonába vehetné a földet a bérlő. "Ezzel tulajdonképpen beépítenék a vételi opciót a szerződésbe" - emelte ki Tanka.

A professzor szerint a haszonbérlők jogainak kiterjesztésével a koncepció kvázi tulajdonosokká alakítaná a földet bérlőket. A hvg.hu-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő földpiaci szakértő is azt emelte ki, hogy a vételi opció meglebegtetése a vállalkozói haszonbérleti szerződések végén komoly kérdéseket vet fel. Egyrészt így a jogi személy automatikus vételi jogot kapna - a jogi személyeket elvileg kizárná az új törvény a termőföld vásárlásából -, másrészt a mostani nagy területeket bérlők mellett a külföldi befektetési társaságok sok kisebb agrárcéget alapítva haszonbérleti szerződéseket kötve arra spekulálnának, hogy a 15 év leteltével majd vételi jogot szerezhetnek az általuk művelt földekre.