Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Magyarországon a legálisan foglalkoztatottak száma az elmúlt években nőtt - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleménye, amely szerint súlyos szakmai tévedésen alapul az a sajtóhíresztelés, amely azt sugallja, hogy "eltűnt 240 ezer adófizető".
A tárca szerint a Napi Gazdaság pénteki cikke valóban az szja-bevallások alapján közölt statisztikai adatokból indult ki, az éves adatok összehasonlításakor azonban figyelmen kívül hagyta az adott évi jogszabályi környezetet, ezáltal hibás következtetésekre jutott.
A cikk az NGM közleménye szerint tévesen hivatkozott az szja-bevallást benyújtók számára, mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikájából idézett adatok az összevont jövedelmet vallókra vonatkoztak. A csökkenés így nem a bevallást benyújtók számában, hanem az összevonás alá eső jövedelmet vallók számában mutatkozott a vizsgált időszakban.
Az írás megfeledkezett arról, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok (például nyugdíj, ösztöndíj) fogalma - adójogi kategóriája - az arányos egykulcsos adóztatás bevezetésével párhuzamosan megszűnt. Ezáltal azok a magánszemélyek, akik korábban csak ilyen jogcím miatt szerepeltettek adatot bevallásukban, kikerültek az összevont jövedelmet bevallók köréből. Tehát a jogszabályváltozás következtében mintegy 150 ezer ember bevallási kötelezettsége szűnt meg, anélkül hogy a munkaerő-piaci helyzetükben változás állt volna be - emeli ki a közlemény.
A tárca szerint a cikk írója figyelmen kívül hagyta azt is, hogy 2011-től az egyszerűsített foglalkoztatottak esetében csak akkor keletkezett a magánszemélynek összevont jövedelme, ha annak éves összege meghaladta a 840 000 forintot. Ezen összeghatár alatt az ilyen foglalkoztatottnak (például az idénymunkásoknak) bevallást sem kellett benyújtaniuk. Az adatszolgáltatások alapján 2011-ben átlagosan több mint 100 ezer ember szerzett ilyen jogcímen jövedelmet.
Az NGM közleménye szerint a bemutatott összefüggések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a cikk következtetései minden alapot nélkülöznek.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.