Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ha erőből, önhatalmúlag kényszerítené rá a bankokat a kormány, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságcsomagon valamekkora veszteséget szenvedjenek el, az jogilag csődeseménynek minősülne, azaz részleges államcsőd állna be - írta pénteken az Origo. A lap információi szerint az egyik nagy hitelminősítő üzent így a kormánynak. Az indok pedig egyszerű: az állam egyoldalúan bejelenti, hogy hitelei egy részét nem fizeti vissza. A kormányszóvivőségen a témával kapcsolatos érdeklődésre csak kitérő választ adtak.
A kormány a bankok nélkül hozta meg a lépést
A kormányfő egy október 27-i – Önkormányzatok az adósság csapdájában címen futó – konferencián jelentette be, hogy a kabinet konszolidálni szeretné az önkormányzat adósságterheit, és ennek keretében összesen 612 milliárd forint adósságot vállalna át. Mint ahogy arról a HVG e heti számában is ír, az intézkedés 1956 helyhatóságot érinthet, melyek zöme 5000 fősnél kisebb település.
Ha ezt meglépi a kormány, akkor az technikailag államcsőd
MTI / Koszticsák Szilárd
A bejelentés értelmében ez utóbbi települések (összesen 1673 önkormányzat) a teljes, nagyjából 97 milliárdra rúgó adósságuktól már idén megszabadulhatnak. 300 nagyobb önkormányzattól pedig jövő év elején vállalja át az állam a tartozás 40-70 százalékát, attól függően, hogy az adott település egy főre vetítve mennyi adóbevételre számíthat, így mekkora a teherbíró-képessége. Fontos részletek szokásos módon azonban homályban maradtak: a kormányfő nem osztotta meg, hogy milyen áron és módon venné át az állam az adósságot, hogyan szállna be és miképp fizetne.
Mint ismeretes, a kormányfő a bankokkal történő egyeztetés nélkül tette meg a bejelentését. Bár a Magyar Bankszövetségben korábban felállt egy munkacsoport az önkormányzati adósságkonszolidációról szóló kormányzati egyeztetések lefolytatására, de az első tényleges megbeszélések csak Orbán Viktor bejelentése után voltak. Az első hírek szerint a kormány a november 7-i ülésén döntött volna a részletekről, de a döntést végül elhalasztotta.
Egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. A hvg.hu ugyancsak pénteken arról cikkezett, hogy a kormány 15-25 százalékos kedvezményt kényszerítene rá a bankokra. Azaz a bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban.
Nem a diszkontár, hanem a módszer a lényeg
A hitelminősítők szempontjából nem a diszkontár a lényeges, hanem az, hogy azt a kormány tárgyalásos úton, vagy kikényszerítve éri-e el. Az Origo információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is tisztában vannak ennek kockázatával, ezért olyan megoldáson dolgoznak, mely nem minősül csődeseménynek. Ha a kabinet nem akarja teljesen, akár egy évtizedre is összezúzni a magyar gazdaságot, a forint árfolyamát elszállni hagyni, a magyar embereket szegénységbe taszítani, akkor nincs más választás, mint egyezkedni a bankokkal, és nem erőből dönteni. Az ugyanakkor már most látszik, hogy ez egy időigényes folyamat lenne.
A pénzintézetek ugyanakkor csak egy viszonylag szerényebb kedvezményben lehetnek érdekeltek, cserébe azért, hogy egy jobb adóssal, vagyis az állammal álljanak majd ezentúl kapcsolatban, és ne az önkormányzatokkal. A kérdés nyilván a polgármestereknek a legsürgetőbb, akik mihamarabb szeretnének megszabadulni hiteleiktől, ám Orbán harcias kijelentéseiben nem szabott határidőt a kérdés rendezésére.
