Az október közepén történt esetről a hvg.hu is beszámolt: a Filetto nevű magyar cég azzal bukott le Svédországban, hogy marhahúsként adott el fagyasztott – és a marhánál eleve olcsóbb – sertéshúst, amibe előzőleg megtévesztésül vörös festéket fecskendeztek. Az is kiderült, hogy a festéshez használt ételszínezék – azorubin (E122) – az engedélyezett színezékek listáján szerepel a Magyar élelmiszerkönyvben, és az unió legtöbb országában sincs betiltva, de Svédországban történetesen igen. Vagyis a szállítmány azon is lebukott, hogy a csalást tiltott anyaggal követték el.

Eredeti színben

Túry Gergely

A csalást súlyosbítja, hogy míg a marhahúst gyakran félig átsütve fogyasztják, addig a disznóhúsnál az alapos sütés hiánya nagy kockázatot jelent. Betegséget okozhat a nyers húsban lévő élősködő, a trichina, ami egy szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg. Ráadásul az áruból került a magyar piacra is, és ki tudja még hova.

Az eset kirívó ugyan, de nem példa nélküli. Sokkal gyakoribb a címkézéssel, árazással vagy származási hellyel kapcsolatos visszaélés, mint az áru érzékszervi jellemzőinek a mesterséges feljavítása, meghamisítása.

Tavaly a magyar fővárosban, egy hatósági ellenőrzés során több mint egy tonna ismeretlen eredetű csirke- és kacsahúst találtak. A szakemberek szerint a húst sárga színezőanyaggal – kurkumával – kenték be, hogy elhitessék a vásárlókkal, tanyasi csirkehúst vesznek. Az Origónak korábban egy hentes úgy nyilatkozott, hogy előfordul, kurkumával vagy sáfránnyal festik a csirkét, hogy sárgábbnak, frissebbnek tűnjön. Mindkét színezék természetes eredetű, fogyasztóra nem veszélyes, de a nyilatkozó hentes szerint csak a gyanútlan és hozzá nem értő vásárlót lehet megtéveszteni vele.

Nem reménytelen a helyzet

A festett, marhának eladott disznóhús esete – hentesek egyöntetű véleménye szerint – csak a fagyasztott, fóliázott termékkel fordulhatott elő, hiszen így nehezebben felismerhető az áru. Piacon, ahol friss áru kapható, egyik hentes sem merné a nagyon valószínű lebukást megkockáztatni. Magyarország ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van, mint például az angolszász országok, idehaza ugyanis az iparilag feldolgozott ételek aránya, ha meg is haladja az 50 százalékot, jóval elmarad az Egyesült Államok 95 százalékos arányától – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szakértője, utalva arra, hogy itthon a hipermarketek polcain is megtalálható a friss zöldség, gyümölcs, az embereknek igényük van a természetes alapanyagokra.

Haraszti szerint vannak egyéb, kevésbé feltűnő élelmiszer-biztonsági "disznóságok": a banán például az unión kívülről érkezik, olyan országokból, ahol sokkal gyengébb az egészségügyi ellenőrzés, nem lehet tudni, milyen növényvédő szereket használnak a termesztés során, és milyen kemikáliákkal segítik elő a gyümölcs érését. A vizsgálatok, melyek során kiderülhetne, hogy mit etetünk meg a gyerekkel – a kis kapacitás miatt – szúrópróbaszerűen folynak, így csak a szállítmányok töredéke kerül alapos ellenőrzésre.

Érzékszervi csalódások

A termelői áru sem jelent garanciát

Azzal, hogy az emberek termelői árut vásárolnak, megtették az első lépést az egészséges étkezés felé. Haraszti Anikó szerint a termelői áruk versenyképesek lehetnek a hipermarketek kínálatával is, hiszen Budapest vonzáskörzetében lehet találni háztáji termelőket, akiktől olcsón be lehet szerezni az alapanyagokat, és az így készült ételek nagyságrendekkel egészségesebbek a készételeknél. Ugyan a piacon is találni őstermelőket, de véleménye szerint a kifejezés sajnos csak az adózási kategóriát jelöli, semmi sem garantálja, hogy az őstermelőktől vásárolt áru nem ugyanolyan módon készült, mint a nagyipari termékek. Ráadásul a kistermelőket ritkábban ellenőrzik, így előfordulhat, hogy nem megengedett szereket használnak. Véleménye szerint – a látszat ellenére – tanyasi árut nem lehet piacon találni. A biotermékek más kategóriába esnek, ezeknek eredetét szigorú tanúsítványokkal kell igazolni. Éppen ezért ez nagyobb befektetést igényel, amit a kistermelők legtöbbször nem tudnak vállalni, és a végső termék árát is megnöveli.

Legfőbb problémának azt tartja, hogy a termelők nehezen jutnak el a fogyasztókhoz. Legújabb kezdeményezésük az, hogy több család tartson el egy termelőt, így a fogyasztók is rendszeresen minőségi, olcsó, és  nem utolsósorban egészséges áruhoz jutnának, biztosítva a termelő megélhetését. Legjobb, ha a vevő ismeri is a termelőt, így megbízhat árujának minőségében – mondja.

Haraszti személyes véleménye szerint a házi disznóvágásnál hasonló mértékű kockázattal nézünk szembe, mint az orosz rulettnél. A disznó húsában megtalálható élősködők miatt nagyon körültekintően és higiénikusan kell eljárni, és nyersen semmit nem szabad fogyasztani.