Bruttósítani is lehetne a nyugdíjakat a volt miniszteri biztos szerint

Alternatív eszközökkel kell megoldani a gazdasági növekedés beindulásáig, hogy 500 milliárddal növelni tudják az egészségügyre fordítható pénzeket - mondta Bodrogi József a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján. Szerinte négy ilyen eszközön kell elgondolkodni, az egyik a népegészségügyi termékadó, amelyet már bevezettek, jövőre ebből 66 milliárd forintot varnak.

Bodrogi azt mondta, hogy az egészségügyi kassza finanszírozásának az átláthatósága érdekében át kell gondolni a nyugdíjasok járulékfizetését is. Ez valójában egy technikai jellegű megoldás lenne, mint 1988-ban a személyi jövedelemadózás bevezetésekor, amikor a nettó béreket úgy bruttósították, hogy a nettója senkinek se legyen kevesebb - magyarázta Bodrogi a hvg.hu tudósítójának. Azt, hogy milye járulékkulcs lenne, Bodrogi nem árulta el. Ez a lépés a költségvetésnek nagyjából 280 milliárdba kerülne.

Előadásában kitért arra is, hogy szerinte a foglalkoztatás-egészségügyet is újra kellene gondolni, mert ez más, nyugati országokkal ellentétben nem hatékony, csak szükséges rosszként élik meg a szereplők.

Beszélt továbbá arról, hogy a kiemelt kockázattal járó sporttevékenységek során elszenvedett egészségkárosodást nem a közfinanszírozott egészségügyből kellene finanszírozni. Ennek fedezetére be kell emelni a rendszerbe a sportbiztosítást. Ezek mellett vagy az egészségügyi járulék mértékét kell emelni, vagy ahhoz tartozó szolgáltatási csomag tartalmát kell szűkíteni - mondta Bodrogi József, de hozzátette, ez jelenleg még nincs napirenden.

A volt biztos szerint a magyar társadalom 1900 és 2012 között drámai változáson ment keresztül, a 60 éven felüliek aránya megháromszorozódott, míg a 14 éven aluli lakosság harmadára csökkent.

Szerinte a "Ratkó-korszak bombája hamarosan robban", az 1955-56-ban születettek nyugdíjba vonulásával ugyanis a járulékfizetők száma csökkenni fog, a nyugdíjjárulékokra pedig többet kell fordítani, és ezzel óriás nyomás alatt fog állni a jelenleg működő "felosztó-kirovó" rendszer.

Hozzátette továbbá, hogy Magyarországon 2010-ben a fekvőbetegkassza kétharmadát a 60 éven felüliek ellátására költötték. Bodrogi József szerint fel kell tenni a kérdést, hogy meddig tudják az idős lakosság szükségleteit finanszírozni. Mint mondta, ezt a kérdést egyelőre a legtöbb országban kerülik, de Japánban például olyan megoldást találtak ki, hogy a 60 évnél idősebbek csak magánbiztosítás révén juthatnak ellátáshoz.

Kormányzati össztűz Bodrogira

Nincs a kormány napirendjén a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékfizetésének a bevezetése, sem az egészségügyi szolgáltatási csomag tartalmának szűkítése - reagált szerdai közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága ezzel cáfolni szándékozik Bodrogi József kijelentését.
 
Ahogyan az a kormányzati portálon is olvasható, Bodrogi József miniszteri biztosi megbízatása 2012. november 13-án lejárt. Ettől a dátumtól kezdve megszólalásaiban nem az EMMI hivatalos álláspontját közvetíti, pusztán független szakértőként nyilatkozik - írták.

A Kormányszóvivői Iroda is közleményben reagált az elhangzottakra. A közleményben gyakorlatilag megisméltelték a fentieket, azaz hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint Bodrogi Józsefnek semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a Kormány nevében nyilatkozzon.

Az MSZP is megszólalt az ügyben. A szocialisták közleményük szerint értik, hogy az Emmi és a Kormányszóvivői Iroda másfél-két órán belül külön-külön is fontosnak tartotta cáfolni a hírt. Ám azt nem értik, hogy a szerdai konferenciáról szóló beharangozót látva miért nem jelezte azonnal a minisztérium sajtóosztálya, hogy Bodrogi József mandátuma lejárt. Nem értik azt sem, hogy a konferencián jelen lévő Szócska Miklós egészségügyi államtitkár miért nem tette rögtön szóvá, hogy Bodrogi már nem a kormány biztosa. 

A hvg.hu információi szerint - bár a meghirdetett programban szerepelt - nem volt jelen a konferencián Szócska Miklós, mert a kormányülésen vett részt.