Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Meg sem kottyan a pénteki leminősítés a forintnak és a tőzsdének. A S&P pénteken a bóvlinak számító „BB+”-ról egy fokozattal „BB”-re rontotta a Magyarország hosszú távú adósosztályzatát, vagyis a magyar államot az eddiginél is megbízhatatlanabb adósnak mínősítette. Ennek ellenére a BUX hétfőn kora délután enyhe mínuszban volt a pénteki záróértékéhez képest, a forint pedig még erősödött is a leminősítés óta. A befektetőket - úgy tűnik - igazából nem hatja meg, hogy eggyel mélyebbre került a magyar adósosztályzat.
A magyar kockázati felár (a magyar nemfizetésre kötött biztosítás ára) a leminősítés óta még csökkent is, hétfőn 298 bázispont volt a pénteki 299 helyett. A magyar állam által kibocsátott devizakötvényeken szintén nem látszik meg a leminősítés. Hétfőn ugyanis rendkívül jó hozammal forogtak állampapírok a másodpiacon: egy 2-3 éves euróban jegyzett magyar kötvény hozama 3,6 százalék, egy 6-7 év múlva lejáró kötvényé 5,6 százalék, egy 10 éves magyar devizakötvényé 6,98 százalék. Ez utóbbi hozama például pénteken 6,95 százalék volt.
Ez már nem számít
Olyanok a reakciók, mintha igaza lenne a Nemzetgazdasági Minisztérium előre elkészített péntek esti közleményének, melyben a leminősítés után azt írta a tárca, hogy már senki sem veszi komolyan a hitelminősítőket. Az elemzők szerint azonban annak, hogy a piac nem reagál, nem ez a magyarázata. Inkább az, hogy mivel már eddig is spekulatív kategóriában voltunk, a leminősítés nem generál eladási kényszert a befektetők körében. Nagyobb mozgás inkább akkor van, amikor például a befektetésre ajánlott táborból bóvliba vágnak egy országot, akkor ugyanis azok a befektetési alapok, amelyek csak nagyon alacsony arányban tarthatnak bóvli befektetéseket, automatikusan eladják a leminősített papírokat – mondta a hvg.hu-nak Gabler Gergely, az Equilor elemzője.
MTI / EPA
Magyarország tavaly óta – amikor sorban mindhárom nemzetközi hitelminősítő bóvliba vágta az osztályzatunkat - jobbára csak olyan befektetők és fedezeti alapok (hedge fund) terepe, amelyek nagyobb arányban tartanak kockázatosabb befektetéseket. Nekik a bóvli kategórián belüli leminősítés miatt nem volt okuk eldobálni a náluk levő magyar állampapírokat. Más szavakkal, a Matolcsy György által pénzügyi kalózoknak nevezett befektetők teljesen jól megvannak a magyar vizeken, ahol 7 százalék környéki hozamot fizetnek nekik, míg a fejlett országokban nullát. Különösen azért nem dobálják el a magyar papírjaikat, mert továbbra is áramlik a pénz a fejlett országokból a feltörekvő piacokra annak köszönhetően, hogy az amerikai és az európai központi bank mennyiségi lazítással kezeli a válságot, mellyel áttételesen pénzt pumpál a gazdaságba. Amíg ebben nem lesz jelentős változás, addig a magyar piacon sem lesz nagy földindulás.
Az, hogy alig volt hatása a leminősítésnek, azt mutatja: továbbra is kedvező a pénzpiaci környezet, megy a magas hozamok utáni hajsza, és magas a kockázatvállalási hajlandóság – magyarázta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint ugyanakkor az S&P leminősítés tulajdonképpen csak nyugtázta, amit eddig is tudott mindenki Magyarországról (pl. hogy növekedési problémánk van, valószínűtlen az IMF-megállapodás, ugyanakkor kordában tartja a kormány a költségvetési hiányt és leépülő pályán van az adósságunk).
Nagyobb pénzmozgás akkor indulna el a piacon, ha a magyar besorolás C osztályzatot kapna, ez azonban teljesen valószínűtlen, hiszen Görögországnak ilyen a besorolása például – mondta az Equilor elemzője. Akkor is megindulna egy nagyobb pénzmozgás, ha a hitelminősítők ismét befektetésre ajánlott osztályzatot adnának, erre azonban még valószínűleg éveket kell várni – tette hozzá.
Lehet még leminősítés
Vannak olyan piaci szakértők is, akik szerint a piac viselkedése rendkívül veszélyes következményekkel járhat. A befektetők ugyanis nem adnak visszajelzést a magyar gazdaságpolitikának, és gyakorlatilag mindent megbocsátanak. Ez azonban azért veszélyes, mert a hosszabb ideig tartó bizakodó, hibákat toleráló piaci hangulatot általában rendkívül gyorsan lezajló, nagy negatív fordulatok szokták követni, amit viszont már nem lehet kontrollálni. Ilyen volt például a 2008-as válság, amit egy olyan időszak előzött meg 2003-tól 2007-ig, amelyben a piacok túlzottan optimisták és bizakodóak voltak, és hajlandóak voltak átsiklani a problémák felett.
Az Equilor elemzője szerint a Fitch Ratingstől is lehet számítani egy leminősítésre még idén. A Fitch jelenleg befektetésre nem ajánlott „BB+” osztályzatot tart a magyar adósságra (ez egy fokozattal magasabb még annál, amivel az S&P-nél rendelkezünk), azonban leminősítésre utaló negatív kilátással. Ezt a besorolást idén januárban kaptuk, és az akkori indoklás alapján az IMF-megállapodás hiánya karácsonyig valószínűleg újabb vágásra kényszeríti a hitelminősítőt. Azt az Equilor elemzője is kiemelte, hogy a leminősítés biztosan nem következett volna be, ha már lett volna egy IMF-megállapodásunk. Közelgő Fitch leminősítést jósolnak az Erste elemzői is, és szerintük a Moody’s Investors Service is hasonló lépésre szánja el magát.
Milyen társaságba kerültünk?
Az egyre rosszabb adósosztályzatokkal Magyarország mind egzotikusabb országok közé keveredik. A miénkkel azonos osztályzata van az S&P-nél például Costa Ricának, Guatemalának, Jordániának, Macedóniának, Montenegrónak és Törökországnak. Nemrég ilyen besorolást kapott a hitelminősítőtől két uniós tagállam, Ciprus és Portugália is, ráadásul leminősítést valószínűsítő negatív kilátással. A magyar osztályzat legalább stabil, de nem ez a különbség az igazán lényeges: a két BB besorolású uniós tagállamban már IMF-EU mentőprogram fut.
Ennek a körülménynek abból a szempontból van jelentősége, hogy a mi esetünkben nincs olyan biztonsági háló, amely megállítaná a zuhanásunk. A magyar állampapírokat a világban lévő pénztöbbletnek köszönhetően egyelőre veszik a befektetők, azonban megnőtt a spekulatív pozíciók részaránya és rendkívül nagy a külföldiek kezén levő állampapírállomány is Gabler Gergely szerint ez azért veszélyes, mert ha egy piaci lejtemenet miatt a forint komolyabb gyengülésnek indulna, és például elmenne 320-ig az euróval szemben, a magyar állampapírokat tartó hedge fundok esetleg érzékenyen reagálhatnának, állampapír-eladásokat indíthatnának, ami tovább gyengítené a forintot, ez pedig még nagyobb állampapíreladásokat generálhatna. Ezért kellene az IMF-megállapodás, és ezért hazárdírozás, amit most teszünk – mondta az Equilor elemzője.
