A kormányfő nemrég utalt rá, hogy a lakossági, majd az önkormányzati adósságok rendezése után a vállalatok is sorra kerülhetnek a devizahiteleik rendezésével. Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában adott interjújában elmondta, hogy az önkormányzatok kiváltását követően 2013-ra marad az eladósodott magyar vállalkozások dolgának a rendezése. A miniszterelnök hétfőn a parlamentben is arról beszélt, hogy valóban csökkentek a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásai, ami szerinte azért van, mert korábban devizában eladósodtak.

Már 2011-ben téma volt ez

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már 2011-ben egy, a Heti Válasznak adott interjújában utalt arra, hogy alternatív finanszírozási rendszer kialakításán dolgozik a kormány, amelynek keretében 2012 után a devizacsapdába került vállalkozásoknak is biztosítanák hiteleik forintalapúra váltását. A miniszter szerint 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázatai alól. Matolcsy úgy vélte, hogy ez után indulhat el "a vállalkozások forinthitellel történő kiszabadítása a devizaadósság csapdájából".

Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban hozta fel újra a vállalatok devizahiteleinek ügyét

MTI/Marjai János

A vállalatok devizahitel-állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztályának a hvg.hu-nak megküldött válaszaiból kiderül, hogy 2012. októberében 3318 milliárd forintot tett ki. A devizahiteleknél a hitelméretet (2011 végén fennálló tőketartozás) tekintve a nagyvállalatoknál 800 millió forint, míg kis- és középvállalkozások esetén 150 millió forint az átlagos méret. Ezen kívül van még mintegy 10 ezer milliárd forint vállalati hitel – ez azonban közvetlen külföldi hitel, nagyrészt az anyavállalatoktól. Azt ugyanakkor látni kell, hogy megindult egy átstrukturálódás, vagyis csökken a devizahitel-állomány, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a forinthitelek összege emelkedik (a vállalati devizahitelezés komoly mértékben vissza is szorult időközben).

A kormányfő által felvetett ötlet ugyanakkor minden bizonnyal nem érintené a teljes összeget, mivel kifejezetten a magyar kkv-kra célzott. A vállalati devizahitelek forintra történő átváltásának lehetősége ugyanakkor egy bonyolultabb és nem annyira egyszerűen megválaszolható kérdés, mint a lakossági devizahitelek és az önkormányzati adósság ügye.

Ezermilliárd vállalati devizahitelről lehet szó

A vállalati devizahitel-állománynak körülbelül a 60-70 százaléka euró, a többi svájcifrank-alapú hitel, ez összesen körülbelül 1000 milliárd forintot tehet ki. A svájcifrank-alapú hiteleket pedig döntően a kkv-szektor vette fel, operációs vagyis működési célból, sok vállalkozásnak pedig devizabevétele sincs. A vállalatok többségének ez kétségtelenül nagy terhet jelent, de nem a kamatlábak emelkedése miatt – a vállalkozások esetében referenciakamat volt életben, és ez nem emelkedett nagymértékben –, hanem az árfolyamváltozás következtében. A 20 százalékot meghaladó emelkedés miatt így elképzelhető, hogy van olyan kkv, melynek nehézségeket okoz a devizahitelek törlesztése.

A ráció a kkv-k megsegítésében az lehet, hogy jelentős a szerepük a foglalkoztatásban, így a terheik enyhítése fontos lehet a munkahelyek megtartásánál és bővítésénél – 10-ből 7 magyar foglalkoztatott ugyanis kis- és középvállalkozásnál dolgozik. A legnagyobb probléma az ötlettel, hogy miképp lehet meghatározni azt, hogy kik kapjanak valamilyen segítséget (ami semmiképpen sem lehet állami adósságátvállalás, hanem valami egyéb), hány fős, milyen szektorban tevékenykedő, mekkora hitelállománnyal rendelkező stb. cégnél húznák meg a határt.

Eközben azt sem egyszerű definiálni, hogy mitől magyar egy vállalkozás, mivel minden bizonnyal ez is szempont a kormány szemében. Nagy kérdés még, hogy minden vállalattípusra egyfajta sémát dolgoznak ki, vagy egyenként kell a vállalkozásoknak tárgyalni a bankokkal. Nyilván a kisebbekre ráhúzható egyfajta sematikus rendszer, de a nagyobbakra már nem (lásd például az önkormányzati adósság esete).

Nehezen lehet meghatározni, kinek is kellene igazán segíteni

Ugyan előfordult, hogy egyes vállalatok pusztán a kedvezőbb kamatszint miatt vettek fel devizahitelt, de nem ez volt a jellemző – hangsúlyozta a hvg.hu-nak egy vállalati hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szakember. Devizahitelt döntően azért vettek fel a kkv-k, mert forgóeszközhitelre volt szükségük a működéshez. Ezeknek a cégeknek egy része rendelkezik devizabevétellel és devizában számolnak el – nagy részüknek nincs is problémája a devizahiteleik törlesztésével. Ugyanakkor vannak olyan vállalkozások is, melyek devizabevétellel nem rendelkeznek, de devizahitelük van – zömmel euróban –, mert az olcsóbb volt, mint a forinthitel. Jelentős különbség a lakossági jelzáloghitelekhez képest, hogy az euró nem erősödött annyit a forinttal szemben, mint a svájci frank, így valamivel kisebb az árfolyamváltozás okozta "veszteség". Olyan hiteleket, amelyek most egyes vállalkozásoknak gondot okozhatnak, a kereskedelmi bankok már 2008 óta nem nyújtanak. A bankok új devizahitelt már csak olyan vállalkozásoknak adnak, melyek devizabevétellel rendelkeznek vagy egyéb módon az árfolyamváltozás kockázatát kezelni tudják.

A pénzügyi szakember elmondta, a vállalkozások teherbíró képessége, pénzügyi felkészültsége a lakosságénál nagyobb, így eleve kisebb hatásokat kell enyhíteni. Esetükben pedig a futamidő kérdése is másképp jelenik meg. Míg egy lakossági devizahitelnél a 25-ről 30 évre történő futamidő-hosszabbítás nem sokat javít az adós helyzetén, addig egy vállalkozásnál az 5-ről 8 évre történő emelés rendkívül sokat segíthet. Azok a vállalkozások, melyeknek nehézségeket okozott devizahiteleik törlesztése, nagy többségükben már meg is lépték a futamidő-hosszabbítást vagy egyéb módosítást, amely az árfolyamváltozás okozta nehézségeket részben kezelni tudta. Emellett évente felülvizsgálják a vállalati adósok helyzetét is, így nagyobb a bankok rálátása azok fizetőképességére.

A több mint 3700 milliárd forintnyi devizahitel komoly részét ingatlanberuházással kapcsolatos projektfinanszírozás teszi ki, az ingatlanberuházások döntő többségét pedig devizában hajtották végre a beruházók. A problémát itt ugyanakkor nem is a devizahitelek, hanem az ingatlanpiaci lufi kipukkanása okozta. A devizahitelezés az ingatlanberuházások területén ugyanakkor azért is lehetett indokolt, mert a bérleti díjak is euróban, vagy a közös uniós fizetőeszközhöz kötve vannak megadva, és a bevételek is euróban jönnek, csak sajnos nagyon sok projekt bebukott, a bankok és az adósok pedig bennragadtak a hitelben.

Svájci frank és magyar forint - a kormány az alpesi ország devizájában eladósodott vállalkozásokat segítené?

Túry Gergely

A vállalati hitelezéssel foglalkozó szakember szerint azoknak a vállalkozásnak illene csak segítséget nyújtani, amelyeknek nincs devizabevételük, mivel aránytalan támogatás lenne minden devizahiteles vállalkozásnak támogatást biztosítani. Az exportra termelő magyar vállalatok mellett rengeteg magyar tulajdonú vállalkozás szállít be nagy külföldi tulajdonú, de magyarországi cégnek. Ezen magyar vállalkozások ráadásul euróban számolnak el, így teljes joggal vettek, vehetnek fel devizahitelt, az exportra termelőknél pedig eleve euróban jelentkezik a bevétel.

Értelmezhetetlen a kormányzati ötlet

Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint sem volt felelőtlenség devizahitelt felvenni, hiszen sok esetben az érintett vállalatoknak devizában keletkezik (export)bevétele. És sok vállalat a devizahitellel az árfolyamkockázatot küszöbölte ki, illetve fordítva, a forint túlzott erősödésének negatív hatásait védték ki. Tehát általánosságban azt mondani, hogy a vállalati devizahitelekkel kezdeni kell valamit, ez egy nehezen értelmezhető kérdés – fejtette ki a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója.

Szerinte az is problémás, hogy a vállalkozásoknak korlátolt felelősségük van, vagyis ha megalapozatlanul vettek fel devizahitelt, akkor az esetleges kisegítéssel az állam a rosszul gazdálkodókat húzná ki a gödörből. Ezt pedig lehet, hogy nem az adófizetők pénzéből kellene megtenni – mondta Kopik Tamás, hozzátéve, hogy adott esetben nem is a devizahitel, hanem egy korábban felvett forinthitel is okozhat gondot.

Emellett ugyanakkor Kopik szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem feltétlenül a devizahitel-teher miatt nem fejlesztenek a vállalkozások. Az utóbbi öt évben folyamatosan csökkent a belső fogyasztás, vagyis egy gyenge belső piacon jó eredményeket elérni igen nehéz. "A fejlesztések elmaradásáért a vállalati devizahiteleket okolni a kérdésnek csak egy rendkívüli leegyszerűsítése" – emelte ki a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója.