A hiba az ön készülékében van, ha nem él az árfolyamvédelemmel!
Nem rohannak a devizahitelesek az árfolyamgát program védernyője alá, pedig nagyon megérné nekik. Úgy tűnik, a hiba ezúttal nem a hatóságoknál, nem is a bankoknál, hanem az adósoknál van. A programról ugyanis valószínűleg már csak az nem tud, aki nem akar. Persze az is igaz, hogy még sokan hezitálnak.
Már csak 34 munkanap maradt a devizahiteleseknek, hogy jelentkezzenek az árfolyamvédelmi programba, azonban csak a töredékük élt a védőernyő lehetőségével. Szeptember végéig a 489 ezer lehetséges ügyfélből csak valamivel több mint 77 ezer igényelte a védelmet, ami a jogosultak mindössze 16 százaléka.
Ezzel a tempóval a december 31-i határidőig egyre kisebb az esély, hogy megvalósulnak azok a korábbi optimista várakozások, amelyek azzal számoltak, hogy az adósok döntő többsége a védelmet választja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például arra számított, hogy legalább 90 százalékos lesz a részvétel, de a bankok nagy része is azt jósolta, hogy a jogosultak legalább 60-75 százaléka választja a menekülést az árfolyam-ingadozás elől.
Az NGM nem aggódik
A meglepően alacsony részvétel előtt a szakemberek értetlenül állnak. Király Júlia, az MNB alelnöke múlt héten egy interjúban azt nyilatkozta, erre nincs magyarázat a racionális viselkedés keretén belül, hiszen a devizahitelesek számára az árfolyamgát igen kedvező feltételeket biztosít.
A kormány azonban egyelőre nem aggódik az alacsony részvétel miatt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hvg.hu kérdéseire azt válaszolta, hogy a programot sikeresnek ítéli, mert több tízezren már éltek vele, továbbá még december végéig lehet csatlakozni az árfolyamgáthoz. A tárca az utolsó időszakban jelentős érdeklődésre számít, ugyanis a tapasztalatok szerint sokan az utolsó pillanatra hagyják a jelentkezést. Az NGM ugyanakkor vizsgálja azt is, hogy szükséges-e az árfolyamgát népszerűsítésére egy országos kormányzati kampányt indítani, melyben a programra jelentkezés határideje és a legfontosabb előnyei lennének kihangsúlyozva (melyek közül a legfontosabb, hogy részleges adósság-elengedés történik, illetve tartós törlesztőrészlet-csökkenés következik be).
| A program lényege |
Az árfolyamgát program lényege az, hogy a legfeljebb 2017. június 30-ig tartó időszakban a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészletét az árfolyam esetleges emelkedése nem befolyásolja. A svájcifrank-hitelek esetében 180 forintos, az euró hitelekében pedig 250 forintos árfolyamon kerülnek a hiteltörlesztések elszámolásra. A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözetnek a kamattörlesztésre eső részét az állam és a bankok fizetik meg az adósok helyett, a tőketörlesztésre eső különbözet pedig egy gyűjtőszámlára kerül forintban. További védelem az is, hogy amennyiben a forint árfolyama svájcifrank-hitel esetén a 270-es, illetve euróalapúnál a 350-es szint fölé gyengül, a különbözetet az állam fizeti meg az adósok helyett. Az árfolyamgátat választó ügyfeleket közjegyzői díj, valamint kezelési és ügyintézési költség nem terheli, így a program az ügyfelek számára ingyenes. |
Csak találgathatunk
Az alacsony részvétel alapján azonban úgy tűnik, mintha valami mégsem úgy működne, mint arra számítottak. Az ügyfelek távolmaradásának okát ennek ellenére eddig senki nem vizsgálta átfogóan. Külön indoklásokat, véleményeket nem kért be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem. A hatóság hvg.hu-nak küldött válasza szerint erről vélhetően az érintett hitelintézeteknek is csak részinformációik vannak, így a teljes körű válaszhoz az ügyfelek véleményét is be kellene szerezni.
Így külső adatok híján csak becsülni lehet a részvételi aránnyal kapcsolatos okokat: vélhetően a forint jelenlegi erősebb pozíciója (s így a kisebb törlesztőrészletek) szerepet játszhatnak a folyamatban – véli a PSZÁF. Az NGM szerint is az árfolyamok utóbbi időszakban tapasztalt viszonylagos stabilitása lehetett az egyik ok, ami távolmaradásra ösztönözte az adósokat. Emellett azt valószínűsíti, hogy az adósok számára nem egyértelmű, hogy ténylegesen elengedik az adósságuk egy részét az árfolyamvédelmi programban. További ok lehet a minisztérium szerint, hogy az adósok félnek attól, hogy a törlesztőrészletük túl nagy mértékben megnövekszik a rögzített árfolyamon törlesztés lejárta után.
Az árfolyamgát program lényege az, hogy a legfeljebb 2017. június 30-ig tartó időszakban a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztőrészletét az árfolyam esetleges emelkedése nem befolyásolja. A svájcifrank-hitelek esetében 180 forintos, az euró hitelekében pedig 250 forintos árfolyamon kerülnek a hiteltörlesztések elszámolásra. A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözetnek a kamattörlesztésre eső részét az állam és a bankok fizetik meg az adósok helyett, a tőketörlesztésre eső különbözet pedig egy gyűjtőszámlára kerül forintban. További védelem az is, hogy amennyiben a forint árfolyama svájcifrank-hitel esetén a 270-es, illetve euróalapúnál a 350-es szint fölé gyengül, a különbözetet az állam fizeti meg az adósok helyett. Az árfolyamgátat választó ügyfeleket közjegyzői díj, valamint kezelési és ügyintézési költség nem terheli, így a program az ügyfelek számára ingyenes.
Az adósok részt vehetnek a bankok saját törlesztéskönnyítő programjaiban is, és az NGM szerint előfordulhat, hogy egyes pénzintézetek elsősorban ezeket ajánlják ügyfeleiknek. Ezek általában futamidő-hosszabbítással, tőkefizetési moratóriummal, vagy például a törlesztőrészlet fixálásával mérséklik a törlesztési terheket. Ezen kívül az OTP például saját, az államihoz hasonló árfolyamrögzítő programot is indított.
Nem kapnak elég segítséget?
A hitelszakértők körében felvetődik az a magyarázat is, hogy az adósok nem kapnak elegendő és megfelelő segítséget, illetve tájékoztatást a hatóságoktól és a pénzintézetektől ahhoz, hogy felelős döntést hozzanak ebben a meglehetősen bonyolult pénzügyi kérdésben. Az érdeklődők választhatják azt a lehetőséget, hogy végigrágják magukat a programról szóló, nehezen érthető jogszabályon. Tájékoztató anyagokat találnak még a kormány, a PSZÁF és a bankok honlapján. Ezekből azonban átlagos pénzügyi műveltséget alapul véve nem könnyű eldönteni, hogy megéri-e belépni, és mekkorák lesznek a terhei, miután a védelem véget ér.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a PSZÁF másként látja – derül ki a hvg.hu-nak küldött válaszaikból. A PSZÁF állítása szerint folyamatosan többletszolgáltatásokat nyújt a fogyasztóknak az árfolyamgát második verziójával kapcsolatban. Erőforrásokat csoportosított át, kalkulátor fejlesztése helyett inkább erősebb kommunikációt folytat.
A PSZÁF 2012. szeptemberében 100 ezer példányban tájékoztató füzetet bocsátott ki a devizaadósoknak az állami-banki fizetéskönnyítő lehetőségekről, amelyben egyszerűen és világosan leírja az árfolyamgát programot is. Ezen kívül a felügyelet folyamatosan tájékoztatja az adósokat, és felhívja a figyelmüket a programra, illetve a közelgő határidőre. Emellett a PSZÁF a honlapján is közérthető lakossági tájékoztatót jelentetett meg a programról a honlapján, és fővárosi ügyfélszolgálatán, illetve 11 vidéki tanácsadó irodájában is folyamatosan tájékoztatja az érdeklődő ügyfeleket a lehetőségről – válaszolta kérdéseinkre a hatóság.
Azt sem lehet mondani, hogy a tájékoztatás nem volt elég széles körű, hiszen a kormány három héten át, szeptember 11-ig tartó televíziós és rádiós kampányt indított az árfolyamrögzítésről, melyben az ötpontos otthonvédelmi akcióterv keretében hozott egyik segítségre, az árfolyamrögzítés lehetőségére hívta fel az érintettek figyelmét. Emellett Hitelsegítség címmel egy weboldal is indított a kabinet, amelyen az Otthonvédelmi Akciótervben szereplő intézkedéseket mutatta be.
| A bankok is ezt mondják |
A bankok körkérdésünkre küldött válaszai alapján az ügyfelek többségénél valószínűleg a PSZÁF és a minisztérium által felsorolt okokról van szó. Az UniCredit Bank ügyfelei körében végzett megkérdezései például azt mutatják, hogy azok, akiknek nem jelent igazi gondot a törlesztés, inkább ma csökkentik hónapról hónapra a terheiket, nem is érzik őket megszólítónak a lehetőséget. Másoknál az árfolyamok elmúlt hónapokbeli kedvező alakulása erősíti azt az igényüket, hogy minél előbb letudhassák hitelterheiket. Megint mások az 5 év utáni jövő nem is elsősorban pénzügyi, hanem az egyéni, családi sorsokat érintő természetes bizonytalansága, kiszámíthatatlansága miatt nem döntenek az árfolyamgát mellett. Emellett nagyon sok olyan információt is kaptak a pénzintézetek arról, hogy már érdeklődtek az adósok, de nincsenek még végleges nemek vagy igenek. |
A pénzintézeteket sem lehet azzal vádolni, hogy tétlenkedtek volna: telefonon, fiókjaikban, honlapjukon és pénzügyi ismeretterjesztő kiadványokban tájékoztatják ügyfeleiket. A Budapest Bank nyáron még kutatást is végzett, melyben azt vizsgálták, hogy az árfolyamgátat igénybe vevők vagy igénybe venni szándékozók milyen megfontolásból élnek a lehetőséggel, mennyire ismerik a konstrukciót és mire számítanak az árfolyamrögzítés időszakának lejárta után.
Tényleg megéri
Persze a széleskörű tájékoztatás ellenére az adósok még mindig védekezhetnek azzal, hogy az általános információk alapján nincs módjuk eldönteni, hogy nekik, a konkrét hitelüket tekintve mennyire éri meg a védelem, és mennyivel kell többet fizetniük, miután a védelem lejár. Igaz, az árfolyamvédelem második verziójához eddig egy hírportálon kívül senki nem készített kalkulátort sem.
Viszont a PSZÁF a program feltételeinek taglalása mellett részletes számításokkal is bemutatja a résztvevők számára az előnyöket. Így kiszámította, hogy az árfolyamvédelembe már belépettek átlagosan havi közel 11 ezer forintot spórolnak meg, illetve hogy a programban részt vevők gyűjtőszámlára kerülő tartozásából idén szeptember végéig 1,64 milliárd forintnyi kamatrészt vállalt át magára az állam és a bankszektor. Azzal érvel az NGM is, hogy az új árfolyamrögzítés a következő öt évben a mostaninál jóval alacsonyabb, 30-35 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet is jelenthet az adósoknak. Emellett a bankok személyre szabott számításokkal segítenek érdeklődő ügyfeleiknek, és mint például a Budapest Bank kérdéseinkre küldött válaszában hangsúlyozta, fióki tanácsadóik használnak a konkrét esetekre alkalmazható kalkulátort.
A Budapest Bank számításai szerint egy átlagosnak számító, 7 és fél millió forintos, 2007 januárjában folyósított 20 éves futamidejű svájcifrank-alapú deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 381 svájci frank. Ennek forint ellenértéke a napjainkban jellemző 240 forintos árfolyamon 91 440 forint. A rögzített 180 forintos árfolyamon számolva a havi törlesztőrészlet 68 580 forint lesz, tehát ebben az esetben 22 860 forinttal kell kevesebbet fizetni az adósnak az árfolyamrögzítés ideje alatt. |
Az árfolyamvédelem második verziója az adósoknak valóban nagyon jó üzlet, hiszen az állam és a bankok hatalmas – általában több százezertől több mint egymillió forintig terjedő - összegeket adnak ajándékba azzal, hogy átvállalják azt a kamatrészt, ami egyébként a gyűjtőszámlán halmozódna a védelem időszaka alatt (mint az árfolyamvédelmi program első verziójában).
Emiatt az árfolyamvédelmet az adósnak igényelnie kellene, ha nem tud fizetni, és igényelnie kellene akkor is, ha tud fizetni – mondta a hvg.hu-nak Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A szakember szerint az adós mindenképpen nyerhet azon, amit az állam és a bankok átvállalnak. A rögzített és a jelenleg fizetett törlesztőrészlet közötti különbséget pedig megtakaríthatja: ebben az esetben egy lakás-takarékpénztári megtakarítással például még azt is el lehet érni, hogy a törlesztőrészlet ne emelkedjen az árfolyamvédelem után sem.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
