Uniós jogot sérthet, és uniós szankciót eredményezhet, hogy az önkormányzatok megmentik a csődbe jutott gyulai, valamint a csőd szélére sodródott pápai és kaposvári húsüzemet - mondta a hvg.hu-nak Nagy Péter ügyvéd, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda egyik alapítója.

Mint ismert, a kormány hatalmas összegeket költ a nagy múltú húsüzemek megmentésére úgy, hogy támogatásokat ad az önkormányzatoknak, amelyből azok kisegítik a bajba jutott cégeket. Kaposvár 3,5 milliárd forintot kap a Kométa 99’ Zrt. megmentésére, Pápa 1,5 milliárd forintra számíthat a központi költségvetésből a Pápai Hús 1913 Kft életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdra, hogy egy új cég alapításával megmentse húskombinátját.

Piaci mérce

Az uniós versenyjog szerint csak nagyon szigorú szabályok betartásával lehet közpénzzel segíteni a vállalkozásokat. A jogellenes állami támogatás kellemetlen következményeivel legutóbb 2012 január elején ismerkedhetett meg a magyar közönség, amikor az Európai Bizottság arra kötelezte a Malévet, hogy fizessen vissza mintegy 100 milliárd forint közpénzt, amit 2007 és 2010 között kapott. A Malév végül "megmenekült" a pénz visszafizetésétől, ugyanis február elején felszámolás alá került.

Malév. Nem volt képes finanszírozáshoz jutni a piacról,

Túry Gergely

Az Európai Unió végrehajtó testülete arra alapozta döntését, hogy a Malév nem volt képes olyan feltételekkel finanszírozáshoz jutni a piacról, mint amit a magyar állam biztosított neki. Röviden, ha az állam olyan megfontolások alapján ad közpénzt egy cégnek, ahogyan egy piaci befektető nem adna, akkor az jó eséllyel jogtalan állami támogatásnak lesz az unió szerint, és később vissza kell fizetni. Ez a szabály azért született, mert egy cég jogtalan állami támogatása előnybe hozza a kisegített vállalkozást a versenytársaival szemben, akiknek így kárt okoz.

A megmentésükkel a húsüzemek a versenytársaikkal szemben egyébként komoly jogi kockázatot vállalnak, ugyanis azokban az országokban, ahová exportálnak, illetve Magyarországon perbe foghatják őket, amiért kárt okoztak nekik a tiltott állami támogatás felhasználásával.

Kezdetleges és nem működik

A jogtalan állami támogatásról szóló versenyjogi elv nem azt jelenti, hogy az uniós versenyjog szerint eredendően jogtalan, ha közpénzt kap egy cég, de ilyen esetekben a döntéshozóknak úgy kell eljárniuk, ahogyan egy piaci befektető is eljárna. Vagyis a befektetésnek nyereségérdekelt, üzleti befektetésnek kell lennie.

A szabály szempontjából mellékes, hogy a közpénzt közvetlenül az állam vagy az önkormányzatok adják a cégeknek – vélekedett Nagy Péter. Az ügyvéd szerint ez a megoldás kezdetleges, és ha rosszul készítik elő, nem is működik. Nagy Péter emlékeztetett, egy Európai Bizottság kontra Belgium perben már évekkel ezelőtt született egy ítélet, amelyben önkormányzatok által nyújtott támogatások miatt marasztalták el Belgiumot. Akkor a bizottság arra mutatott rá, hogy a támogatásnak objektív kereskedelmi megalapozottsága kellett volna legyen.

Kiállják a próbát?

A Malév példája alapján a tiltott állami támogatás miatti uniós eljárás valószínűleg évekig el fog húzódni, és könnyen lehet, hogy a most megmentett cégek meg sem fogják érni az ítéletet.

A három húsüzem helyzete és kilátásai ugyanis jóindulattal sem nevezhetők vonzó befektetésnek. Így erősen kétséges, hogy megfelelne-e az unió „piaci befektető tesztjének” a húsüzemmentő-akció. A Gyulai Húskombinát 2007 óta masszívan veszteséges, és súlyos likviditási helyzete miatt 2009-ben egyszer már a megszűnés fenyegette, amelyet akkor egy MFB által garantált, kereskedelmi bankoktól felvetett hitellel sikerült kivédeni. Az elmúlt másfél évben, a drasztikusan romló pénzügyi és gazdasági helyzetben a cég sikertelenül keresett befektetőt.

Gyulai Húskombinát. Veszteséges.

Túry Gergely

A kaposvári húsüzem ugyancsak súlyosan veszteséges évek óta, és a tulajdonosoknak több mint 3 milliárd forintos tőkeemelést kellett végrehajtaniuk az elmúlt években. Az üzem kilátásait jelentősen rontja, hogy a takarmánydrágulást jellemzően nem teljesen tudják továbbhárítani a kiskereskedelemre. Hasonló a helyzet a pápai húsüzemmel: a Pápai Hús 1913 Kft. 2011-ben és 2012-ben is súlyos veszteséget termelt, és a mentőöv ellenére a cég nem biztos, hogy képes lesz talpon maradni. Már 2009-ben is a felszámolástól kellett megmenteni, szintén önkormányzati szerepvállalással.

Éveket adnak hanyag kezelésért

A húsüzemek megmentése hivatalosan még nem dőlt el. Az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek ugyanis meg kell szavaznia a döntést. Így az ügyben rendkívül nagy a közgyűlési képviselők felelőssége: azt kell eldönteniük, üzletileg indokolt-e a közpénz milliárdok befektetése csődben, illetve a csőd határán lévő cégekbe. Ehhez választ kell kapniuk arra, meg fog-e térülni az adófizetők befektetése, mekkora lesz a befektetés hozama, és milyen kockázatai vannak a befektetésnek. Vagyis az önkormányzati képviselőknek különös gondossággal alátámasztott üzleti tervek és kockázatelemzések alapján, azok által alátámasztva és hibátlanul dokumentálva kell meghozniuk döntéseiket azzal, hogy a döntést követően ilyen méretű társaságoknál szokásos kontrollingnak is működnie kell majd.

Amennyiben az önkormányzatok képviselői nem így tesznek, elvileg akár a hanyag kezelés gyanúja is felmerülhet, amire a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint szigorú büntetés szabható ki. A Btk. ugyanis kimondja: „Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Különösen súlyos esetekben a büntetés akár három év is lehet.