A válság után sem növekedünk, ez az érdekes - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a XII. Hungarian Business Leaders Forum kedd konferenciáján. A gazdasági ütemvesztés egybeesett uniós csatlakozásunkkal, de ez csak véletlen egybeesés volt. Ha ebből a lefojtott állapotból nem tudunk kikerülni – utoljára 2005-ben volt igazi növekedés –, olyan helyzetbe kerülünk, amely nem egyszeri megoldásokat követel meg.

A foglalkoztatásra kitérve a BCE tanára elmondta, hogy ugyan mobilizálták a magyar munkaerőt, de az mégsem tud bekerülni az értékteremtő magyar gazdaságba. Azt viszont meg kell akadályozni, hogy ők ne hulljanak vissza az apátiába. Az ad-hoc döntéseket Bod szerint be kell szüntetni, engedni kell a dolgokat, hogy kifussanak, meg kell várni az egyes intézkedések hatását - emelte ki a közgazdász.

A BCE professzora rávilágított: Magyarország komoly alulfinanszírozottsággal rendelkezik, a vállalati hitelezés területén a legrosszabb pozícióban vagyunk a régióban. "Valamifajta jó egyensúlynak kell kialakulnia, kiegyezésre van szükség a bankszektorral" - emelte ki Bod Péter Ákos. Szerinte az lenne a legjobb, hogy ne csússzunk le a déli periféria stagnálásába, hanem maradjunk a közép-európai régiós versenytársaink között, ahol növekedés tapasztalható.

A korrupcióra kitérve Bod Péter Ákos elmondta, hogy az mindig felülről jön. "Nem akarok olyan országban élni, ahol napszemüveges fiúk elkérik valakinek az üzletét, pedig erre van példa" - emelte ki a közgazdász.

Két-három éven belül sem lesz növekedés

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke elmondta, hogy 2002-2006 között erőltetett gazdasági növekedés volt, ez hozta az igazi eladósodási folyamatot. A fékeket ezek után be kellett húzni, azóta viszont nem találunk magunkra. Ma azt látjuk, hogy a fenntartható növekedési pályánk 0 százalék körül van. Mellár szerint a következő 2-3 esztendőben sem lesz növekedés. Ha ilyen helyzetben indul el egy növekedésélénkítő politika, akkor az megint nem fenntartható pályát hoz létre, csak az egyensúly felrúgásával lehetne ilyet létrehozni. Ha viszont az egyensúlyt fenn akarjuk tartani, akkor annak ismételten növekedési áldozatai vannak. De miért is van ez?- tette fel a kérdést a KSH volt elnöke. Szerinte a magyar gazdaság szerkezete önmagában ilyen, a nagy rendszerek átalakítására lenne szükség, a termelési szektorban is a magas hozzáadott értéket előállító szegmensekre kellene koncentrálni.

Mellár Tamás és Vámosi-Nagy Szabolcs

Túry Gergely

A külföldi tulajdonú vállalkozásokkal Mellár véleménye szerint egyezséget kellene kötni: ők fix adót fizetnek, cserébe technológiai transzfert kapnánk. A nagy ellátórendszerek reformjára kerekasztalokat kellene létrehozni, ahol a bal- és jobboldal között konszenzust lehetne teremteni. A KSH volt elnöke a járásokból kistérségi fejlesztési központot hozna létre, 5-10 milliárdos egyenkénti forrással, és helyben lehetne a fejlesztéseket megvalósítani. Ezenkívül olyan megújuló energiaprogramokat indítana Mellár, amiből helyi erőművek épülnének, passzívházakat lehetne építeni, ez járulhatna hozzá a foglalkoztatás és a gazdaság bővítéséhez.

Tényleg végleges lett az adórendszer?

Most tényleg befejeződött az adórendszer átalakítása, vagyis a jövedelmeket terhelő adók csökkennek, a fogyasztási adók növekednek, viszont ez elég ötletdúsan valósult meg; a közműadót például nem tudtam volna elképzelni - Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Az egykulcsos adót Vámosi-Nagy változatlanul antiszociálisnak tekinti, az adókat viszont azokra a fejlődőképes ágazatokra terhelték, ahol még lehetne növekedés. Makroszempontból ezek a lépések recessziós időszakban rendkívül veszélyesek. A sűrű adóváltozások egyáltalán nem befektetőbarátok. Változó gazdasági környezetben hozzá kell nyúlni dolgokhoz, de nem így kellene, mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

Simor András és Bod Péter Ákos a HBLF konferenciáján

Túry Gergely

A magyar adórendszerre kitérve Vámosi-Nagy elmondta, hogy rendkívül túlburjánzó a magyar adórendszer, most 63 adónem van. Nemrég hallottam, hogy Romániában 110 adónem van, van hová fejlődnünk – emelte ki az adószakértő. Emellett nem költhetjük tovább az unokáink életszínvonalát, ez rendkívül fontos. Az adórendszernek mérsékelten progresszívnek kellene lennie, egyfajta ingatlanadó is bevezetésre kerülhetne. A feketegazdaságot az elszámoltatás oldaláról lehetne megfogni, ennek viszont alkotmányos akadálya van.