Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Domokos Lászlóhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez - akivel Kovács Árpád elnök mellett ketten alkotják a Költségvetési Tanácsot - hétfői keltezéssel intézett levelében "az állami intézmények között minimálisan szükséges együttműködés jegyében" foglalta össze az MNB véleményét a tanulmányban megfogalmazott néhány állításáról és javaslatról a jegybankelnök.
A tanulmány teljes címére - "A monetáris politika költségvetési kockázatai különös tekintettel az adósságszabályra" - utalva az MNB elnöke előrebocsátja, hogy mivel az MNB tevékenységét az államadósság szabály közvetlenül nem érinti, arról nem kíván állást foglalni. A Költségvetési Tanács tagjaként az a véleménye, hogy az ÁSZ javaslatait még utólag is célszerű lenne a tanácsban megvitatni, tekintettel arra, hogy az adósságszabály alkalmazása közvetlenebbül nem az Állami Számvevőszéket érinti, hanem a Költségvetési Tanácsot.
Az ÁSZ elnökéhez intézet levelében Simor András megjegyzi, hogy az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik a szervezet feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze, vagy arról javaslatokat fogalmazzon meg.
"Ha így lenne, ezzel az ÁSZ túllépné hatáskörét és ellentmondásban kerülne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkelyével, illetve a Magyar Nemzeti Bankról Szóló törvény 1.§ (2) bekezdésével" - írta az MNB elnöke, aki ezért mélységesen egyetért Domokos Lászlónak a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésével, miszerint a tanulmánnyal nem üzenni szeretnének a jelenlegi vagy jövőbeli jegybankelnöknek és nem is javaslatot tesznek. Ennek fényében még furcsábbnak találja a jegybank elnöke azokat a tanulmányba foglalt javaslatokat, amelyek a monetáris politika eszközeire, illetve a devizatartalékok szintjére vonatkoznak.
Simor András vitatja az ÁSZ tanulmányában a jegybank veszteségeinek csökkentésére felvetett lehetőségeket. Az ÁSZ egyik felvetése szerint a jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozásával lehetne javítani a monetáris politika megvalósításának költséghatékonyságát. Az MNB elnökének érvelése szerint a kéthetes betét mennyiségi korlátozása esetén a kereskedelmi bankok felesleges likviditásukat egynapos jegybanki betétben helyeznék el, amelynek kamata egy százalékponttal alacsonyabb, így kvázi ez válna az irányadó kamattá. A mennyiségi korlátozás hatása tehát egyenértékű lenne az alapkamat csökkentésével, vagyis a monetáris lazítással - teszi hozzá.
A devizatartalékok helyes szintjét feszegető kérdésre az MNB elnöke leszögezi, hogy a devizatartalékok jelenlegi szintje nem haladja meg a monetáris tanács által meghatározott mértéket, a csökkentésükre a jövőben úgy és olyan mértékben van lehetőség, ahogy az ország külföldi adóssága, sebezhetősége is csökken. Simor András hozzátette, hogy ez a folyamat már elindult és ennek megfelelően a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető.
A számvevőszéki tanulmány kifogásolta, hogy a devizatartalékok növekedése 2009 és 2011 között fokozta az MNB veszteségessé válásának kockázatát, hiszen a tartalékok mértékével nő a kihelyezett tartalék kamatbevétele és a forrását finanszírozó kamatkiadás különbözete. Simor elismeri, hogy a devizatartalékok alacsonyabb és a finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közötti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében.
Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény kibocsátásai biztosítják a devizát a tartalékokhoz, így a költségvetés is egyidejűleg élvezi a devizaadósságnak a forintadósságnál alacsonyabb kamatköltségét. A költségvetést és a jegybankot az államháztartás közös egységeként konszolidáltan tekintve a devizatartalék tartásának valós költsége nem a deviza és a forint kamatok különbsége, hanem a devizatartalékon elért és az állam által kibocsátott devizaadósságának különbözete. A tartalék tartásának költsége, tehát a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhető el - érvelt a jegybank elnöke.
Végezetül az MNB elnöke arra hívta fel az ÁSZ elnökének figyelmét, hogy az érdekelt felek párbeszédére, együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy eredményesen lehessen csökkenteni az ország finanszírozásának és a devizatartalék tartásának költségeit.
