„Ha lenne 250 ezer euróm, akkor valószínűleg már máshol lennék, nem Magyarországon. Miután ez azért nem Amerika, ennek a kiadásnak nem nagyon látom értelmét” – mondta Anna Zaboeva Budapesten élő cipőtervező a Magyarországon ettől az évtől meghonosodó letelepedési kötvényről.

A 26 éves, korábban a régiónk több országában is tanult Szvetlánát Moszkvában értük utol. Hallott a magyar elképzelésről, de pesszimista a sikerét illetően. Szerinte a 250 ezer euró túl magas ár, ráadásul Magyarország messze is van. „Lettország sokkal kézenfekvőbb megoldás lehet, mert 143 ezer euró az állandó tartózkodási engedély, és ott beszélnek is oroszul” – mondta a gazdasági egyetemi tanulmányok végeztével Oroszországba visszatért nő, aki szerint Litvániában ráadásul sok orosz él, és az ismerősei közül is többen vásároltak már, vagy ezután terveznek vásárolni ingatlant Rigában és Jurmalában, illetve a Balti-tengeri üdülőhelyek valamelyikén.

Másképp látja viszont Anton Bendarzsevszkij újságíró, aki családjával 1995 óta él Magyarországon. Véleménye szerint nem kell nagyon tehetősnek lenni Moszkvában vagy Szentpéterváron, hogy ez a befektetés szóba jöjjön, miután 250 ezer euróba kerül ott egy normális méretű lakás. Márpedig Bendarzsevszkij szerint Magyarország jobb befektetés.

Az európai orosz diaszpórát megcélzó, 14 országban működő Szmak áruházlánc Magyarországon élő tulajdonosa, Igor Kaplan szerint 250 ezer euró nem sok azoknak, akik egyébként is Oroszországon kívül szeretnének letelepedni. "Bárhová mész, muszáj venni egy ingatlant, és amennyire lehet, fel kell készülni az új életre. Ez 250 ezer eurónál sokkal több" – magyarázta. Azt viszont nem érti, hogy a pénzt az állam miért csak kölcsönbe kéri, és hogy ezen mi az üzlet az országnak. Hasonlóan látja Jaksov Borisz, a pécsi Nemzeti Színház kettős állampolgárságú zongoristája. Azzal nincs problémája, hogy aki megteheti, elkerüli a vízumért sorban állást, vagy nem akarja, hogy szüksége legyen meghívólevélre a huzamosabb tartózkodáshoz. De az, hogy az európaivá válást miért adja a kormány ilyen olcsón, nem fér a fejébe.

"Semmiért egészen"

December közepén az Országgyűlés nagy többséggel szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely alapján tartózkodási engedélyt kaphat Magyarországon az a "harmadik országbeli", vagyis EU-n kívüli állampolgár, aki 250 ezer euró értékben befektet egy speciális, erre a célra kibocsátott 5 éves futamidejű államkötvénybe, melynek hozama lényegesen alacsonyabb a piaci hozamnál, de legalább évi két százalék. A vásárláshoz magyarországi szállás- vagy lakóhely kell, a megváltható tartózkodási engedély pedig fél év után letelepedési engedélyre váltható.

A letelepedési kötvény megvásárlása jelenlegi áron mintegy 73 millió forintba kerülne. Közel olyan kedvezményekre jogosít, mint az állampolgárság, csak a megvásárlója nem kap parlamenti választójogot. (A helyhatósági választásokon viszont részt vehet.) Akinek van letelepedésije, alanyi jogon kérhet munkanélküli és szociális segélyt, valamint járnak számára azok az adókedvezmények, melyekre a magyar munkavállalók is jogosultak. Emellett ugyanazok a jogok illetik meg például az oktatás területén is, így például vehetne fel diákhitelt. A kormányzati tervek szerint az első évben 1500-an vásárolhatnak majd ebből a spéci államkötvényből, ami az államnak 375 millió eurós bevételt jelentene. A kötvényt december 20-án bocsátja ki az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) Zrt.

Ahogy arra Zsiday Viktor közgazdász, pénzügyi elemző is felhívta a figyelmet, a kamatkülönbözet a piaci hozamelvárás és a letelepedési kötvény hozamgaranciája között mindössze három százalék. Vagyis évi 7500 euróért (kb. kétmillió forint) árulunk letelepedési engedélyt, ami „gyakorlatilag semmi”, hiszen cserébe az érintetteknek „nemcsak hogy megnyitjuk az ország, sőt Európa kapuit, hanem a hazai jóléti rendszerhez is hozzáférhetnek”.  Ez az igénybe vett szolgáltatásoktól függően pedig akár még mínuszos üzlet is lehet a magyar állam számára - írja Zsiday.

Belépő az EU-ba

A letelepedési törvény módosításának egyik beterjesztője Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője volt (aki egyben az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke). Elmondása szerint az ötlettel kínai üzletemberek álltak elő, mert nehézkes a többszöri beutazás és igen bürokratikus a magyar vízumszerzés. Az Origo korábban azt írta, hogy ez a lehetőség a kínaiak figyelmét keltheti fel elsősorban, míg egy magyar ügyvédre hivatkozva a minap egy moszkvai napilap állította, hogy már több tucat orosz milliomos fantáziáját megmozgatta a megvehető magyar letelepedési engedély.

Oroszország 143 milliós lakosságának mintegy tizede, 14 millió orosz mondható annyira jómódúnak, hogy a 250 ezer eurós ajánlaton elgondolkodhasson - állítja Deák András Oroszország-szakértő, aki szerint a mai orosz mentalitás része, hogy aki teheti, Oroszországon kívül is próbál egyfajta biztonságot jelentő, második egzisztenciát kiépíteni – jellemzően tulajdonvásárlással.

„De ha ez még letelepedési engedéllyel is megfejelhető, akkor Magyarország különösen vonzó lehet a számukra.” Deák szerint ebből nem következik az, hogy potenciálisan másfél Magyarországnyi orosz érkezhet Budapestre. Az oroszok kirajzása már egy ideje megfigyelhető, „már egész Európát lerohanták”. Amit például ma Hévíz „eloroszosodása” kapcsán látunk, az Csehországban, Karlovy Varyban már lezajlott – magyarázta Deák András. A kivándorlás Oroszországból közel két évtizedes múltra tekint vissza: előbb Izrael, Németország, Franciaország, majd az Egyesült Királyságban tipikusan London jött sorra. Ezt követően Dél-Európában Ciprus, Görög-, illetve Spanyolország, a térségben pedig Csehország következett. A cseheknél kvóta van (csak a család nélkül érkező, fiatal, hiányszakmában dolgozók kaptak kvótát), Cipruson és Görögországban pedig a megfelelő méretű ingatlan megvételéhez kaphatóak a szükséges tartózkodási engedélyek. A magyar letelepedési kötvény sem kuriózum, mivel Lettországban, Spanyolországban, Hollandiában és Görögországban is van hasonló – Spanyolországban 150 ezer euró értékben kötvényvásárlást, valamint ingatlan megvásárlását kérik.

Szöknek az igazságszolgáltatás elől

A posztszovjet migrációval foglalkozó Bendarzsevszkij szerint ma hivatalosan hatezer orosz él Magyarországon, és nagyjából 50 ezerre becsülhető a posztszovjet zónából az utóbbi 20 évben ide érkező és itt megtelepedő oroszok száma. Hogy mennyivel emelkedhet, nem tudta megmondani. Bendarzsevszkij a családján keresztül is megtapasztalta a magyarországi migráció nehézségeit. Szüleivel a Lukasenko rezsim elől menekülve érkeztek Budapestre, ahol nem kaptak politikai menedékjogot. Ő már nyolc éve magyar állampolgár, de a szülei csak 2010-ben kaptak állampolgárságot, pedig akkor már 15 éve itt laktak, felépítettek egy új egzisztenciát, és jól megtanultak magyarul – mesélte a hvg.hu-nak a 28 éves újságíró. Bendarzsevszkij szerint azok az oroszok, akik az új szabályozást kihasználva jönnek majd Magyarországra, zömében nem fognak itt lakni. „Azt mondják már most is, hogy ők ezért a pénzért egy beugrót vesznek maguknak Európába” – állítja Bendarzsevszkij friss moszkvai tapasztalataira hivatkozva. Ha például valaki oroszként nem kap könnyen munkavállalási engedélyt Franciaországban, annak a magyar ajánlat jól jöhet. Itt is el tudja indítani az üzletét, és a letelepedési engedéllyel uniós jogokat kap.

Jaksov Borisz, a pécsi Nemzeti Színház zongoristája szerint kulcskérdés az, hogy Magyarország menyire lesz nyitott arra, hogy ide nem a szupergazdagok jönnek majd, mert azok inkább Amerikát vagy Londont választják, hanem olyan középosztálybeliek, akik nyugalmat keresnek maguknak vagy egy közbeeső hídfőállást építenének ki Ausztria vagy Németország felé.

Több, Magyarországon dolgozó kínait is megkérdeztünk arról, hogy számukra vonzó-e a felkínált lehetőség. Ketten, nevük elhallgatását kérve beszéltek a hvg.hu-nak. Állításuk szerint még a jól szituált kínaiaknak is sok pénz 250 ezer euró. „Üzletembereknek érdekes lehet, de ha valaki a feleségével valóban itt akar letelepedni, félmillió euró kifizetése már nem is olyan egyszerű” – mondta egyikük, aki két éve dolgozik Magyarországon mérnökként. (A papírjait is a cég intézte.) A másik megkérdezett kínai férfi számol azzal, hogy Kínában a tehetős vállalkozók között lesznek olyanok, akik lecsapnak az ajánlatra. Kínában az új országvezetés látványosan elkezdett foglalkozni ún. „korrupciós ügyekkel”, és szerinte előfordulhat, hogy a vagyonukat veszélyben érző üzletemberek az EU felé veszik az irányt. Nekik Magyarország azért is lehet érdekes, mert az otthoni gyakorlattal szemben itt az ingatlan megvásárlása tényleges tulajdonjogszerzést jelent, nem úgy, mint Kínában, ahol a lakások többségét 90-100 évre az államtól bérlik, miközben az árak nagyjából Pekingben és Sanghajban is ott tartanak, mint  Budapesten.