Az Orbán-kormány két év alatt rengeteg intézkedést hozott, valamennyi nagy állami rendszerbe beleturkált, és jogalkotóként az üzleti szféra és a háztartások mindennapjait is alapvetően befolyásolta. A kormány válogatás nélkül büszke minden intézkedésére, amiket rendszeresen olyan értékítéletekkel sommáz, mint hogy „megvédtük az embereket”, „versenyképesebbé tettük az országot” vagy „megteremtettük a feltételeit annak, hogy a válság után mi legyünk az új világ győztesei”. De vehetjük példaként azt is, ami a hétvégi gazdasági összefoglalónknak is keretül szolgál: a magyar sztori egy tündérmese.

A hvg.hu-nak gyakran a szemére vetik kormányzati oldalon, hogy elhallgatja az eredményeket, a kákán is csomót keres és szimplán gúnyolódik. Ezért megerőltettük magunkat, és összeállítottunk egy tízes listát arról, hogy mit tennénk a kormány dicsőségtablójára. Már ez a rövid, teljesen szubjektív lista is megosztotta a tagságot – ezért megadjuk a lehetőséget, hogy az olvasók maguk szavazhassanak arról, hogy mit köszönhetünk az Orbán-kormánynak.

10. A Match kiűzetése

A rovat nem szerette a Match kínálatát, így nem is sajnálja különösebben, hogy a piaci koncentrációnak és nem utolsósorban a kiskereskedelmi láncokra kivetett, időközben megszüntetett különadónak köszönhetően kivonultak Magyarországról. Annak eldöntését, hogy mennyire örömteli, hogy a CBA vette át a bolthálózatát, rábíznánk inkább az olvasókra.

Vitatott pontok:

A kiskereskedelmi különadó 2010-ben egyébként azokat a nagy kereskedelmi láncokat sújtotta leginkább, melyek 2009-ben nettó veszteséggel zártak. A Match mellett pedig elhagyta az országot a Bricostore is. Az átmeneti szektorális különadók, melyek nagyobb hozzájárulásra kötelezték „a magyar piacból ez idáig kizárólag hasznot húzó multikat”, nem állták volna ki feltehetően a törvényesség próbáját (az EU eljárást is indított a kiskereskedelmi és telekommunikációs adó miatt), de a kormány a magánnyugdíjpénztárak vagyonának visszavezetése mellett főként ezeknek az adóknak köszönhette, hogy sikerült egyensúlyban tartania 2010-2011-ben az államháztartást.

Munkában a termelői szektor

Túry Gergely

9. Népegészségügyi termékadó

A dán – időközben visszavont – zsíradó mintájára vezették be a népegészségügyi termékadót, amelyet egyes, egészségre káros összetevőket tartalmazó termékekre vetettek ki.

Vitatott pontok:

Azt sikerült ugyan elérni, hogy jelentősen csökkent az energiaital- vagy a chipsfogyasztás, de a kóla például megúszta. Ahogy az is visszás, hogy miközben a kormány hadjáratot indított a koffein-, zsír- vagy cukortartalom ellen, engedélyezte az otthoni pálinkafőzést, és egyáltalán nem lép fel a Magyarországon népbetegségnek számító alkoholizmussal szemben. A netát a kórházi dolgozók jövedelmének az emelésére találták ki: az adótípus alá eső termékek körét többször bővíteni kellett, de a költségvetési bevétel általában így is elmaradt a tervezettől.

8. A költségvetési hiány alakulása

Az Orbán-kormány 2010-ben 3,2 százalékos költségvetési hiányt, 2011-ben 4,3 százalékos pluszt hozott össze, 2012-ben pedig 2,7 százalék körül alakult a mutató. Ezen látszik, hogy deficit tartására komoly elkötelezettséget mutat a kormány. Mást ugyan nem is nagyon tehet: az Európai Bizottság már 2010 nyarán Orbán tudomására hozta, hogy nem tolerálják a magasabb hiányt. A kormány egyik legfontosabb célja, hogy kiszabaduljon a túlzottdeficit-eljárásból.

Vitatott pontok:

A 2011-es többletet a kormány a magán-nyugdíjpénztári pénzek einstandolásával érte el, miközben a strukturális egyenleg romlott. A költségvetési egyensúllyal komoly probléma, hogy középtávon sem fenntartható. Mint ahogy a nemzetközi szervezetek rámutattak, rossz a költségvetés szerkezete, mert túlzottan a bevételnövelésre épít, ami lefojtja a növekedés lehetőségét, és állandó korrekciós kényszerhez vezet. Bár a kormány az ideiglenes adókat megszüntetve állandónak hirdetett adófajtákat vezetett be, ezek hatása nem sokban különbözik a korábbiaktól.

7. A lakossági állampapír-forgalom felpörgetése

A mostani kormány erőteljesen összpontosít a külföldi finanszírozástól történő függés csökkentésére. Ennek egyik eleme a belső finanszírozás erősítése lakossági kötvények kibocsátásával. A lakossági állampapírok új típusai, a prémiumot nyújtó állampapírok bevezetése kifejezetten megdobta a keresletet: 2012-ben 1200 milliárd forintra nőtt a lakosság kezén lévő állampapír-állomány, ami 450 milliárdos emelkedés 2011 végéhez képest. Ez egyébként még eltörpül a teljes magyar államadósság 21 ezer milliárdos összege mellett.

Vitatott pontok:

A lakossági állampapírok elszívják a bankbetétek – és közvetve a banki hitelezés – elől a pénzt, másfelől pedig a magasabb kamatok miatt nőnek az állam kamatkiadásai. Ez az államadósság elleni "harcra" is komoly hatással van, mivel egy stagnáló gazdaságban – még ha alacsonyabb is a költségvetési deficit –, magasabb kamatszintre átárazódó államadóssággal a belföldi finanszírozásra tevődő hangsúly pozitív eredményei igencsak halványulnak.

6. Járműipari beruházások támogatása

Az Orbán-kormánytól nem szabad elvenni: sokat tesz azért, hogy Magyarországon hosszú távra tervezzenek a nagy járműipari gyártók. És ez még akkor is igaz, ha a Mercedes-beruházásról és az Audi-gyár bővítéséről még az előző kormányok idején született beruházói döntés, és Orbánnak csak az avatáson és a bővítésről szóló szerződés aláírásánál kellett közreműködnie. A kabinet lesi a külföldi autógyártók minden sóhaját: a német eredetű duális szakképzés adaptálása a Mercedes kérésének eleget téve valósult meg, és az új munka törvénykönyve is több olyan pontot tartalmaz (pl. a munkavégzés helyének és egyes munkaviszony-típusoknak a rugalmasabbá tétele, a túlmunkáért vagy a rendes munkaidőn kívüli készenlétért járó pótlékok szűkítése), amely kifejezetten kedvez nekik.

Vitatott pontok:

A duális képzés magyar változata szerint a diákok már 14 éves korban elmennek tanoncnak, míg ez Németországban 18 év. Az új munka törvénykönyvét a munkavállalói érdekképviseletek számos ponton kifogásolták, a munkaadók szerint viszont jót tett az ország versenyképességének.

5. Árfolyamgát

Március végéig meghosszabbították az árfolyamgátat, mert a vártnál jóval alacsonyabb volt az érdeklődés. A konstrukciót ennek ellenére azért emeltük ki a kormány devizahiteleseket segítő akciói közül, mert a terhek és kockázatok megoszlanak a bank, az ügyfél és az állam között, és a kialakítása a bankok és a kormány megállapodása alapján történt. A lényege, hogy az ügyfél a törlesztőrészletet egy rögzített árfolyamon fizeti. A tényleges és a rögzített árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlán gyűlik fel: a kamatrészen az árfolyamkülönbséget az állam fizeti, a tőkerészen keletkezőt pedig az ügyfél, méltányos kamattal, és csak egy bizonyos árfolyamszintig (az afölötti részt az állam).

Vitatott sikerek:

Az árfolyamgáttal szemben a 2011 végén zajlott kedvezményes árfolyamú végtörlesztést a kormány rákényszerítette a bankrendszerre, amely ezen az ágon 330 milliárd forint körüli veszteséget szenvedett. A segítség azokat illette, akik a legkevésbé voltak rászorulva. Azok, akik a végtörlesztéshez kiváltó hitelt használtak fel, tipikusan csak drágán jutottak kölcsönhöz. A devizahitel-konszolidáció legutóbb az önkormányzatokat érte utol: az 5000 főnél kisebb települések adósságát az állam kevés kivétellel teljes egészében kifizette, az 5000-nél nagyobb településekre idén kerül sor. Az önkormányzatok konszolidálásával az a fő gond, hogy nem jutalmazza azokat, akik korábban takarékosak voltak, miközben a legnagyobb adósok több tízmilliárdos adósságot halmoztak fel.

4. A korkedvezményes, korengedményes nyugdíjak átalakítása

A kormány 2012. január 1-jétől megszüntette annak lehetőségét, hogy nyugdíjat kapjanak azok, akik az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt hagyják abba a munkát. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább – nem is a nyugdíjalapból, hanem a költségvetésből –, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. Ezzel tulajdonképpen bezárult a kapu a rendvédelmi szervek, bányászok, polgármesterek, országgyűlési képviselők előtt, hogy a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjat kaphassanak. Így megszűnt az a gyakorlat, hogy 50 évesen mentek nyugdíjba például a belügyminisztériumban dolgozók.

Vitatott siker:

A nyugdíjba vonulás és a jogosultak körének meghatározásával kapcsolatban nem mehetünk el szó nélkül a rokkantnyugdíjak kérdése mellett. A 2012. évi változások leválasztották a rokkantnyugdíjakat a nyugdíjakról, egyfajta segéllyé tették, melyeket könnyebb a nyugdíjak emelésétől elzárni. A rokkantsági ellátások ráadásul érdemben csökkentek is. A megtakarítás ugyanakkor kevesebb lett a vártnál, mert az egészségkárosodás miatt rokkantellátást igénybe vevő kb. 200 ezres tömegből a felülvizsgálat következtében 20 ezren kerülhetnek ki a rendszerből.

3. Nemdohányzók védelméről szóló törvény

A legtöbb nyugat-európai országhoz igazodva az Orbán-kormány bevezette azt, amire a korábbi kormányzatok nem voltak képesek: füstmentessé tette a vendéglátóhelyek zárt tereit, anélkül, hogy az átállás különösebb problémát okozott volna. Ennek a döntésnek a pozitív hozadéka igazából majd évek/évtizedek múlva látszódhat a dohányosok számának, illetve a légzőszervi- és keringési megbetegedések számának a csökkenésében.

Vitatott pontok:

Leginkább maguk a dohányosok tiltakoztak. Bár a vendéglátó-ipari vállalkozások attól tartottak, hogy emiatt jelentősen csökken a bevételük és elbocsátásokra kerülhet, ez végül nem igazolódott be.

2. A hatos csomag

Az Orbán-kormány eredményei közé sorolhatjuk a magyar uniós elnökség alatt végigtárgyalt ún. hatos csomag előkészítését. A csomag értelmében az eurózóna tagországai a jövőben nem hagyhatják csak úgy figyelmen kívül a legfőbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak. A jogszabályok alkalmas eszközrendszert teremtettek a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok esetére. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához, és kifejezetten szankcionálja a jövőben hamis költségvetési adatokat szolgáltató tagállamokat.

Vitatott sikerek:

A kormányzat nagy sikerként értékelte 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusra kilobbizott hazánknak járó támogatási összeget. Bár a jelenlegi ciklusban lehívható pénzeket összevetni a következővel kicsit olyan, mint kört a négyszöggel, az tény, hogy 2011-es árakon a hazánknak járó kohéziós források 20,5 milliárd eurós összege jóval alacsonyabb a 2007-2013 közötti 25,7 milliárdnál. Viszont ahhoz képest, mint ami a tárgyalások elején kinézett nekünk, egyértelműen jobb.

1. A referencia alapú kamatozás és a kamatplafon

A referencia-kamatlábat 2012 áprilisában vezették be: eszerint a kereskedelmi bankoknak a jelzálogalapú lakáshiteleknél a kamatot rögzíteniük kell, például a jegybanki alapkamathoz. Emellett a lakossági hiteleknél bevezették a kamatplafont: a kamat nem lehet több a – jelenleg 5,5 százalékos – jegybanki alapkamat 24, illetve 39 százalékponttal növelt mértékénél. Mindez az átláthatóbb hitelkonstrukciók irányába mutat.

Vitatott pontok:

Itt szinte alig lehet negatív kritikával találkozni, a hitelkonstrukciók kusza tengerében mindenképpen szükséges volt egyszerűsítő intézkedéseket hozni, mely az ügyfelek számára egyértelműbbé teszi a hitelek feltételrendszereit.