Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Szombaton nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek Dióssi Csaba fideszes képviselő - számol be a portfolio.hu. A képviselő által frissen benyújtott javaslat a gyűjtőszámlahitel igénylésének határidejeként a hatályos 2013. március 29-ei igénylési (a javaslatban tévesen szerződéskötési szerepel) határidő helyett 2013. május 31-ét határozza meg - írja a lap.
A kormány, az MNB, a PSZÁF és a bankszövetség közös média kampánya jelenleg is tart, és valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről - olvasható a javaslat indoklásában. Az árfolyamgát igénylésének határideje eredetileg 2012. december 31-e volt, a hatályos, március 29-ei határidőt szintén egy egyéni képviselői indítványra szavazta meg az Országgyűlés.
A rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségével tavaly április óta élhetnek a devizahitelesek, a belépés lehetősége fokozatosan nyílt meg a deviza jelzáloghitellel rendelkezők döntő többsége számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe; a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2013. január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.
Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
