Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nemzetbiztonsági kockázatúnak minősítette a kormány a használatarányos elektronikus útdíj-fizetési rendszer kiépítését. Ezzel Orbán lehetővé tette, hogy a kormány a rövid úton kiválasztott szereplővel építtesse meg a rendszert. A szerződéses részleteket azonban nem kell a nyilvánosság tudomására hozni.

„A kormány most egy nagyot belebokszolt a saját hibájából kiszakadt zsákba, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy el is tudnak hajolni, amikor a zsák visszafelé jön” – mondta egy közbeszerzési szakértő azt a hírt kommentálva, hogy a kormány nemzetbiztonságilag védett eljárássá nyilvánította az elektronikus útdíj-rendszer kiépítéséhez kapcsolódó közbeszerzést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs szükség nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, hanem az állam olyan cégeket hívhat meg, melyek átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon. Az korántsem biztos, hogy ezáltal felgyorsul az eljárás, az viszont több mint valószínű, hogy a projekt átláthatósága a korábbiakhoz képest tovább romlik.

A hivatalos indoklás szerint az eljárás titkosítására azért van szükség, mert a beszerzés „olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével”. Ez a magyarázat meglehetősen különös azt követően, hogy egyszer ugyanerre a projektre nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást hirdettek. Ugyanakkor a megoldás mégsem előzmények nélküli: március elején az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága már megadta ehhez a felhatalmazást.

Lesz-e valaha világosság e-útdíj ügyben?
©

Vigyázó szemek, retorziók

„Nem tudom, hogy a kormány miért gondolja, hogy könnyebb lesz így pontot tenni az ügy végére, mert ez egyáltalán nem igaz” – mondta egy közbeszerzési tanácsadó, aki szerint az EU védelmi irányelvének egyik fontos célja épp az, hogy a tagországokban ne folytatódjék a korábbi bevett gyakorlat, miszerint majd minden nagy értékű állami beruházást nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva próbáltak elrejteni a nyilvánosság elől. Márpedig az EU védelmi irányelvét egy másfél évvel ezelőtti kormányrendelet (218/2011. (X.19.)) beemelte a magyar jogba. Ebből pedig az következik, hogy alapos okokkal kell bizonyítani, ha a közbeszerzés nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kibújik a rendes eljárás alól.

A transzparenciának és a jogorvoslatnak a szakember olvasatában a korábbiaktól nagyobb szerepe lett, és így a nemzetbiztonsági indoklással takargatott projekteket is komolyabban megvizsgálják majd az unió illetékesei, mint korábban. „Az, hogy az Európai Bíróság még sehol nem csinált nagyobb botrányt hasonló ügyből, leginkább annak köszönhető, hogy az irányelvet a tagországok csak 2011-2012-ben vették át, és az első vizsgálatok csak most indultak el. Az viszont tény, hogy az e-útdíj-projekthez hasonló eseteket fokozottan ellenőrzik, ha a közbeszerzést titkosítják” – magyarázta a forrás.

Jegyzék, tanúsítvány, átvilágítás

Hogy a titkosítás nem feltétlenül gyorsítja fel az eljárást, már csak azért is könnyen belátható, mert elektronikus útdíj-rendszert nem sokan tudnak kiépíteni a világon, Magyarországon pedig hasonló projekt még nem volt. Ez azt jelenti, hogy aligha van nagy választék olyan cégekből, melyek egyszerre képesek egy ilyen projekt megvalósítására és rajta vannak az Alkotmányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén, ahonnan a projektben részt vevők a nemzetbiztonsági besorolás miatt egyáltalán meghívhatók. Valamennyi új szereplőnek át kell mennie a szűrőn: ehhez a vállalkozásnak megfelelő minősítésű Telephely-biztonsági Tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, ami a cégadatok nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzésén túl a cég vezetőinek átvilágítását is jelenti. Ugyanez áll a projektbe bevont alvállalkozókra is. Ez a csúszás aligha fér bele, ezért olyan vállalkozó kell, amely már rajta van a listán.

A csavar az egészben az, hogy a jegyzékben szereplő cégek, és a tanúsítvánnyal rendelkezők listája sem nyilvános. (Ez utóbbit egyébként a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tartja nyilván, de a felügyelet csak az idehaza bejegyzett gazdálkodó szervezeteknek adhat ilyen tanúsítványt. Ha tehát egy német, kínai, osztrák stb. cég esetében ilyenre volna szükség, azt a felügyeletnek az adott ország társszervezetétől kell igényelnie.)

A nemzetbiztonsági megfeleltetés mellett legalább olyan szűk paramétert jelent, hogy mely cégek tudnak egy ekkora rendszert kiépíteni: a korábbi jelentkezők közül a német T-Systems és az osztrák Kapsch alvállalkozók nélkül is képes lehet rá. A Getronicsot aligha hívják meg, miután az első tender a szerződéskötést megelőzően azon bukott meg, hogy az alvállalkozója az utolsó pillanatban kiugrott a projektből. Az eddig kategorikusan tagadó Kürt Zrt. győzelméhez pedig potens hardvergyártóra is szükség volna – márpedig ilyenről még nem hallottunk. De persze most már bármilyen megoldást elképzelhetőnek tartunk – a költségvetésnek olyan fontos az e-útdíj rendszer talpra állítása.

Gigantikus korrupciós ügy lehet?

A nyilvánosság kizárása egy közbeszerzési szakember szerint azért is kockázatos, mert nem lehet tudni, hogy a titkos közbeszerzés leple alatt milyen üzemeltetői megállapodás születik. Milyen hosszú futamidőre, milyen – menet közben akár változó – feltételek mellett nyerheti el a tendergyőztes az üzemeltetést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásnak a bonyolítását (karbantartás, elszámolóház üzemeltetése stb.)

A kamionok július 1-től biztosan fizetik
©

Mivel nem kell hitelt érdemlően nyilvánosságra hozni a részleteket, az sem ismerhető meg, hogy az adott szolgáltatások versenyképes áron történnek-e, az pedig végképp ellenőrizhetetlenné válik, hogy történnek-e egyéb pénzvándorlások – mondta a szakember.

Július elejére nem lesz kész

Az ügyre rálátók szerint egy dolog biztos: kizárt, hogy az előzetesen tervezett időpontra (július 1.) a rendszer üzemképes legyen. Valamiféle kamerás szűrő rendszer kiépülhet, de hogy ez a teljes hálózaton (6200 km) nem fog üzemelni, az már most borítékolható. A struktúra teljes kiépítéséhez a hozzáértők szerint legalább az idei év végig várni kell, így nem módosítanak az e-útdíj-köteles útszakaszok listáján, az alsóbbrendű szakaszokon az ellenőrzés alig négy hónap múlva legfeljebb valamilyen átmeneti megoldással indulhat el.

Egy szigorú ellenőrzést kilátásba helyező, de önbevalláson alapuló rendszerre látnak a bennfentesek esélyt, ez azonban rossz hatásfokú díjbeszedést eredményezhet. Ennek következtében pedig az idei 75 milliárd  és a jövő évi 150 milliárd forintos tervezett bevétel is kevesebb lehet.

A cégek készen állnak

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a cégek könnyen bírósághoz fordulnak, ha úgy érzik, érdekeik az eljárás során sérültek. Az sem feltétlenül jelent megoldást, ha a kormány az érintetteknek különböző részfeladatokat adna: bár mindenkit megrendeléshez juttatna, de a projektet egyiküknek így is össze kellene fognia, ami nagyon sok konfliktust hordoz magában, és a számon kérhetőséget is nehezíti.

Az egyik nagy, érintett cég illetékese ugyanakkor érzékeltette, hogy a projekt minden potenciális szereplőt változatlanul érdekel. „Ha az állam úgy dönt, hogy saját körben végzi el a rendszerépítést, mi erre is készen állunk" – mondta a céges szakember. Az egyik rivális vállalatnál azt is hozzátették, hogy a korábbiak miatt sértődöttség nincs bennük, és ha lesz megkeresés, akkor az elől nem térnek majd ki. De arról nincs szó, hogy az anyavállalatnál elfelejtenék Orbán Viktor nemzetközi cégek elleni vásárosnaményi kirohanását.

Tenderkronológia

2012. májusKormánydöntés születik arról, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművekre használatarányos útdíjfizetési rendszert vezetnek be, mely kiterjed a közúthálózat 6318 km-ére.

2012. augusztus – A Clarity Consulting és a MultiContact Consulting tanácsadó cégek összesen 1,348 milliárd forintos szerződést kötnek a tender-előkészítő és a tízéves működtetést lemodellező munkára.

2012. szeptember 15. – A kabinet hivatalosan jelzi: 42 milliárd forintot szán a rendszer tervezésére és kiépítésére, továbbá az "éles üzemi" indulástól számított egy évig tartó bevezetés támogatói tevékenységére.

2012. szeptember 26. – Kiírják a pályázatot, a gyorsított eljárás sarokpontjai: 2013. július 1-től működnie kell a rendszernek és még ugyanabban az évben 75 milliárd forint bevételt kell termelnie.

2012. október 1. – Lejárt a jelentkezési határidő, ekkor a menetrend még az, hogy a győztessel szerződést kötnek december 3-án.

2012. október 10. Három magyar, egy-egy kínai, olasz, osztrák és szlovák, valamint egy osztrák-magyar konzorcium adta be a jelentkezését a 36 érdeklődő közül.

2012. október 19. – Hivatalosan a pályázati értékelés határideje, a kritériumoknak megfelelő jelentkezőknek ezt követően küldik meg az ajánlattételi meghívást.

2012. november 5. – Az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) négy pályázót kér fel ajánlattételre.

2012. december 15. – A tárgyalások és december 4-i konkrét ajánlattételek után kihirdetik: a legjobb ajánlatot (34,89 milliárd forinttal) a Getronics Magyarország adta. Két pályázó (a kínai CIC és az osztrák-magyar Kapsch) az utolsó fordulóban kiesik, a negyedik ajánlattevő T-Systems viszont drágább (53,4 milliárd forintos) ajánlatot adott be. Ez utóbbi ajánlattétel eredményes ugyan, de az ÁAK nem nevezi meg a céget a tenderen második helyezettnek.

2012. december 15-27. – A T-Systems előzetes vitarendezési eljárást kezdeményez azért, hogy a nyertes lapjaiba beleláthasson (a technológiai garanciákra és árajánlat megalapozottságára voltak kíváncsiak), de az ÁAK ezt üzleti titokra hivatkozva elutasítja.

2013. január 15.A Getronics nem írja alá a szerződést

2013. január 16. Vályi-Nagy Vilmos, a téma minisztériumi felelőse bejelenti, a Getronics kap még 30 napot.

2013. január 18.A Getronics bejelenti: visszalép.

2013. január 21. – Giró-Szász András bejelenti: a Getronics visszalépése nincs érdemi befolyással a rendszer beindítására.

2013. január 23. – Orbán Viktor közli: a rendszer kiépítését a kormány megoldja saját hatáskörben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Drágán spórolni: teszten az első konnektoros, 21 millió forintos Toyota RAV4

Drágán spórolni: teszten az első konnektoros, 21 millió forintos Toyota RAV4

Az IKEA üzeni, hogy nem engednek be egyszerre mindenkit

Az IKEA üzeni, hogy nem engednek be egyszerre mindenkit

Az egyik magánkórház már jelezte: ha nem lassul a járvány terjedése, 1-2 héten belül nem lesz szabad ágy

Az egyik magánkórház már jelezte: ha nem lassul a járvány terjedése, 1-2 héten belül nem lesz szabad ágy