„Nem világos, hogy Orbán Viktor milyen megoldásra utalt, de ebben a történetben valamelyik állami szereplőnek előbb vagy utóbb úgyis közbeszereznie kell” – mondta lapunknak egy közbeszerzési tanácsadó cég vezetője arra a hírre, miszerint a miniszterelnök ma azt mondta, hogy az elektronikus útdíj-rendszer kiépítését az állam saját hatáskörben fogja megvalósítani, és nem kell tartani attól, hogy a nyertes pályázó visszalépése miatt a költségvetés elesne az elvárt bevételtől. A megkérdezett szakértők szerint egy 40 milliárdos, egyszer már a közbeszerzési rendszerben „megfuttatott” projekt esetében jogszerű keretek között a kormányfő által meglebegtetett megoldásra nincs mód.

Mérlegelt a kormány

"Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő!"  – mondta a vásárosnaményi kihelyezett kormányülést követően Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt követőn elmondta: miután az e-útdíj tendert megnyerő Getronics Magyarország a szerződéskötéstől visszalépett, a kabinetnek két lehetőség közt kellett döntenie. Az egyik, hogy új pályázatot írnak ki – és ezzel az eredeti határidőt eleve elbukják – a másik, hogy a rendszerépítés és üzembe helyezés állami megvalósításába fognak. A kormány végül utóbbit választotta.

Álláspontja szerint az államnak igenis rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy ha be akar vezetni egy használatarányos újdíjat, akkor azt mindenfajta külső segítség nélkül meg tudja oldani. - A költségvetésben rendelkezésre fog állni az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia - mondta Orbán Viktor. Hogy mindezt milyen módon képzeli a kormányzat, egyelőre nem tudni, azt azonban érdemes újfent felidézni, hogy az e-útdíj tender bebukásához a kormányzat késlekedése, ügyetlenkedése alaposan hozzájárult. (Ez a Tenderkronológia cím keretesünk alapján jól végigkövethető.)

Orbán Viktor mai bejelentésének értelmezéséhez megkerestünk több, korábban a közbeszerzési tenderen elindult cégnek az illetékesét, de az elhangzottakat egyikük sem kívánta egyelőre sem értelmezni, sem kommentálni. Arra a kérdésre azonban, hogy a közbeszerzési eljáráson elbukott tender megoldása elképzelhető-e tendereztetés nélkül, valamennyien azt mondták, hogy szerintük nem. Egyikük azt is megjegyezte: ha a kormány akár a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva próbálná is megkeresni a közbeszerzést megkerülő megoldást, az eljárásnak abban az esetben is hirdetménnyel kellene indulnia. "Az úgy jogszerűen nem megy, hogy szólnak a piacon, hogy ilyen és ilyen rendszert akarnak építeni" – hangsúlyozta az egyik forrás.

Belső erőforrás

Hirdetmény nélküli eljárás megindítására csak akkor van mód, ha a feladatot a kormányzat saját, belső erőforrásból képes megoldani. A Közbeszerzési Törvény elvileg lehetővé teszi, hogy a kormány úgymond feljogosítson egy szervezetet e tevékenység elvégzésére, de ehhez például  az e-útdíj rendszer kiépítésével és beüzemelésével foglalkozó szervezetet kellene létre hozni (vagy egy meglévő szervezetet e feladat elvégzésére felvértezni). Ez azonban biztosan nem megy egyik napról a másikra, ráadásul ez még önmagában nem jelenti azt, hogy a szervezet mentesülne a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettsége alól.

Ha saját szervezetet bíznának meg a rendszerépítéssel, akkor arra külön figyelni kell, hogy az elkerülje a bújtatott állami támogatás gyanúját. Egy ilyen méretű, ilyen előéletű történet ugyanis nem csak idehaza számíthat fokozott figyelemre, hanem a közbeszerzési szakemberek egybehangzó véleménye szerint Brüsszelben is. "Azzal  a kockázattal az Állami Autópálya-kezelő és a fejlesztési tárca illetékesei is pontosan tisztában vannak, hogy egy ilyen szervezet a közbeszerzés elkerülésével papírt, nyomtatót, pláne IT-, illetve más fejlesztő kapacitást csak saját erőből szerezhet be"  – mondta egy érintettsége okán névtelen forrás. Úgy véli, mivel a tender vége felé eléggé elvadultak viszonyok, azt is tudják, hogy a piac árgus szemekkel figyelne egy „saját utas megoldást”. ”Ahol korábban egy elvérzett jogorvoslati kérelemért 25 millió forintot kellett fizetni, nem meglepő, ha minden vitatható lépésre azonnal ráugranának a tenderen korábban pórul járt szereplők – mondta.

Orbán Viktor beszédéből az következik, hogy a kormány úgy látja: saját fejlesztői kapacitással megoldható az e-útdíj rendszer felépítése és üzembe helyezése. Hogy ez így van-e, nem tudni. De ha „házon belül megoldható”, akkor nagy kérdés, hogy ezt a megoldást eddig miért nem szorgalmazták

Gyakorlatilag nem járható a saját utas megoldás

Szakértők szerint inkább az a reális, hogy a rendszer működtetéséhez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre. Az pedig biztosra vehető, hogy július elsejéig nincs elegendő idő a rendszer felállítására. A csúszás kockázatát egyébként már az e-útdíj bevezetését felvető Széll Kálmán Terv is tartalmazta, és a szakértők eleve számoltak azzal, hogy ha a projekt nem áll üzembe, mindent lehet kezdeni elölről.

A tavaly áprilisban publikált Széll Kálmán Terv 2.0-ban ugyan ennek kivédésére már azt is leírták, hogy ha az új rendszer nem épül meg határidőre, akkor annak elkészültéig a jelenleg működő matricás rendszer "érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható", de ez a felvetés meglehetősen ingatag lábon áll. Elvileg ugyan beárazhatók úgy a kamionok matrica-árai, hogy a költségvetés 75 milliárd forintos bevétele biztosítva legyen, de a drasztikus áremelésre egy uniós irányelv miatt aligha van Orbánéknak lehetősége. A jelenlegi autópályaútdíj pedig már így is a határérték közelében van.