Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A fenti adatot legutóbbi, e témáról szóló írásában a South China Morning Post idézi. A nemzetközi vámstatisztikák Kínára vonatkozó adatait elemző lap szerint a 2008 és a 2010 között világszerte elkobzott hamis áruk mintegy kétharmada a kelet-ázsiai országból származik. Az Egyesült Államok vámhivatalának adatai szerint az USA-ra vonatkozóan 87 százalékos ez az arány, az Európai Unió statisztikái szerint a közösség által elkobzott hamis áruk 74 százaléka Kínából érkezett.
Hogy pontosan milyen nagyságrendű áruról van szó, azt a globális összehasonlítás is jól mutatja: eszerint a Kínából származó hamisítványok forgalma az éves világkereskedelem nagyjából 2 százalékát teszi ki. A hamisítás üzletága ráadásul évről évre nő: 2011 során több mint 13 ezer hamisító céget zártak be a kínai hatóságok, és több mint háromezer embert vettek őrizetbe hamisítás miatt. A nem hivatalos becslések szerint a tényleges hamisítók száma ennek akár több tízszeresét is kiteheti.
Az országban szinte mindent meg lehet kapni másolatban, legyen szó Louis Vuitton táskákról, Apple termékekről, gyerektápszerről, szoftverekről, drága borokról vagy Viagráról. Utóbbi jelenség, vagyis az élelmiszer- és gyógyszerhamisítás egyre nagyobb méreteket ölt, és a statisztikák szerint az egész iparág egyre inkább a nehezebben másolható, drágább termékek felé tolódik el.
Ennek hatása globális méretekben gyűrűzik tovább: a University of Florida egy 2012-es tanulmánya szerint például Európa egyes részein a használt gyomirtószerek 25 százaléka is Kínából származó hamisítvány lehet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) statisztikái szerint a Délkelet-Ázsiából, mindenekelőtt Kínából származó maláriaellenes gyógyszerek akár 90 százaléka is hamisnak bizonyulhat.
A hamisítás az egészségi kockázatok mellett egyre nagyobb gazdasági vonzattal is jár: az eredetit teljes egészében lemásoló hamis IKEA-, Apple-, Nike-, Cartier-boltok jelentős bevételkiesést okoznak a másolt cégeknek, és mind gyakoribb az is, hogy nyugati hírességek nevével történik visszaélés a kelet-ázsiai országban.
