"Az intézkedés jó irányba mutat. Jó lett volna, ha legalább három évvel ezelőtt indul ebbe az irányban az MNB, amikor még nem volt ennyire mélyhűtött állapotban a gazdaság" – mondta Surányi György közgazdász az Indexnek adott interjújában arról, hogy nagyon olcsó hitelekkel élénkítené a gazdaságot a Matolcsy György által vezetett jegybank.

Az egyetemi tanár, a hazánkban a CIB Bankkal jelenlévő Intesa Sanpaolo bankcsoport közép- és kelet-európai vezetője szerint Matolcsy programja – melyben összesen 500 milliárdot szór szét az MNB a vállalkozások között – "nem váltja meg a világot, de ha lesz rá kereslet, és valóban új beruházásokat finanszíroz, akkor vélhetően ki lehet terjeszteni".

Túl gyenge a forint

Surányi szerint a várható inflációt és a piaci, betéti kamatkörnyezetet figyelve, négyszázalékos kamat körül lehet az a szint, ami még jelentősen vonzó a hitelfelvevőknek, de még nem nagy a kísértés a kamatkülönbözet egyszerű lefölözésére. "Egy ilyen kamatszint mellett kisebb a veszélye annak is, hogy kevéssé jövedelmező beruházásokra pazaroljuk a szűkös erőforrásokat. De ha a piacon nem mutatkozna ezen a kamatszinten kereslet, akkor persze újra kellene gondolni az árazást" – tette hozzá.

Végel Dániel

A forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta: ízlése szerint "túl gyenge", és ha nem lenne ilyen erős recesszió, "már régen az infláció gyorsulásához vezetett volna". "Az elmúlt évtized MNB által kierőltetett túlzottan erős árfolyama is hozzájárult jó néhány exportágazat idő előtti elhalásához, piaci kiszorulásokhoz, viszont pontosan emiatt, akik talpon maradtak, azok versenyképességéhez egyáltalán nincs szükség ilyen gyenge árfolyamra. A stabil és józanul erős árfolyam nemcsak az inflációs várakozások lehorgonyzása miatt fontos, hanem a még mindig magas – költségvetési, lakossági és üzleti szektor, vagyis az egész gazdaságot érintő – külföldi adósság terheit is nagyon megemeli" – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy állítólag jó kapcsolatban van Orbán Viktorral, a közgazdász azt mondta: sem korábban, sem most nem volt, és nem tanácsadója kormányoknak, vagy éppen pártoknak. "Ugyanakkor készen állok arra, hogy makrogazdasági kérdésekről párbeszédet folytassak vezető politikusokkal, gazdaságpolitikusokkal" – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosítása az ő elképzeléseire épült-e, azt válaszolta: "többször elmondtam már, ez nem így van"; és erről nem is beszélt a miniszterelnökkel.

"Én inkább valahol középen állok az ügyben. Ami tény: mai tudásommal nem támogatnám sem a kötelező második pillér bevezetését, sem az abból való nem önkéntes kilépést. És azt sem, ha az önkéntesen kilépettek felhalmozott megtakarítását nem teljes egészében fordítják az államadósság azonnali csökkentésére" – jelentette ki.

Belépési kényszer

A nyugdíjrendszernek szerinte "több olyan eleme van, amelyeknek hatásai nem kellőképpen lettek figyelembe véve". "Jelenlegi fenntartásaim egyik fontos tényezője az, hogy a belépési kényszer miatt úgy váltak legtöbben pénztártaggá, hogy valójában egyáltalán nem voltak tisztában az általuk vállalt tőkepiaci kockázatok természetével" – mondta a lapnak.

Miniszterelnökség

"Az sem feltétlenül igaz, hogy a kötelező magánpénztári rendszer az öngondoskodás – egyébként roppant fontos – szerepét erősítené. A nyugdíjbefizetés, illetve a megtakarítás és a jövőbeni kifizetés közötti kapcsolatot és átláthatóságot pedig a svéd modell keretei között a felosztó-kirovó rendszer is képes lenne biztosítani" – fogalmazott.

A devizahitelek terén Surányinak voltak konkrét javaslatai. "Sajnos, csak az árfolyamgát az, ami ebből megvalósult. A javaslat lényege viszont az volt, hogy váltsuk át a devizahiteleket forinthitelre. A havi részletek a hitelek átstrukturálása után – akkor még a svájci frank árfolyama is 210 forint körül járt – kábé 40 százalékkal, vagyis nagyjából az eredeti törlesztés szintjére csökkentek volna. Ez 700-800 ezer család terheit mérsékelte volna véglegesen, de a belföldi keresletet és a költségvetést is kedvezően érintette volna. A javaslatot azonban sem az MNB, sem a Bankszövetség nem támogatta. A kormány ugyan nem vetette el, de harcba sem szállt érte" – mondta a közgazdász.

"A végtörlesztés óriási, 350 milliárd forintos veszteséget okozott a bankoknak. De legalább ilyen nagy baj, hogy az az 500 ezer család, aki nem tudott ezzel élni, illetve a mellékhatásai miatt a költségvetés, vagyis az összes adófizető is drágán megfizet" – jelentette ki. Hozzátette: a végtörlesztés az ország leminősítéséhez, a forintárfolyam tartós leértékelődéséhez, és az állampapírkamatok hosszú hónapokig tartó emelkedéséhez vezetett.

"Ezért tartósan megnőtt az egyébként szegényebb ügyfelek adóssága, és így törlesztése is, de az államadósság kamatterhei is legalább négy évre összesen körülbelül évi 80–100 milliárd forinttal emelkedtek" – folytatta.

"A szektoradók inkább már rontják a költségvetés egyensúlyát"

Surányi szerint ma már egyértelmű: "a szektoradók, kiemelten a bankadó, ahogy az időben előrehaladunk, szaldójában inkább már rontja a költségvetés egyensúlyát". "A szektoradókat, a tranzakciós adót, és a többi új adót alapvetően az egykulcsos jövedelemadó, a családi adókedvezmény és a társasági adó együttesen körülbelül 900 milliárd forintos kiesése hívta életre. Azzal a téves felvetéssel éltek a döntéshozók hogy egy-két éves csúszással ezek az adókedvezmények élénkítik a keresletet, kifehéredést és versenyképesség-javulást hoznak. Ezzel megteremtik az új adók mérséklésének, esetleg kivezetésének feltételeit. Ez eleve illúzió volt, de a kedvezőtlen külső környezet még jobban rávilágít a kudarcra" – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy sokan gondolják: most a választásokig még ugyan türelmesek a külföldi banktulajdonosok, de ha 2014-ben is nyer a Fidesz, akkor felgyorsulhat a bankkonszolidáció, eladások jöhetnek, azt mondta: "ilyen találgatásokba végleg nem bocsátkoznék, mert meghaladják a jelen realitásának kereteit".