Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A versenytárs nemzetekhez képest - mint a csehek, a lengyelek vagy a szlovákok - 2008-ig Magyarországon tapasztalható volt egyfajta közeledés az egy főre jutó nemzeti jövedelem európai átlagához, de azóta "a magyar konvergencia elakadt" - jelentette ki Bod Péter Ákos kedden Zalaegerszegen.
A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézetének igazgatója a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kis- és középvállalkozások helyzetéről rendezett konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltozás első évtizedében még megvolt a lendület, de 2006 óta "gyakorlatilag nincs gazdasági növekedés". A térségbeli országok mindegyike mára visszatért a válság előtti kibocsátási szintre és növekszik tovább, míg Magyarország csupán 95 százalékos szinten áll - mondta. A fogyasztói kereslet nem tud növekedni, egyedül az export bővül, a gazdaság azonban csak akkor harmonikus, ha van belső dinamikája is - hangsúlyozta a volt jegybankelnök.
A Deutsche Bank előrejelzését elemezve Bod Péter Ákos úgy fogalmazott: az euróövezetben 2014-ben várható növekedés, a térségbeli országok is emelkedő pályára álltak, de a magyar gazdaság esetében szinte nullát mutat a prognózis. A magyar kormány 0,7 százalékos növekedést tervez, de ez kevés ahhoz, hogy úgy "érezzük, megdobja" a fogyasztói keresletet.
Magyarországnak jó hír, hogy az európai piac bővülni fog, "de minden más tényező lefelé húzza a magyar gazdaságot". A belső fogyasztás zsugorodik, de különösen az ad okot aggodalomra, hogy évek óta csökken a beruházás, hiába van egy-két "reklámozott nagyberuházás", hiába a soha nem látott mértékű tőkebeáramlás az európai fejlesztési alapok formájában - tette hozzá.
Idén jelentős tőkebeáramlást mutat a statisztika, de "ez az Erste Bank Bécsből idehozott egymilliárd eurója a veszteség pótlására". A banki hitelezési kedv is csökkent, ami összefügg a beruházási aktivitás csökkenésével, bár a GKI szerint az ipari bizalmi index egy-két hónapja javulást mutat, de "ez törékeny és külső komponensektől függ". A közgazdász úgy látja: a különadók miatt nem versenyképes a magyar társasági adórendszer, ami az Európai Bizottság által összerakott adatokból is látszik. Vagyis hiába csökkentek 2010-ben a direktadók, a GDP arányában mégis jelentős az adóelvonás, ráadásul nem is egyenletesen.
A kilátásokat ismertetve azt mondta: az újraiparosítás "benne van a levegőben", nem elvetendő gondolat, örülni kell bárminek, ami értéket alkot. Kijelentette ugyanakkor: az MNB által a devizatartalék terhére adott olcsó hiteleknek "nincs különösebb növekedési következménye", nemzetgazdasági szinten ez nem akkora mértékű, hogy megváltoztatná az eddigi trendet.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.