A pénzügyminiszterek véglegesen rögzítették a lat és az euró átváltási árfolyamát, mégpedig az Európai Árfolyam-mechanizmus II. (ERM II.) rendszerben jelenleg érvényes, 0,702804-es szinten, egy euró ennyi latot ér, és ez most már megmásíthatatlan, az euróbankjegyek és -pénzérmék kibocsátása pedig január 1-jén kezdődhet Lettországban.

Sadzius megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő elnökölhet azon az ülésen, amelyen erről megszületett a formális döntés, valamint azt is mondta, hogy rendkívül boldog, amiért ez az első olyan tanácsülés, amelyen már Horvátország is teljes jogú tagként képviseltetheti magát.

"Ez mind azt bizonyítja, hogy az európai projekt életképes, és hogy nem csak papíron létezik, hanem az emberek szívében és lelkében is" – fogalmazott a litván pénzügyminiszter.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke kiemelte, hogy Riga meggyőzően teljesíti mind az öt maastrichti kritériumot, a gazdaság pedig fenntartható pályán bővül. A finn biztos ugyanakkor figyelmeztetett, hogy továbbra is fenntartható, "ép" költségvetési és gazdaságpolitikára lesz szükség ahhoz, hogy Riga kiküszöbölje a kockázatokat, és az euró minden előnyét maradéktalanul élvezhesse.

Rehn utalt arra, hogy 2015-ben Litvánia, a harmadik balti állam is be szeretné vezetni a közös európai pénzt. A politikus úgy fogalmazott, hogy ezáltal mindhárom balti ország gazdasági és politikai értelemben is Európa magjához fog tartozni.

Az arra vonatkozó újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a kormánnyal ellentétben a lettek többsége nem támogatja az euró bevezetését, Rehn azt mondta, hogy Észtország már bebizonyította, hogy jó döntés lehet feladni a nemzeti valutát.

"A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek elkerülik a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, a túlköltekezést, felelős költségvetési és gazdaságpolitikát folytatnak, azok hasznát látják az eurónak, míg más országok nehézségekkel kénytelenek szembenézni" – hangsúlyozta a finn biztos.

Olli Rehn a pénzügyminiszterek tanácsa által szentesített országspecifikus ajánlásokról is említést tett, kiemelte, hogy bár az ajánlásokat a bizottság állította össze, immáron a tagállamok által elfogadott, jóváhagyott tanácsi ajánlásokról van szó, és a felelősség immár a tagállamokat terheli, hogy teljesítik-e a leírtakat.

Rimantas Sadzius arra is kitért, hogy kulcsfontosságú ügyek szerepelnek a litván elnökség uniós jogalkotási napirendjén, előrelépést szeretnének felmutatni például a bankunió területén. Finoman, de intenzív ütemben kell haladni – fogalmazott a miniszter.

A bankunió következő építőkövének tekintett egységes bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos kételyekről, mármint arról, hogy egyes vélekedések szerint a jelenlegi uniós szerződés alapján az nem lenne megvalósítható, legfeljebb a tagállami hatóságokból lehet hálózatot létrehozni, Olli Rehn azt mondta, érdekesnek tartja, egyesek már most tudni vélik, hogy egy még be sem mutatott javaslat összeegyeztethetetlen az uniós szerződésekkel. Ez ködszurkálás – jelentette ki Rehn, aki világossá tette, hogy a bizottság holnap áll majd elő ezzel a javaslattal.

"Biztosíthatom, hogy a bizottság, a szerződések őre, olyan javaslatot tesz majd, amely összhangban van a szerződéses keretekkel" – szögezte le Olli Rehn.